A meggazdagodás mindenkinek mást jelent, de a mai bejegyzésben szeretném feltárni a különböző szintjeit. Természetesen a szintek közt is van átfedés és átválthatóság, de ez az alapmodellt egyáltalán nem befolyásolja.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
A gazdagság szintjei közül az első (és talán Magyarországon a legfontosabb) a saját, kifizetett ingatlan. Ez azért hasznos, mert az esetleges bérlés lehet a szegény emberek legnagyobb költségtétele. Akinek kifizetett ingatlana van, extrém esetben nagyon kevés pénzből is meg tud élni. (De ilyenkor is szükséges a felújításokat finanszírozni!)

A második szint a jelentős megtakarítás, ezt körülbelül 5 évnyi kiadásra lőném be. Ezen a szinten az emberek a megtakarításaikból hosszabb ideig is ki tudják húzni. Tehát a munka elvesztése vagy egy nagyobb betegség nem anyagi katasztrófa, de kiégés esetén belefér egy szombatév is. Ennyi megtakarítás akkor is hasznos lehet, ha valaki karriert váltana, vállalkozást indítana, esetleg csak fel akar mondani, mert nem tetszik az új vezetőség a munkahelyén.
A harmadik szint jelenti az anyagi függetlenséget. Amikor már nem azért dolgozik valaki, mert kell, hanem mert szeret. Esetleg az alap életszínvonal feletti luxustevékenységeiket finanszírozza a munkából, de a létfenntartáshoz dolgoznia már nem kell. Ez már tényleg nagy vagyon lehet, hiszen még 100 milliós vagyon mellett is nagyon kevésre jut. Ennek oka, hogy fenntarthatóan a tőke 3%-a költhető el. Vagyis minden 100 millió forint vagyon 250 ezer forint havi költést engedélyez. Természetesen elismerem, hogy ez a szint a népesség kis részének reális. Ugyan igaz, hogy egy párnak közel sem lehetetlen az aktív időszak alatt 2-300 milliós vagyonra szert tenni, de a legtöbben többre értékelik az út közben pénzzel megszerezhető élményeket, életszínvonalat.
A valódi gazdagság
Az eddig bemutatott szintek szépen elkülönülnek egymástól, de egyáltalán nem jelentenek az átlagostól, megszokottól eltérő életvitelt. A szupergazdagok számára a munka még csak a luxustevékenységeik finanszírozására sem szükséges, a további vagyon két célt szolgál: egónövelést és a hatalmuk/befolyásuk kiterjesztését. Ezek közül egyiket sem pejoratívan írom; ha a környezetedben mindenki Ferrarival jár, te pedig egy Fiat Puntoval, az csak furcsa embereknek nem okoz lelki problémát. A befolyás kiterjesztése is lehet pozitív vágy, ha a világ vagy a közvetlen környezet megjavítását célozza.
A probléma, hogy ennek sem alsó, sem felső értéket nem lehet adni. Egy milliárdos valószínűleg évi pármillió forinttal változást tud hozni a környezetében, míg Afrika javításába még a világ leggazdagabb embereinek is beletörne a bicskája.
Az autókkal menőzésnek más a belépő szintje, mint a jachtokkal vagy magángépekkel utazásnak. Természetesen nem próbálok úgy tenni, mintha sokat tudnék a milliárdosok életéről. Még az ügyfeleim közt is ritka, aki elérné akár csak az 500 milliós összvagyont, az ismerőseim közül pedig egy kezemen megszámolható az ilyen.
Sajnos a gazdagság olyan, mint a távolság. Az ingatlantól a kerítésig egy jól felfogható távról beszélünk. A munkahelyünkre az út már nehezebben, de még mindig érthető. Európa másik végét már nagyon nehezen fogjuk fel, de a Hold, a Mars vagy a Nap távolsága már teljesen elképzelhetetlen. Nem beszélve más naprendszerekről. Aki viszont ezen a távolságon él, annak ez mindennapos. Így akinek a napi munka a megszokott, annak teljesen elképzelhetetlen a bejárónők költségét is lefedő passzív jövedelem és a jachtvásárlás közti különbség.
A mai bejegyzésben bemutattam, hogy mik a gazdagság szintjei, következő héten pedig arról olvashattok majd, hogy ezeket hogyan lehet elérni.
erdekes gondolatebreszto. Az elso szinten a kifizetett ingatlan az erzesem szerint nagyon magyar specifikussag. Nyugat EU-ban sok orszagban szinte lehetetlen kirakni a berloket amig fizetnek, sokkal szabalyozottabb a berleti piac mindket felnek. Itt berelni kb egyenerteku azzal mintha a sajatom lenne: oda furok lyukat ahova akarok, akar egesz falakat (gipszkarton) “tolhatok arrebb” ha ugy tetszik, mindossze annyi van hogy kikoltozeskor vissza kell allitani az eredeti allapotot. Gyakori hogy berlok 10+ evig laknak ugyanabban a berlemenyben anelkul hogy barmikor talalkoznanak a berbeadoval. Itt nem jon havonta beszedni a Bela bacsi kp-ban.
Szoval a fentiek miatt, nem gondolom hogy mindenkeppen tulajdonolni kell egy ingatlant az elso szinthez.
A masik dolog ami eszembe jutott az az hogy a redditen vannak subok mint r/fatFIRE meg r/fatTravel, na ott lehet picit betekinteni olyanok eletebe akik legalabb tizmillios vagyont birtokolnak. Altalaban ilyen temak vannak hogy $30M dollar alatt megeri-e a private jet, meg hogy hol talalnak olyan szakacsot, nanny-t akik hajlandoak veluk utazni az egy honapos nyaralasra Japanba stb.
Azért pl az amerikai álomba is beletartozik egy saját lehetőleg kertvárosi ingatlan, ami jó esetben ki van fizetve. Hogy ez melyik „szinten” van ott, az egy jó kérdés. Nem ismerem a nyugati EU s országokat annyira, de akkor ott mondhatnánk azt, hogy az van az első szinten, aki passzív bevételekből ki tudja fizetni az ingatlan bérleti díját.
Amúgy simán lehet, hogy vkinek van 5 évnyi tartaléka/befektetése, és mellette van egy fixált alacsony kamatú hitele amit „inflál”. Amúgy igen, egy nagyságrendi, vagy akár nagyobb különbség van még aközött is, aki ki tud bérelni bármikor egy magángépet mondjuk egy családi utazáshoz, és aközött, aki birtokol is egy ilyen repülőt. Vajon hány családnak van nálunk ilyen? Én olyan max 500-at mondanék. Ja és ahogy hallottam ezek a gépek gyakran termelő eszközök is, mert nem állnak a hangárban akkor sem, amikor a tulaj épp nem használja.