A Bitcoin soha nem lesz pénz!

A pénzzel kapcsolatos bejegyzés sorozat második részében szeretnék rámutatni néhány alapvető problémára a Bitcoin és más kritovaluták tekintetében, amit sokan nem vesznek figyelembe. Ez a bejegyzés kizárólag azt vizsgálja, hogy a BTC miért nem lesz soha pénz. Egyelőre nem megyek bele abba, hogy befektetési eszköznek milyen, erről majd később írok, ha eljutok odáig. Tisztában vagyok azzal, hogy a legtöbben nem gondolják, hogy a BTC pénz lesz, de a bejegyzés jelentős része igaz a legtöbb kriptovalutára.

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

A sorozat első részét itt találod.

A bejegyzést ezen a linken hallgathatod meg.

Rövid véleményem: a Bitcoin egy spekulatív eszköz, amely a harmadik világba utaláson kívül semmire sem jó, cserébe egy csomó erőforrást pazarlunk a fenntartására. A pénz funkciójának átvételére ebben a formában teljesen alkalmatlan. Már sokan leírtak komoly buktatókat (51%-os támadás, költségek, átverések, kriptonyomtatás…), úgyhogy igyekszem a kevéssé ismert ellenérveket bemutatni.

bitcoin

Alapvető problémák

Van pár banális hiba, amit nagyon nehéz megszüntetni. Az egyik ilyen a készpénz hiánya. Persze, nincs rá szükség, de azért nagyon is jó, hogy van… Csak képzeljünk el egy világot, ahol egy kisebb internetprobléma teljesen lehetetlenné teszi a fizetést. A világnak nagyobb szüksége lenne az internetre, mint a vízre, így válnánk egy igazi BME kollégiummá.

Persze, gondolhatod, semmi gond, csináljunk BTC alapú papírpénzt. Nagyszerű ötlet, némi jutalékért valaki magára vállalja egy zuglaborban a nyomtatást. Ezzel létre is hoztad a saját jegybankodat. Elméletben megoldható lenne, hogy minden kinyomtatott BTC a banknál legyen fizikailag. Ez lenne a második aranystandard. Ott hogy is lett vége?

Persze, tedd ellenőrizhetővé, hogy megvan-e nekik az adott BTC/satoshi, amivel éppen fizetsz. Nagy meglepetés lesz ugyanazon kódot látni két bankjegyen. 🙂

A szűk keresztmetszet

Az emberek nem gondolnak bele, hogy micsoda évszázados tudás áll a jelenlegi pénz mögött. Ha egy ősembernek adnál egy ezrest, maximum fejdíszt, esetleg tüzet tudna belőle csinálni. Hosszú órákon keresztül kéne neki magyarázni a dolog működését annak ellenére, hogy egyszerű a koncepció: a boltban elfogadják termékekért cserébe. Persze ha már a bankkártyát is belevennénk az egyenletbe, akkor sokkal nehezebb dolgunk lenne. Még ha a fizetés menetét fel is fogná, a pénzküldés, fogadás, online pénztárca és ezer más dolog, amire figyelni kell, biztosan kivágná a biztosítékot.

Természetesen nem vagyunk már tele ősemberekkel; vagyis mégiscsak. Aki már dolgozott ügyfélszolgálaton, tudja, hogy az átlagos panaszok 90%-a egyértelműen visszavezethető felhasználói hibára. Ez nemcsak banki szolgáltatások esetében, hanem telekommunikációs és kiskereskedelmi szolgáltatásokra is igaz.

Az átlagos hackert is programozózseninek képzeljük, pedig – a programozási képességeik elvitatása nélkül – valójában az emberi hibák kihasználásában van a pénz. A bankok által leggyakrabban kezelt csalás az adathalászat, amely főleg másolt honlapokkal vagy telefonos megkeresésekkel történik. A felhasználó legtöbbször önkéntesen adja meg legszemélyesebb adatait is.

A bankrendszerek ezért érzékeny (néha túlérzékeny) algoritmusokat készítettek, hogy kiszűrjék a gyanús ügyleteket. De még fontosabb, hogy a banki tranzakciók bizonyos fokig visszafordíthatóak. 

Nagyon gyakori az elgépelt utalási adat is. Tippem szerint az olvasóim közül nehéz lenne találni olyat, akit banki rendszer hibája károsított meg (legalábbis olyan módon, amit a blokklánc kiküszöböl), de szinte biztos vagyok benne, hogy sokakat mentettek már meg banki rendszerek komoly kártól (rossz utalás, lopott kártyaadatok, chargeback, stb.).

Persze, kedves átlagos kriptofelhasználó, te valószínűleg nem ütsz el soha karaktert a 100 karakter/másodperc gépelési sebességeddel. Én sem lettem még pénzügyi csalás áldozata. A rendszereket viszont nem az átlagra, hanem a szűk keresztmetszetre tervezik. A pénzrendszerekben a szűk keresztmetszet pedig az emberi tényező.

Előnyök, melyek hátrányok

Vannak a kriptonak előnyei, melyeket bolondság előnynek értékelni. Ha a tulajdonlás egyetlen bizonyítéka nem visszaállítható, az hatalmas kockázat. Nyilván kriptotőzsdén tartani a pénzed nem megfelelő védelem, ezt bármelyik kriptoőrült megerősíti, illetve közel sem annyira decentralizált, mint azt hinni szeretnénk. A „biztonságos” megoldás tehát az offline pénztárca, amelyről vagy másolatot készítesz (így lophatóvá teszed), vagy vállalod az elvesztésével járó kockázatot. Ez a nagy átlag számára a rendszeres pénzvesztésnek felel meg. Gyakorlatilag az emlékezőképességtől függ, hogy megmarad-e a pénzed.

Sokan azt gondolják, hogy nagyon jó, hogy a blokkláncon visszakövethető az összes tranzakció. Ezt soha nem értettem. A társadalomban komoly diskurzus folyik arról, hogy mennyit tudhatnak rólunk a cégek, és sokan aggódnak amiatt, hogy a bankok túl sok információt tárolnak. Arról írtam korábban, hogy a cégeket általában nem a személyed érdekli, hanem sokkal inkább az, hogy milyen fogyasztói csoportba tartozol. Ettől függetlenül érthető, hogy ez számodra egy érzékeny adat. Erre jön a kripto, ahol pedig feltennéd az összes tranzakciód az internetre. Persze, lehet állandóan új tárcákat generálni, elrejteni a tranzakciókat. De a szűk keresztmetszetre tervezünk, nem számítástechnikusokra és lelkes amatőrökre! A KYC szabályok miatt pedig a tipikus kriptotőzsde még személyes adatokat is tud rólad. Egy kisebb adatszivárgás, és minden kint van a neten!

Az idősek teljesen ki lennének szolgáltatva, de ismerve az átlagember tudatosságát, a legvalószínűbb, hogy a kriptotőzsdéken parkolna a pénz nagy része. Ki merné vállalni a kockázatot, hogy egy esetleges baleset, halál, memória- vagy adatvesztésnél (ez ugye a fizikai pénztárca esetén könnyen előfordulhat) elveszítse a vagyonát?

Egészen olyan, mintha a centralizált bankok maguktól kialakulnának. Persze ez DEFI, csak pont úgy jár, és pont úgy hápog, mint a korábbi rendszerek…

Korábban, amikor még nem volt más választásunk, kipróbáltuk a decentralizált bankrendszert, és nagyon nem jött be. Mint kiderült, úgy sokkal drágább. Szóval elindultunk a centralizáció felé. Persze ebben nagyot segített a központi kormányzat, majd az internet, de a végső lökést a hatékonyságnövekedés adta meg.

A rossz pénz meséje

Természetesen a fenti problémákat átvészeljük, mindenki szépen megtanulja, hogy hogyan bánjon az elektronikus dolgokkal, az internet meg ugye alapjoggá válik.

Még mindig nem küzdöttünk meg a legfontosabb problémával. Azzal, hogy érdemes-e pénzként használni a Bitcoint.

Közgazdászok tudják, hogy a defláció (azaz jövőre többet tudok vásárolni a pénzemből, mint idén) nem egy szerencsés dolog. Ezért van inflatorikus pénzünk. (Az ellenpéldaként felhozott Japán GDP növekedése megadja a választ a felmerülő kérdésre.)

De miért ért egyet ezzel nagyjából minden közgazdász?

Önmagában már az sem segít a gazdaságnak, ha megéri tartogatni a pénzt, hiszen így kisebb a vonzereje a vásárlásnak. Az igazi fájdalom azonban a hitelezésnél és befektetésnél jön el. Csak képzeld el, kölcsönt szeretnél felvenni az induló cégedhez. A logikus az lenne, hogy többet adsz vissza, mint amennyit kölcsönvettél (hogy megérje a befektetőnek a kockázat ellenére is adni). De ugye a pénz egyre többet ér, vagyis az üzleti tervedben egyre alacsonyabb árakat kell beépítened, ami rontja a megtérülésed. Vagyis sokkal kevesebb cégnek éri meg hitelt felvenni.

Persze mondhatod, semmi gond, csökkentsük negatívra a hitelkamatokat. Te kölcsönadnád a pénzed, ha kevesebbet kapnál vissza? Ezért öli meg a gazdaságot a defláció. Vagyis, ha valaki csökkenteni akarja a gazdasági kibocsátását, helyezze át a gazdaságát deflatorikus pénzre. Nagy szerencse, hogy már van is rá lehetősége… 🙂

Még ha lenne is BTC-standard, hogyan váltanánk le?

A fentiekben bemutattam, hogy milyen problémákkal találkozik a BTC, ha pénz szeretne lenni. A fiat pénzellenesek (egyébként nagyon vicces, hogy a BTC is fiatpénz, csak nem az államba, hanem a blokkláncba vetett bizalom – fiat – pénze) nagyon helyesen megemlítik, hogy a pénznyomtatás képessége nagyon nagy hatalmat jelent. Ezt a hatalmat az államok maguknál tartják, jó okkal. Vajon mi kellene ahhoz, hogy elveszítsék? El Salvador helyzete nagyjából, de neki azért volt mindegy, mert de facto már régen nem volt saját pénze, a dollárt használta. A dollárt, amiből szintén deficites volt, így valójában a csőd beismerése volt a BTC elfogadása. Az egyetlen dolog, ami fenntartja még az országot, hogy a munkaerőt exportálják. Erre pedig gazdaságot építeni finoman szólva sem jó ötlet, ugyanis pár év után hajlamosak az emberek ott maradni…

Ezt csak azért írom le, mert értelmes országvezetés soha nem fog lemondani erről a hatalomról. Nem éri meg neki. Ráadásul kiteszi a gazdaságot a külső erőknek. Vajon szeretnél-e olyan országban élni, ahol a hadsereg ki van szervezve egy másik országnak, vagy egy tőzsdei cégnek? Nagyjából ilyen, amikor egy ország feladja a pénz kontrollját.

Ugyan sokan felvetették már, hogy a pénztárcák ~2%-ánál van a Bitcoin 85%-a, de kevesen írták le ennek az abszurditását. Ha egy komoly ország fizetőeszköze lenne (plusz 500 millió tárca), akkor ez a 2% olyan kicsivé zsugorodna, hogy az kerekítési különbözet lenne. Azt gondolod, hogy baj, hogy a vagyon kevés zsebben összpontosul? A BTC alapú pénzzel pár magánszemély képes lenne befolyásolni az infláció mértékét. (Éljen a decentralizáció!)

De mással sem működne!

Gondoljunk csak bele, ha nem a BTC, hanem bármelyik másik (nem központilag rendezett) kriptovaluta nyerné meg a pénzzé válást. Nyilván a pozícióban ülőknek ez egy jó lehetőség lenne, de tényleg akarunk egy ilyen szintű gazdasági átrendeződést? Lenne értelme? Persze erre is megvan a válasz: erre jó a proof of work. Lehet versenyezni az eredeti pénzért. A koncepció jó, de a költségek… Az egyetlen korrekt rendszer azt jelentené, hogy tűzre kell dobni a kibocsátott pénznek megfelelő erőforrást (áramot és számítókapacitást)? Megér ez annyit, hogy egy egyébként is rossz rendszert felépítsünk?

De mi lenne, ha mégis (az esetleges jogi korlátokat is legyőzve) pénz lehetne a BTC? Nos, hamar megbukna. Lehet, hogy egy másik kriptovaluta venné át a helyét, de valószínűbb, hogy egy „decentralizált bank” (központi bank) fiat pénze. Miért?

Aki tanult gazdaságtörténelmet, az tudja, hogy ha egy gazdaságban kétféle pénz forgott, akkor a „rossz” pénz mindig kiszorította a „jó” pénzt. Ennek egyszerű oka van. Ha van nálad 10 olyan tallér, amelyik ma is, holnap is 10 csirkét fog érni, meg 10 másféle tallért, amelyik ma 10-et, holnap csak 9 csirkét ér, melyikért veszel csirkét? Persze, hogy a rosszabbikkal.

A másikat elrakod, jó lesz az vagyonkának. Mindenki így gondolkozna. Végül mindenki csak a „rossz pénzt” használja, így az lesz de facto a pénz. Ha a BTC ára folyamatosan növekszik, akkor ez bizony elkerülhetetlen lesz. Előfordulhat, hogy lesz olyan kriptovaluta, amely meg tudja oldani a fenti problémákat, de valahogy nem látok rá sok esélyt.

Összefoglalva tehát a BTC nem alkalmas arra, hogy a pénz forgalmi funkcióját ellássa, de még azzal kapcsolatban is vannak kérdéseim, hogy a kriptovaluták bármelyike képes lehet-e erre. Hogy befektetésre érdemes-e a BTC, azt másik bejegyzésben fogom megválaszolni. Ha érdekel, csatlakozz a Facebook csoportomhoz, vagy iratkozz fel a Youtube csatornámra.

Ha szeretnél a pénzügyeidről érthetően, értékesítés nélkül beszélgetni, jelentkezz pénzügyi coachingra.

22 comments on “A Bitcoin soha nem lesz pénz!

  1. Ameddig az országok közötti ellentétek, rivalizálások léteznek, addig a BTC-nek is jövője van és lesz.
    A fiat-pénzrendszer elavult mára.
    A távírót is felváltotta a telefon és a jelenlegi pénzrendszert is leváltja a digitális pénzek előretörése.
    Mint minden átalakulásban, itt is lesznek vesztesek és győztesek, idővel majd ez önnek is világos lesz.

  2. Helyettesítési aspektusból lett ez megközelítve, az ilyen digitális eszközök egyelőre kiegészítő szerepet játszanak, véljetően ez tartósan így is marad. Pár olyan kérdésre adnak választ, amelyre a fiat egyelőre nem tud, vagy csak nagyon költséges, kényelmetlen alternatívát kínál. Maga a pénz fogalmát kellene először aktualizálni.

    Az utóbbi 20 évben rengeteg új kihívás érkezett a pénzeszközökkel kapcsolatban. Ezekre 80-100 éves elméletekkel már nem lehet kielégítő válaszokat adni.

    1. Tudsz erre példát mondani? Mármint a 3. világba való pénzküldésen kívül.
      Illetve mi az a funkció, amit jelenleg nem lát el a pénz?

    2. Még nem használtál prepaid kártyát vagy készpénzt ezek szerint. A smart contract való-világbeli alkalmazását még nem láttam, de az alapján, amit értek belőle, több vele a baj, mint amennyit megold. Illetve az sokkal inkább blokklánc felhasználás, mint pénzügyi megoldás.

    3. A pénzküldés teljes anonimitással, kizárólag az adócsalás és a maffia, gengszter vagy terrorista tevékenységnél szükséges. Egy demokratikus államban a banki utalás adatai csak megalapozott gyanú esetén és bírói utasításra adhatók ki, egyébként banktitok. Nem gondolom, hogy a sötét web támogatása a célja bármely felhasználónak. Hazánkban azért halad oly nehezen a kp. csökkenés mert rengeteg fekete pénz forog. Csak emlékeztetnék, hogy több politikus bukását segítette elő amikor kötelező banki eljárt akar bevezetni már viszonylag kis összegű vásárlás fizetés esetén. A mostani pénztárgép bekötés hatására felére csökkent a kisméretű kiskereskedelmi üzletek száma, miután megszűnt (igen nehézzé és veszélyessé vált) a fekete áru forgalmazás és a adócsalás lehetősége. A normál polgárt nem zavarja, hogy más is fizet adót (végre).

  3. Darázsfészek a téma! A btc jelenleg hype fázisban van, fanatikus hívők és magas lóról odamondogató pénzügyesnek parttalan vitája lesz a témából bárhol felbukkan.
    Az hogy mekkora szeletet kap a jövő pénzrendszereiben nem tudhatjuk. Szerintem az egyik nagy akadály a pénzzé válás fele hogy btc ben hitelezni igen kockázatos mindkét fél számára, márpedig a hitel talán a legfontosabb termék a mai világban.

  4. Lophatóságra, elvesztésre megoldás: multi-signarure. Adatvédelemre: Lightning-Network. A bitcoint hálózati protokollként kell felfogni. Ahogy a 80 éves szüleim használják a http vagy az smtp protokollt, és fogalmuk sincs róla, úgy tudják majd a lightning-network protokollt is használni a jövőben. Ez nyilván bevisz egy kis centralizációt a rendszerbe, ahogy El Salvadorban is állami walletet használnak a legtöbben, Így az állam érdekei is megmaradnak, azonban politikusi felelőtlenség nem vezethet hiperinflációhoz. Jó reggelt a mai 7,9%-os inflációs adathoz. Ezt már egyik közgazdász sem tartja jó értéknek, csak épp nem tudnak mit tenni ellene.

    1. Ezt az inflációs érvet soha nem értettem, de végül nem írtam bele a bejegyzésbe, mert már így is hosszú lett.
      A kripto az infláció egy kicsi része ellen tudna esetleg védeni. A pénzkínálatból adódó infláció ellen. De a pénz forgási sebessége (és egyéb tényezők) sokkal fontosabbak. Nem tud semmit tenni a keresleti vagy kínálati sokkok okozta infláció ellen. Később erről is írok hosszabban, mert az érv nagyon félremegy.
      Egyébként egyet tudok azzal érteni, hogy ami most megy az a hülyeség netovábbja, de amíg van központi kormányzat (reméljük lesz mindig), addig hülyeség is lesz (lehetőleg szteroidokon).

  5. Azért írtam hiperinflációt. Áruhiány esetén nyilván bitcoinban is emelkedik a termék ára, de a politikusok nem tudnak évtizedeken keresztül többet költeni az adóbevételeknél.

    1. Értem, köszi a választ.
      Félek, hogy megint eldugnánk a problémát. Oké, az állam pénznyomtatás által generált infláción keresztül nem tudna adóztatni. Adóztatna a cégeken keresztül. Kedvenc példám a bank- és tranzakciós adó. Drágábbak lettek a bankok. Szóval ki fizette végül meg? Tehát elveszel egy forrást az államtól, csak megemeli az adódat. (Most amellett, hogy nagyon leegyszerűsítő a pénzkínálatért a kormányt okolni, még ha el is mozdultunk az utóbbi pár évben egy ilyen – szomorú – irányba.)

  6. jól hangzik, h az egyre lassabb ütemben növekvő bitcoin pénzmennyiség az infláció ellen hat, csakhogy ez a hatás “nem intelligens”, mert kiszámíthatatlan, hogy megáll-e a gazdaság számára optimális 2-3%-os inflációs szintnél. A gazdaság pénzigénye különböző tempókban növekszik, amire a központi bankok a pénzmennyiség változtatásával tudnak reagálni, míg a bitcoin nem képes ilyen mechanizmussal optimalizálni. Eddig az történt a bitcoin-nal, ha pénznek tekintjük, h óriási kilengésekkel deflatórikus volt (a pénz értéke nőtt, azaz a termékek árai vsökkentek). Ez a lehető legrosszabb kombináció a gazdaság számára.

  7. Miért kell ennyi zagyvaságot összehordani? Kivéve ha egy kis extra figyelem a cél, de akkor lehetett volna értelmesebb ellenérveket is írni.
    Lassan ezt kezd olyan lenni, mint a viccben az óvodás, aki életében először megy az állatkertbe, meglátja a zsíráfot, és azt mondja, “ilyen állat nincs”….

    – Nem lehet pénz? Salvador az ellenpélda, de, pénz. Ja és keress rá arra, hogy “Traits of money” !

    – A “papír” BTC hiánya. Nem tűnt fel, hogy pl fizetést sem lehet már KP-ban kapni? Kell hozzá bankszámla, az államnak érdeke, hogy mindenkit a készpénzmentesség felé tereljen bizonyos okok miatt. Ha nincs internet? Meg van oldva, mint az offline fizetés “Lightning network” a neve. Erre még mondhatod, hogy mi van ha áram sincs, de ez olyan lenne, mint azt írni, a mobiltelefon azért rossz, mert ha lemerül az akksija, és nem tudod feltölteni, nem tudsz telefonálni, már ha van térerő amúgy…

    – Nehézkes, érteni kell hozzá, hibázni lehet, stb Ez mind igaz, de mi ellen érvelsz itt? Még most is van sok ember, pl idősebbek, akinek gond egy ATM, vagy banki mobil app használata. Nosza, tiltsuk be, mert nem tudja mindenki használni!

    – Nem kérdőjelezik meg a “kriptó hívők” a pénz evolúcióját, és ez egy lehetésges következő lépés, akár tetszik, akár nem. Az 1944-45 ös bretton woodsi rendszer 1971 ben megbukott, a petro dollár most rúgja az utolsókat, vmi lesz utána, még nem tudjuk mi, de a “great reset” nem hangzik vmi jól a kisember számára. Remélem eszedbe sem jut ezt összeesküvéselméletnek tartani, mert lényegében nyíltan beszélnek róla akik végre akarják hajtani.

    – Visszakövethetőség. Van akinek előny, van akinek hátrány, szokás kárhoztatni a kriptót, hogy illegális célra használják, de akkor így az mégse igaz, mert visszakövethető. Régen bankszámlát is lehetett nyitni KYC nélkül amúgy. Lehet olyan kirptopénzt csinálni ami teljesen anonim, ha az a cél. A kérdés mi a cél? Javasolnám pár “white paper” végigolvasását. A transzparencia egy elv volt, van kripto, ahol pont az ellenkezője.

    – A hatalomnak nem éri meg a pénzteremtés jogáról lemondani. Bingó! Igen, és látszik, hogy nem is akarják, ezért kell tiltani ugye, és nem azért mert rossz az embereknek, a hatalomnak rossz. Ha az emberek bíznának a vezetőikben, akkor nem lenne szükség kriptopénzekre. Szerinted miért 2008-9 ben született a BTC? Azóta javult a pénzügyi helyzet, vagy romlott?

    Ha ismered a gazdaságtörténetet, akkor tudod, hogy mikor voltak államcsődök a világban, mi okozta legtöbbször, és most kb hol tartunk egy ilyen ciklusban globálisan.

    Ez a vita arra emlékeztet, mint amikor arról vitáztunk, hogy ki lesz az a hülye, aki az amazonnál vesz könyvet, amikor elmehet a könyvesboltba, minek email t írni, amikor ott a posta, meg különben is, az internet hülyeség, nem jó semmire, lassú, drága, és csak pedók, meg bűnözők használják. Nem ismerősek az “érvek” ? Tudom, aztán volt egy hype, meg dotcom lufi, stb, de az internet, és amazon is itt van velünk. Nincs ember, aki meg merné az internet jogosultságát kérdőjelezni. Azt gondolom még pár év, és ugyanez lesz a blokklánccal, és a kriptopénzekkel, de meglátjuk. Addig is, gyűjts össze 10k forintot, mint Vágási Feri, és szállj be a kriptóba, mint ő az internetbe, nem bánod meg. Fun fact, laktam az sch ban, amikor ott volt az országban a leggyorsabb internet kapcsolat. Ha van sör, minek víz?

    Ja arról is sokat vitáztam egy időben, hogy a régi normál (PAL)TV felbontása, vagy a digitális felbontások (akkor még SVGA) jobbak. Azt hiszem azóta ez a kérdés is eldőlt. Így lesz ezzel a témával is.

    1. Hmm, ki mondta, hogy be kell tiltani? Azt mondtam, hogy nem fogja tudni átvenni a pénz helyét, a BTC biztos nem, de még az is kérdés, hogy bármelyik kripto képes lenne-e.
      Szeretem a “traits of money” összefoglalásokat, mert pont azt hagyják ki, ami alapján valami de facto pénz lesz – lásd a bejegyzés azon igen fontos részei, amikre nem reagáltál. Kár, pedig az lenne a lényeg.

      Az egyébként nem lenne rossz, ha egy ország kipróbálná, milyen, amikor tényleg pénz lesz valamelyik kripto, csak ha ezt egy egyébként is alkalmatlan ország teszi meg, akkor a bukásakor nem a BTC lesz a hibás. Van baja anélkül is.

  8. Gresham törvényére gondolsz, vagy mire nem válaszoltam? Egy időben vásároltam a régi ezüst 200Ft s érméket, most kb hatszorosa a ráírt névértéknek az ára. Te nem beszélsz konkrét betiltásról, viszont sokan igen, akik hasonló logika szerint gondolkodnak, pl hogy az emberek pénzét “meg kell védeni” . Nem vagyok biztos benne, hogy ez lesz a megoldás minden problémánkra, de ha vki ilyen szavakkal dobálózik, hogy “soha”, az felkelti az érdeklődésemet egy kis vitára. Milton Friedman szerint, aki azért nem volt buta ember, az infláció monetáris jelenség, tehát ezt ami a világban zajlik érdemes ezen a szemüvegen keresztül nézni. Nem fizetnék BTC vel, de a fizetésem egy részét rendszeresen átváltom, mert bízok a BTC tulajdonságaiban és a kódjában. Lehet ráfázok, de a MANYUP ban is bíztam, és mi történt? Akik a pengőben bíztak hogy jártak? Igaz, ott nem volt optimális megoldás. Háború volt, de az lehet most is.

    1. A bejegyzés szerint pár fő oka van, hogy a BTC és a deflatorikus, decentralizált kriptok miért nem lesznek soha fizetőeszközök:
      -nem praktikusak, különösen rossz azoknak, akiknek nincs erős tech tudásuk: lásd papírpénz hiánya, biztonsági kockázatok, bonyolultság, visszakövethetőség, internethez kötöttség
      -Grasham törvény,
      -a központi hatalom szabályoz, túl könnyű kitiltani
      -megöli a gazdaságot, annak az infláció jó.

      Ezek közül az elsőre válaszoltál nagyjából, méghozzá pont azzal, amivel én is ijesztgettem a cikkben: majd elveszíti a decentralizáltságát, onnantól kezdve pedig az egyetlen értelmét veszíti el, ami miatt érdemes lehetne. A de facto “jegybanknak” csak egy 51%-os támadást kell indítania, és megindíthatja az inflációt (várhatóan nem BTC alatt).

    2. A BTC soha nem volt még ennyire decentralizált mint most, hogy Kínából kitiltották a bányászokat, attól, hogy
      egy állam elkezdni használni mint hivatalos fizetőeszközt nem lesz centralizált, mert a csomópontok ugyanúgy szétszórva maradnak a világban. Szóval nem értem ezt miért írod. A hashráta, a számítási kapacitás soha nem volt ilyen magas mint most, nagyon kicsi az esélye egy 51% os támadásnak. Az árfolyamot könnyebb “támadni” egyébként, akár BTC, akár pl amikor az angol fontot bedöntötte a tudjuk ki… A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt, de írtam róla, és ez nem hiba, hanem egy jellemzője a pénzrendszernek. Ezzel pont a BTC mellett érvelsz, és nem ellene, mert ezzel azt is állítod, hogy a BTC jobb pénz, mint amit most használunk, ami persze igaz is.
      Nem tudom megvan e, de pl India pár éve betiltotta meglepetésszerűen magas címletű rúpiákat, és nagyon rövid időt hagyott az embereknek a cserére. Ezt egy decentrtalizált kriptóval nem lehet megtenni.
      A gazdaságnak az infláció a jó? Keynes gondolja így, az osztrák közgazdaságtan meg pont máshogy. Kinek van igaza? Nem mi fogjuk eldönteni úgy érzem.

    3. Az angol fontot nem Soros döntötte be, a jegybankot kényszerítette térdre, aki széllel szemben pisilt.
      Azt állítom, hogy ha hiszünk abban, hogy a BTC értéke hosszú távon növekszik (“jó pénz”), akkor pénz nem lesz belőle soha.
      A japánok elhozták a deflációt, jó nekik? Szerintem a bejegyzésben leírt érvrendszer, még ha leíró is inkább, mint előíró (amellett, hogy a fejlett gazdaságok mind így működnek), elég jó érv, hogy konszenzus legyen a defláció rosszaságáról.
      A hiperinfláció is kis valószínűségű esemény, mégis ettől “félünk ezerrel”, akkor az 51%-os támadástól nem kéne? Különösen, hogy ez ennek jobbnak kéne lennie…

  9. Mi a fedezete a bitcoinnak? Mi garantálja az értékét?
    Nekem laikusként ez a fő kérdés.

    1. Olyan szempontból szerintem nem feltétlenül helyénvaló ez a kérdés, hogy a forintnak sincs fedezete. Kereslete és kínálata van, a hit tartja életben. Hasonló igaz a BTC-nél is.
      A nagyobb probléma, hogy mekkora ez a hit. Egy pici piacot, mint a kripto, kis “hit” is magasan tud tartani, egy gazdaság fizetőeszköze mögött azért komoly momentum van.

  10. Szokták mondani a hivok hogy a bitcoin az uj arany …nos az arany az elmult 100 evben annyit sem hozott mint az állampapír US…akkor miben hiszünk?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.