Mostanában többször láttam amiatt panaszt, hogy a felvett hitel dupláját kell a hitelfelvevőnek visszafizetnie. Pedig a törlesztők összeadásából képzett számnak nagyjából annyi értelme van, mintha unciát és grammot adnál össze. Hasonlót mérnek, de átváltás előtt összeadhatatlanok.
ok csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Érthető módon csak közgazdászok foglalkoznak olyan hülyeségekkel, hogy mennyi az ár vagy érték 2022-es forintban, jelenértéken, jövőértéken. Normális ember szájából ez egészen nevetségesnek hangzik. Ennek ellenére a megkülönböztetés nagyon hasznos.
Ha valaki tartozik neked 1 millió forinttal, de csak 5 év múlva adja meg, akkor nem csak azért vagy szomorú, mert addig nem tudod elkölteni, hanem mert 20%-os infláció mellett ennyi idő alatt az értéke kevesebb mint felére csökken. Tehát ha a kenyér ára az általános inflációnak megfelelően alakulna, akkor a mai 500 forint helyett ~1250 forintot kéne érte fizetni ilyen infláció mellett.
Vagyis a pénz időértéke igen fontos, ezért két különböző időpillanatban nem adhatunk össze csak úgy számokat.
Mi köze ennek a törlesztőhöz?
Az időérték rövid idő alatt mostanában szerencsére nem számít. Voltak olyan pillanatok egyébként a magyar történelemben, amikor pár óra is komoly árkülönbözetet okozott. Normál esetben viszont nem ez a jellemző. Általában még egy év sem jelent komolyabb problémát, sőt stabil országok gazdaságában akár több év is nagyjából összehasonlítható.
A probléma már nagyon látványos, amikor 10-20 éves kifizetést nézünk. 10 millió forintnak 5% kamat mellett (annuitásos hitelnél) 106 ezer forint a törlesztője 10 év futamidő esetén. Vagyis ~12,7 millió forintot fizetünk ki.
Azonban tudni kell, hogy 10 év után 106 ezer forint 4%-os infláció mellett olyan, mintha az első évben 71,6 ezer forintot fizettünk volna.
A mai ~10%-os kamatkörnyezetben jellemző 20 éves hiteleknél 10 millió forintonként 96,5 ezer forintot kell törlesztőként fizetni. Ha összeadjuk az összeadhatatlan számokat, 23,2 millió forintot fizetünk vissza, az eredeti összeg több mint dupláját. Rosszul hangzik, de a valóság közel sem ennyire vészes.
Legyen korrekt a számítás!
Sajnos előre nem tudjuk, hogy milyen lesz az “inflációs” környezet. (Ebben a bejegyzésben nem tárgyalom külön, hogy az infláció megfelelő diszkontráta-e, az simán megérne egy másik, külön bejegyzést, csak nem olvasná el senki. 🙁 )
20 év alatt 5%-os inflációt feltételezve a teljes visszafizetés jelenértéke (10 milliónként) 14,6 millió lenne. Ez picit soknak tűnik, hiszen a valóságban hosszú távon 5%-os infláció mellett várhatóan alacsonyabbak a lakáshitelkamatok. Persze akkor felmerül a kérdés, hogy miért lehet most 20% körüli infláció mellett ~10%-os kamattal lakáshitelt adni. A válasz, hogy a piac az infláció aránylag gyors csökkenésére számít. Ugyan a lakáshitelek kiválthatóak másikkal, de annak is van költsége, valamint nem mindenki elég szemfüles.
Figyeljük meg, hogy 10% infláció mellett jelenértéken pont ugyanannyit fizetnénk vissza, míg ennél magasabb infláció mellett akár kevesebbet is. Megéri ilyenkor mindenkinek hitelt felvenni? Sajnos nem. Ennek az egyik oka, hogy sokkal többet lehet bukni, mint a nyereség, ha túlvállaljuk magunkat. Másfelől a lakáshitel célhitel, azaz csak ingatlanra költhetjük. Az ingatlanok árai viszont akármerre változhatnak. A számítás logikája miatt nekünk a reálérték a fontos, amely ingatlanok esetében gyorsan tud csökkenni. Annak eldöntésében, hogy jó döntés-e az ingatlan, a pénzügyi coaching és esetleg a befektetési oktatás segíthet.
Hosszútávú tapasztalatok alapján a bankok (valójában nem ők, de ez mindegy) nagyjából 1%-os reálhozamért cserébe hiteleznek. Vagyis 10%-os kamat mellett 9% inflációval számolhatunk. Ez esetben a teljes visszafizetés jelenértéke 10,7 millió forint 10 milliónként. Vagyis általában 20 évnyi annuitásos hitelre 5-10%-kal fizetünk többet, mint a költsége. Nyilván van, akinek ez is sok, de közel sem olyan szomorú, mint a dupla ár.
Azt is figyelembe kellene venni az „észosztásnál”, hogy a bankok teremtett pénzt adnak ki kölcsönbe.
Vagyis a semmi után szednek kamatot.
Ehhez képest nem kevés a kamat még akkor sem, ha az infláció azt felülmúlja.
Egyébként is mitől van leginkább az infláció?
A túlhitelezésből, azaz, amikor egyszerre túl sok teremtett pénzt helyeznek a gazdaságba a bankok.
Vagyis a bankok kapzsisága az oka. Hogyan orvosolják az inflációt?
Úgy, hogy a bankok kamatot emelnek! Ebből megint csak a bankok húznak hasznot.
A bankok egyre gazdagabbak lesznek, a dolgozó társadalom kárára!
Bocsi, de a HSZ teli van téves infókkal, ferdítésekkel. A banki pénzteremtés azért nem teljesen a semmiből történik (különben miért hitelezik, miért nem csak elrakják a saját zsebükbe?).
Az sem igaz, hogy a dolgozók kárára gazdagodnának, különben a gazdag országokban lenne pici a bankredszer, nem a szegényekben.
A bankok is, mint minden gazdasági szereplő, a neki adott játszótéren játszik, a saját hasznát szem előtt tartva. Ez a normális, az alternatíva a botorság…
“bankar”, ha ez igy igaz akkor nincs is semmi egyeb dolgunk mint venni egy koteg bankreszvenyt meg egy lapatot: innentol ugy elont majd a penz hogy lapat kell hozza
Kontroller szerint:
2023.08.20. – 14:47
„Bocsi, de a HSZ teli van téves infókkal, ferdítésekkel.”
Én is éppen ezt mondom az ön hozzászólására, de az én állításom helytálló.
Azt azért talán tudja, hogy az adós által visszafizetett tőke megszűnik, de a tőke után fizetett kamat, és más járulékok nem szűnnek meg, hanem abból működik a bank és abból gazdagodik.
„Az sem igaz, hogy a dolgozók kárára gazdagodnának…”
Hát akkor kinek a kárára? Ki teszi a teremtett pénz mögé a javakat a munkájával? Csakis a dolgozók! Kinek okoznak a bankok a túlhitelezésükkel inflációt? A dolgozóknak!
A túlhitelezés a bankok számára kiváló dolog, de a munkájukból élő adósokat számár inflációt jelent és magasabb törlesztő részletet. Ilyen az összefüggés van, – nem bonyolult.
„V szerint:
2023.08.21. – 12:31
“bankar”, ha ez igy igaz akkor nincs is semmi egyeb dolgunk mint venni egy koteg bankreszvenyt meg egy lapatot: innentol ugy elont majd a penz hogy lapat kell hozza”
Nyitott kapukat döngetsz!
Azt még tegyük hozzá, hogy a bank tulajdonosai nem a részvényeseket akarják gazdaggá tenni, hanem saját magukat. Úgy, hogy csak óvatosan a lapátolással!
@bankár: ahhoz képest, hogy milyen nevet választottál, nagy meglepetés lesz, ha megtudod, hogy kik a részvényesek.
Az a baj, hogy semmivel nem tudod alátámasztani, amit mondasz. A bankok nem csak úgy teremtenek pénzt, ahogy az inflációt sem ők befolyásolják, erre egy banknak, a jegybanknak van érdemi ráhatása, ez pedig ugye állami cég, de sajnos (vagy szerencsére) ez sem olyan egyértelmű kapcsolat.
Az pedig, hogy a kizsákmányoló gonosz tőke elveszi a munkások által megtermelt javakat, egyértelműen megdőlt a 80-as évek végével. A gazdaság egy összekapcsolt dolog, ahol lehet jó mindenkinek.
Válasz erre: bankár szerint: 2023.08.21. – 17:18
Ez a válaszom neked: Ha veszel a tőzsdén bármilyen részvényt, akkor annak a cégnek a tulajdonosává válsz, amelyik cégnek a részvényét megvetted. Ez olyan mintha vennél egy házat, csak mondjuk a házat nehezebb megvenni, mert nincs olyan sok részre szétosztva; mondjuk vedd úgy, hogy veszel 1 részvényt, amiből 1 db van, akkor az olyan mintha vennél 1 házat, aminek csak te leszel a tulajdonosa. Mondjuk tőzsdén tuti nem lehet olyan céget venni, aminek 1 tulajdonosa van, mert akkor az már nem nyílt részvénytársaság, hanem zárt részvénytársaság. Sajnos sok hülyeséget írtál, amiket valószínűleg az okosnak látszó videókból szedtél össze mondjuk a YouTube-on.
„Kontroller :
2023.08.21. 19:11”
„A bankok nem csak úgy teremtenek pénzt, ahogy az inflációt sem ők befolyásolják, erre egy banknak, a jegybanknak van érdemi ráhatása, ez pedig ugye állami cég, de sajnos (vagy szerencsére) ez sem olyan egyértelmű kapcsolat.”
Kétszintű bankrendszer van. De a jegybank (MNB) is a bankok közé tartozik és már jó ideje az MNB is folytat kerbanki tevékenységet, pedig nem kellene. Régóta nem az infláció, az árstabilitás és az árfolyam kezelésével, fenntartásával törődik, hanem kiszolgálja a kormányt és azon túlmenően üzletelget és lop, ahogy csak bír.
„Az pedig, hogy a kizsákmányoló gonosz tőke elveszi a munkások által megtermelt javakat, egyértelműen megdőlt a 80-as évek végével.”
Áruld már el, hogy a bank által kibocsátott pénz mennyit ér, ha a dolgozó emberek nem teszik a pénz mögé a munkájukat? Akkor válaszoltál helyesen, ha azt mondtad, hogy : SEMMIT!
„Áruld már el, hogy a bank által kibocsátott pénz mennyit ér, ha a dolgozó emberek nem teszik a pénz mögé a munkájukat? Akkor válaszoltál helyesen, ha azt mondtad, hogy : SEMMIT!”
Pici ferdítésekkel nagyon komoly következtetésekre próbálsz jutni. A pénz egy csereeszköz. Nem is azért jogosult a bank a profitjára, mert a pénznek van értéke, hanem mert hozzáadott értéke van a folyamatban (az MNB-nek nincs profitja – az más, hogy papíron mi van, és hogy lopják meg a magyar népet, de nem is ezzel foglalkozik a bejegyzés).
„De a jegybank (MNB) is a bankok közé tartozik és már jó ideje az MNB is folytat kerbanki tevékenységet, pedig nem kellene.” Egyet értünk, nem kellene neki. Mi következik ebből? Hogy a bankok kizsákmányolják a munkásokat?
Kontroller :
2023.08.21. 19:11
Sikerült meglepned. Azt hittem hogy hozzáértő személy vezeti ezt a blogot. Tévedtem.
Hidd el, hogy ha idejöttem hozzászólni, pontosan tudok mindent, amivel te itt kötözködni próbálsz.
Attól, hogy valakinek van 1-10 ezer OTP részvénye sosem fog az OTP igazi tulajdonosai közé tartozni! Mert ő éppen az a pénzforrás, amit a valódi tulajdonosok – akik nem befektetők, hanem rablók! – igyekeznek kifosztani, lehúzni. Én ott voltam, amikor 2009-ben Csányi Sándor kifosztotta az előzőleg beetetett kisbefektetőket és láttam, hogy veszítették el megtakarításaikat. Csányi azonban kb. megkétszerezte a vagyonát!
szerkesztve
@bankár: az a baj, hogy magabiztosan hirdeted a hülyeséget. Leírtam/leírtuk vagy 3 oldalról, hogy miért nincs igazad, ellenérvet nem írtál, most éppen Csányi lett a gonosz. A linkeden, amit a https és a www. miatt fogott meg a szűrő, semmi nem volt sem az öreg gazdagodásáról, sem arról, hogy miért lenne igazad.
A leírásodból az jön le, hogy több kockázatot vállaltál, mint kellett volna (hozod ide 2009-et, mintha nem minden banknak ment volna akkor rosszul), aztán más a hibás.
Nem muszáj kommentelned, viszont ha folytatod a személyeskedést, akkor nem is fogsz tudni.
„Kontroller szerint:
2023.08.26. 17:33”
A visszafogott link egy korbizonyíték volt 2009-ből.
Te itt mindent letagadsz.
Amikor korlátozod a kritikus hozzászólást, az csak téged minősít!!!!
Az összes link vissza van fogva, mert sajnos az internet gonosz, elég sok csúnyaságot látnál, ha ez így nem lenne. De leírtam, ha nincs benne http és www, akkor kimegy a link. Parancsolj, lent a link, de hogy hogy bizonyíték ez bármire, azt nem tudom:
index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/12/melyrepulesbe_kapcsolt_az_otp/
„Kontroller szerint:
2023.08.26. 17:44”
„Pici ferdítésekkel nagyon komoly következtetésekre próbálsz jutni. A pénz egy csereeszköz. Nem is azért jogosult a bank a profitjára, mert a pénznek van értéke, hanem mert hozzáadott értéke van a folyamatban (az MNB-nek nincs profitja – az más, hogy papíron mi van, és hogy lopják meg a magyar népet, de nem is ezzel foglalkozik a bejegyzés).”
Az agyam eldobtam, míg ezt elolvastam. Milyen hozzáadott értéke van a banknak a hitelezéskor?
Megmondom : mindössze pénzügyi közvetítés, aktatologatás.
„Hogy a bankok kizsákmányolják a munkásokat?”
Mégis mitől a legjövedelmezőbb üzleti ág, ha a bank semmit sem állít elő, csak közvetít és aktát tologat?
A pénz sem csereeszköz, hanem igazolás. Az arany, a csereszköz.
szerkesztve – neked ennyi volt. Sajnos az érvekben sovány maradtál (azon túl, hogy a tőkés rossz, a munkás jó), a személyeskedésre pedig eredetileg sem voltunk kíváncsiak.