A biztosítási piac elég nagy részét képezi a pénzügyi piacoknak, ami nem meglepő; a kockázatait bárki szívesen kiszervezi. Erre léteznek korrekt termékek is, mégis tanácsadóknak álcázott értékesítők naponta húznak be embereket unit-linked termékekbe.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
A biztosítás megkötésekor fogadást kötünk arra, hogy a biztosítási esemény megtörténik. Természetesen ilyen fogadást szolgáltató csak akkor köt velünk, ha ő várhatóan keres majd rajta. Ezzel nem is hiszem, hogy bármi baj lenne, természetes, hogy a biztosító keresni akar az üzletén. Ha másképp nézzünk, a biztosítottak összedobják a pénzt a pecheseknek, a szervezésért és némi kockázatért pedig megfizetjük a társaságot.
Egyébként hasonló modellben működik az eszközök garanciája, a munkanélküli járulék és a társadalombiztosítás is, az utóbbiról nem olyan régen írtam is.
Ellenérdekeltség
A probléma ott kezdődik, hogy a díj beszedése és a szolgáltatás között általában nagy időbeni távolság van. Néha többéves díjfizetés után eszmél rá az ügyfél, hogy a biztosító minden hajszálba belekapaszkodik, hogy elkerülje a fizetést. Ráadásul sokszor az egyértelmű helyzeteken kívül a biztosító mérlegelésétől függ, hogy fizet-e. A kérdéses esetekben teljes mértékben ellenérdekelt az ügylet saját részének teljesítésében.
Ez olyan, mintha a fizetés után a boltból kifelé néha elvennék a vásárolt portékát. (Ez Borsod megyén kívül nem szokás.) Nyilván kisarkított példa, de abban reménykedünk, hogy a biztosító soha nem tagadja meg az igényünk. Ha így lenne, az nagyon sok visszaélésre adna lehetőséget.
Szabályozás fontossága
A visszaélések, félreértések megszűntetése érdekében a kategóriák egységesítése és az ügyfelek ismeretei ezen a piacon is szükségesek. Például nagyon tipikus, hogy a baleseti biztosítás nem tartalmaz valamilyen baleseti kategóriát (például közlekedésit). Az ügyfél számára nem egyértelmű, az alacsonyabb havi díj pedig végül nem biztos, hogy megérte.
Ahogy az olyan határterületek is problémákat okozhatnak, amikor egyszerre vagy párhuzamosan két külön biztosítási kategória áll fenn, és csak az egyikre van biztosításunk. Például egy szívinfarktus, ami miatt autóbalesetet okozunk más kategóriát jelölhet, mint egy sima autóbaleset.
Louis Rossmann esetében például volt áramkimaradásra biztosítása, de mivel az áramkimaradást a szolgáltató oldalán keletkező áradás okozta (nem biztosított esemény), a biztosító nem fizetett. Ha neked ez jogi csűrés-csavarásnak tűnik, hogy ne kelljen fizetni, nem vagy egyedül. De bemutatja, hogy vannak egyértelmű és kevéssé egyértelmű esetek. (A bejegyzés megírása után CoffeeZilla is hasonló tapasztalatról számolt be.)
Éppen emiatt ezen a piacon egy független fogyasztóvédő társulat, aki ért is a piachoz, feltétlenül szükséges.
Mire kötünk biztosítást?
A bejegyzés lezárásában emlékeztetni szeretnélek, hogy a biztosítás alapvetően nem jó üzlet neked. Éppen ezért olyan eseményekre érdemes kötni, aminek bekövetkezte komolyan befolyásolja az életünket. Egy telefon képernyőjének a törése nyilván nem ilyen, de a családfenntartó életének elvesztése, munkához szükséges jármű kiesése (ha túl drága pótolni), a családi ingatlan sérülése természetesen ilyen lehet. Erről már máskor is írtam, de nem árt az ismétlés.
Drága unit-linked termékek helyett ismerd meg, hogy hogyan érdemes befektetni.
