2 perc a magyar állampapírról – másfél óra helyett

Az állampapír vásárlás az, amiről mindenkinek tudnia kéne, mert függetlenül attól, hogy csak nem szeretnél a számládon hagyni sokszázezer forint megtakarítást, vagy éppen milliós tőke várja a befektetést, hazánkban ez a nyerő eszköz. Ezért nagyon becsülendő, hogy profitorientált vállalkozások is ismeretterjesztő anyagokat készítenek róla.

Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.

Az utóbbi napokban nem tudom, hogy a Youtube algoritmusa őrült-e meg, vagy csak valamelyik marketingügynökség tolta túl a biciklit, de gyakorlatilag 5 percenként látom az egyik ingyenes állampapír webinárium hirdetését. (A probléma azóta elmúlt.)

állampapír vásárlás , befektetési tanácsadás

Hogy neked ne kelljen megnézned a hosszú értékesítési pitch-et webináriumot, illetve feliratkoznod az értékesítési csatornára a hírlevélre, leírok most neked nagyjából másfél oldalban mindent, amit az állampapírról tudnod érdemes. A reklámozott videót nem láttam, de ha még nem tudsz eleget az állampapírról, akkor 2 perc alatt minden fontosat meg fogsz tudni.

Állampapír vásárlás: minden, amit tudni érdemes

  1. A lakossági állampapír gyakorlatilag nem kötvény. Ugyan jogilag az, de viselkedésében egy lekötött betétre jobban hasonlít, csak van (látható) hozama.
  2. Rövid távra nem fogsz ennél biztonságosabbat találni, olyat pedig különösen nem, ami biztosan többet hoz. Ezen igazság elől nem lehet menekülni, a befektetési háromszög egy kellemetlen dolog.
  3. A 2019 utáni papírok (ezekkel fogsz találkozni) teljesen adómentesek, be sem kell vallani a jövedelmet utánuk. Minden más kamatjövedelem 28%-os rátával adózik TBSZ-en kívül, emiatt szinte lehetetlen jelenleg, hogy hasonló profilú befektetés ennyit hozzon.
  4. Nem kell félned az államcsődtől, de ha már annyi pénzt (~5-10 millió forintot) tartasz benne, hogy a befektetéseid elvesztése legyen az igazi probléma államcsőd esetén, akkor kezdj normális befektetést, ne megtakarítási számlával szórakozz (lásd 1-es pont).
  5. Majdnem mindegy, hogy melyiket veszed, ha kevés pénzed van, semmi nem fog ezen múlni. Ha nagyon aggódsz a visszaváltás miatt, a célodnak megfelelő hosszal rendelkező papírt vedd meg.
  6. Az állampapír visszaváltási költség növekedésétől nem kell nagyon félni, ezért a PMÁP (prémium magyar állampapír, a hosszabb) a nyerő jelenleg. Különösen csökkenő inflációs környezetben kellemes ez a papír. Ha nem akarsz szórakozni a lejárat figyelésével, akkor is PMÁP-ot veszel (és rendelkezel a kamat kiutalásáról). Update: mostanában a MÁP+ új sorozata és a FixMÁP a nyerő.
  7. A lakossági állampapír szerintem elég rossz üzlet az államnak, de segít abban, hogy kisebb kitettsége legyen a külföldi befektetők felé. Hazánk kis ország, amit ráadásul egyre diktatórikusabb módon vezetnek, ezért a külföldi befektetők hajlamosak gyorsan lelépni, ha forrósodik a talaj. Ez ellen nem rossz módszer, ha az állam finanszírozása a lakosságtól van, akik lassabban lépnek le.
  8. Léteznek piaci állampapírok (legismertebb a DKJ), ezeknek piaci árfolyama van, és valódi kötvényként viselkednek, annak minden kockázatával. Minden valószínűség szerint irreleváns az egyszeri megtakarító számára. Cégként viszont csak ezek érhetőek el.
  9. A számlát az esetek 99%-ban az államkincstárban érdemes vezetni. Számlanyitást személyesen, időpontra érkezve érdemes elvégezni, innentől kezdve nincs költség, még befizetni is lehet bankkártyával. A visszautalás pedig saját számlára ingyenes.
  10. Ha nem találod a kinézett állampapírt a „Vétel” szekcióban, akkor a „Jegyzés” menüpont alatt megtalálod, de a felületről itt egy videó. A „Vétel” esetében már felhalmozott kamattal együtt veszed meg a papírt (tehát névérték felett), de ezt a kamatfizetéskor visszakapod.

Nem kell félni

Az állampapír vásárlás sokkal kevésbé bonyolult, mint egy lakás- (vagy jármű-) vásárlás. Ha hibáztál, akkor minimális költségen vissza tudod állítani. Ha pedig nem vagy biztos magadban, Facebook csoportokban, coachingon szinte bárki tud segíteni. Ha pedig úgy érzed, hogy a fenti listából kimaradt valami hasznos infó, akkor írd le bátran a kommentek közt.

A másfél órás videók agresszív reklámozása pedig remélem, hogy tényleg a múlté. (Akármennyire is csinos valakinak az arca, ha négyszer szakítja félbe Patrick videóját, nem lesz szimpatikus.)

11 comments on “2 perc a magyar állampapírról – másfél óra helyett

  1. Azért minden jel arra mutat, hogy a lejárat előtti visszaváltásnál komoly szigorítások lesznek. Azt is megmondom, mikor, 2025 elején. Akkor várható, hogy a következő kamatfordulótól a csökkenő kamatok miatt már nem lesz akkora buli az államkötvény, és a befektetők tömegesen fognak átvonulni az ingatlanpiacra. Erre utal, hogy a legfőbb érv pillanatnyilag az államkötvény ellen a visszaváltás várható szigorítása. Ha nem lenne ilyen szándék, az Államkincstár egyszerüen garanciát vállalna, hogy lejáratig nem változtat a feltételeken. Nem tesz ilyet, sőt már csak 10 éves lejárató PMÁP-ot lehet kapni. Amíg bankbetétként viselkedik az államkötvény, ennek semmi értelme, annál inkább akkor, ha a szar visszaváltási feltételek mellett beleragad az ember 10 évre 0,25% reálhozamba. Szóval csak óvatosan.

    1. A linkelt bejegyzésben olvasható, hogy miért nem reális a visszaváltás szigorítása. De még ha valaki úgy is dönt, hogy inkább tönkreteszi a bizalmat, erre a lépésre 2025 bőven korai, mert várhatóan a 2025-ös infláció alacsonyabb lesz, mint a 2024-es, vagyis a PMÁP reálhozama jelentősen magasabb lesz 0,25-nél.
      De tegyük fel, hogy tényleg eltörlik a visszaváltást (tényleg irreális félelem): nem lesz olyan, aki 10-20%-os diszkonttal megveszi ezeket? A következő „évszázad üzlete”. 😉

    2. “De tegyük fel, hogy tényleg eltörlik a visszaváltást (tényleg irreális félelem): nem lesz olyan, aki 10-20%-os diszkonttal megveszi ezeket?”

      ez nekem egy picit naiv erveles. Befektetoi panik eseten nincsenek eszervek. Ez olyan mint kijelenteni, hogy az ingatlan arak nem eshetnek 20%-ot mert hiszen ugyis lenne aki 10% diszkonttal megveszi ezeket. Ha mindenki logikusan gondolkodna panik eseten is akkor a tobbseg nem 430-on valtana eurot.

  2. Miért érdemes a számlanyitást személyesen csinálni? (én még sok évvel ezelőtt személyesen csináltam, de azóta egy a háztartásban velem élő személy online csinálta pikk-pakk.) Van valami deal a személyes nyitásnál?

    1. Nincs deal, de nagyon sokszor olvastam, hogy valamiért az online nyitás akár két hétre is megáll (minden információ nélkül), ez elég idegesítő tud lenni.

  3. Attól, hogy ez csak két perc, még ugyanúgy click-bait, mint a kritizált webináriumok… A „Kezdj normális befektetést, 49 rongyért megmondom a tutit” az ugyan miért tartozna más kategóriába? Innentől kezdve hiteltelen (is lehetne) minden egyes állampapír mellett felsorolt érv…
    Amíg dec. 23-án, este 10-kor a Közlönyben rá lehet szórni a különadót a gyógyszergyártókra, addig nem hiszem, hogy az állampapír visszaváltási árfolyamának kérdése igazán releváns lenne… Itt BÁRMI megtörténhet.
    Államcsődhöz pedig iszonyatos devizában történő eladósodás kellene. Kancsal Gyuri bácsi pengőt ugyanis annyit nyomtat, amennyit a Főnök kér…

    1. Lehet, hogy nem ugyanazt értjük a clickbait alatt, de több volt, mint 2 perc vagy nem találtál meg minden releváns infót? Mert ha ezek nem voltak, akkor tényleg megspóroltam neked 1 óra 28 percet, nem?
      Abban sem vagyok biztos, hogy a kritikát jól értetted, ebben nyilván lehet felelősségem, néha talán bonyolultan fogalmazok.

  4. Hááát ez több volt mint.két perc. Na és akkor mi van? Állampapír vagy nem?

    1. Jogos, máris visszautaljuk a befizetésedet, mínusz kezelési költség.

  5. 1. Dehogynem kötvény. Egy kötvény nem csak fix kamatozású és piaci árazású lehet. Valójában attól válik betét szerűvé a befektető szemszögéből, hogy az államkincstár 1%-os bukóval visszaveszi. Minden más tulajdonsága olyan mint egy kötvénynek.

    2. Biztonságosabbat fogsz találni, a DKJ-et. Mert a PMÁP-nál az 1%-os bukóval visszaváltás nem garantált, a DKJ meg az időtávod végére mindenképp fizet (hacsak nincs államcsőd, de akkor a PMÁP sem). A PMÁP-nak persze jobb a hozama várhatóan, de a DKJ biztonságosabb.

    Tágabb értelemben meg az alacsonyabb kockázatú országok (pl. Németország) rövid államkötvényei még biztonságosabbak, csak ennek megfelelően kisebbek is a hozamai.

    6. Nem félni kell, hanem tudatában lenni, hogy van egy ilyen kockázat, még ha alacsony kockázat is.

    7. A forintot el tudja inflálni, akár úgy is, hogy nem jelenik meg teljes mértékben a PMÁP kamatozásában. Ezért éri meg az államnak.

    8. Akkor irreleváns, amikor alacsony a kamatkörnyezet. A DKJ kisebb kockázatú, a sok éves állampapírral meg lehet spekulálni, ha visszatér az alacsony kamatkörnyezet, jól jártál a most vagy az elmúlt 1 évben vásárolt kötvényeddel.

    1. Köszi az észrevételeket!
      1: ezt írtam, egyetértünk, így pont úgy működik, mint egy lekötött betét (egy extrém nagy bankba).
      2: A DJK-nak viszont piaci ára van, szóval ott elméletileg nincs „maximalizálva” a bukó. Nyilván általában egy másfél évnél rövidebb lejárat alatt nagy varázslat nem szokott történni, de nem elképzelhetetlen.

Comments are closed.