A generációs vagyon nem probléma!

Már korábban írtam róla, hogy a vagyoni jellegű adók közül talán az örökösödési adó az egyetlen, amit hajlandó lennék támogatni, bár azt sem szívesen. A vagyon örökítése is olyan döntés, mint a kiflivásárlás, és a generációs vagyon egyáltalán nem akkora probléma, mint azt sokan gondolják.

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

A héten kevesebb hangom volt, mint amennyivel videót lehet készíteni, ezért erről most le kell mondanunk. Ha minden jól megy, akkor jövő héten vissza tudok térni a rendhez.

Ugyan itthon a szocializmus alatt ez a dolog nem alakulhatott ki a ma is hatásos generációs vagyon (vagyis inkább megszakadt), a politikailag stabilabb országokban elméletileg nem volt akadálya. Mégis, a leggazdagabb emberek listáját olvasgatva a legritkább esetben találhatsz generációkon átívelő mesés vagyont.

ganarációs vagyon

A How Money Works csatornán pár hete szépen összefoglalták, hogy miért lehet ez így.

Mindenekelőtt érdemes megjegyezni, hogy a leggazdagabb emberek mérése nem tökéletes. Még ha el is fogadjuk a becslést az ingatlanokra, illetve a nyílt részvénytársaságok értékelését, a nyilvánosan elérhető információ finoman szólva is korlátozott. Szinte lehetetlen megmondani, hogy melyik alap kinek a kezében van, a bizalmi vagyonkezelésnél (ami az USA-ban sokkal elterjedtebb, mint itthon), csupán a bank neve jelenik meg. Ennek ellenére azt gondolom, hogy nem tévedsz sokat, ha némi bizonytalanság mellett sem aggódsz nagyon a generációkon átívelő vagyon miatt.

Honnan jöhetne a vagyon?

Ha megnézzük a mesés gazdagsággal rendelkező családokat, akkor konzervatív hozamokkal számolva is könnyen legyőzhetik a manapság leggazdagabbakat. Elképzelni is nehéz, hogy ez mit jelentett a középkorban egy Medici családnál, akiknek a vagyona mérhető volt a világ teljes vagyonához képest is.

A 30-as években John D. Rockefeller vagyona egymilliárd dollár volt. Ez ma nem tűnik soknak, de ha a piaci hozamokat vesszük alapul, akkor ez ma több lenne, mint a leggazdagabb 3-4 amerikai összvagyona. De akkor hova tűnt a pénzük?

Adakozás

Amikor olyan ökörségeket találnak ki az emberek, mint a “tax the rich”, soha nem gondolnak bele, hogy a vagyon önmagában semmi. Üldögélhetek milliárdokat érő aranyrudakon, a tartogatásának értelme nincs. A használatától lesz értelme. Egy cégben levő vagyon csak akkor jó valamire, ha munkát és árut ad az embereknek.

Ezt a gazdag emberek jó részt tudják, ezért a pénzüket (sokan haláluk után) részben eladakozzák. Nem azt mondom, hogy ez mindenkinek a célja, de azért látni kell, hogy akinek soha nincs anyagi problémája, az gyakrabban áll be valamilyen fontos cél mögé. Egyébként ennek a zászlóra tűzése sokkal értelmesebb lenne, mint a “tax the rich”.

Az életszínvonalat finanszírozni kell

Ha valaki ahhoz van szokva, hogy beosztottak hada veszi körül és lesi minden kívánságát, annak elég magas költségei lesznek vele.

A mesés vagyonhoz képest nem tűnik soknak az életszínvonalra elköltött pénz, de valóságban a hozamhoz kell viszonyítani, nem a vagyonhoz. Nyilván ilyen vagyonok mellett a hozam sem kevés. Vagy mégis?

Nem minden befektetés jön be

Azok, akik sokszáz évvel ezelőtti vagyonnal kezdték, nem biztos, hogy meg tudták verni a piaci hozamokat. Sőt. A mai leggazdagabb emberek nagy része 100 éve még nem létező technológiákból gazdagodott meg. Egy olajmágnás család nem fog teljesen elszakadni az olajipartól, az iparosok akkor is az iparban fogják tartani a vagyonukat, ha az már nem a legvonzóbb befektetés.

A videó megjegyzi azt is, hogy a jelentős gazdasági növekedés egyáltalán nem olyan régi találmány, mint azt gondoljuk. (Korábban évszázadokon keresztül mind a népsűrűség, mint a technológia nagyon hasonló volt.)

Ezen kívül a családok vagyona sokszor jelentős mértékben ingatlanban van lekötve. A magas fenntartási költségek és technológiai fejlődés miatt az ingatlan inkább a jellemzően magas tőkeáttét miatt tud  kiemelkedő befektetés lenni.

A legnagyobb probléma azonban mégis az szerintem, hogy a vagyon létrehozójának a tudása, találékonysága csak korlátozott mértékben tud öröklődni. Ezért az örökösök, akik kevésbé tehetségesek, rossz befektetési döntéseket hozhatnak.

Vagyon felaprózódása

Mióta az öröklés sokkal kiegyenlítettebb (vagyis nem az elsőszülötté minden), azóta számolni kell azzal, hogy a gyerekek száma jelentősen befolyásolja a család vagyonosodását.

A Rockefeller család jelenleg 25 élő örökössel rendelkezik. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a válások is jelentősen megtépázzák a vagyont, így többel is lehet számolni. Önmagában ez a hatás még nem lenne nagy, de a fentiekkel kombinálva már hozzájárul ahhoz, hogy nem ők szerepelnek a leggazdagabbak közt. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az adók jelentősen csökkenteni tudják a vagyon méretét.

Összességében tehát a mai (magyar és külföldi) milliárdosok esetében is számíthatunk arra, hogy pár generáció után szinte semmi nem lesz a vagyonukból. 

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe.

15 comments on “A generációs vagyon nem probléma!

  1. Lehet rosszul rémlik de a “Tax the rich” nem inkább a gigavállalatokra gondol, akik kiskapukkal / trükkökkel / lobbizással (nekik kedvező törvényekkel) / csalással elsumákolják az adófizetést?
    Pl. Amazon, Google, Apple stb.

    Ez a “munkát adnak” önmagában szerintem nem jó érv. Ha haszontalan munkát adnak (20 üresen álló villa fenntartása, bőr kárpit kézzel varrása) és ezt azzal fedezik hogy embereket zsákmányolnak ki akkor simán lehet hogy csak rengeteg kárt okoznak a társadalomnak.

    1. Igen, a gonosz kapitalizmus, a kizsákmányolás, ahol fegyverrel kényszerítenek embereket ingyenmunkára.
      Vagy az Kínában van?
      Meg a szemét Apple a kézzel varrott bőrkárpitjaival, úgy valahogy.

    2. Lehet, hogy összekevertem a “tax us, tax us, tax us” szlogennel.

      Igazad van, hogy a felesleges munka nagy kárt okoz, csak ki döntse el, hogy mi a felesleges munka?

    3. @Kontroller Ezt már eleve bele akartam írni, csak végül lemaradt, illetve kicsit eltér a tárgytól.
      Persze ezt NAGYON nehéz eldönteni. Inkább csak filozófiai gondolat volt. Amennyire nagypapámtól hallottam a kommunista ideológiának része volt hogy ezt központilag meghatározzák…nem jó ötlet 😀
      Viszont a minimalizmus mozgalom vagy a lagom filozófia pl. jó guideline-okat adhat az embereknek hogy aztán mindenki maga tudja meghatározni az által hogy tudatosabbak vagyunk mire van valójában szüksége.
      Pl fidget spinnerre szerintem nagyjából senkinek 🙂
      Ha ez elég nagy méreteket ölt, akkor a társadalom “kikényszerítheti” másokból is (pl. ciki legyen V12-es Lambóval dübörögni az Andrássy-n) de sajnos ehhez nagyon sokat kellene emelni az érzelmi intelligencián 🙁

      @KL: Ha szeretnél hozzászólni a témához bátran, de ne csak puffogj!

    4. Nandi, a fogyaszto donti el hogy mi a felesleges munka. Szerinted a fidget spinner hulyeseg de szerintem meg ha egy ovodaban szavazast tartananak akkor tuti folenybe kerulnenek azok akik szerint a vilag legjobb dolga. Ovodasok ugyanigy leszavaznak a kedvenc Netflix sorozatod, akkor most kinek van igaza

    5. @V
      Szerintem egy óvodás nem tudja mire van szüksége, azt tudja mire vágyik (az adott pillanatban).
      De ugyanígy összekeveri a 2 dolgot a legtöbb fogyasztó is.
      (Hangsúlyozom ezzel nem azt akarom sugallni hogy te is, lehet hogy te épp tudatosabb vagy és ezért feltételezed hogy mások is)
      Már csak azért is nehéz mert ez nem bináris dolog, hanem egy skálán mozog a “szükségem van”-“szeretném” és ezen kell valahol meghúzni a vonalat.

      Szóval pár éve még egyet is értettem volna az állításoddal, sajnos azonban az egyre kifinomultabb marketing eszközök (Influencerek, MI algoritmusok stb.) világában iszonyatos mennyiségben tolnak rá olyan dolgokat az emberekre amire valójában nincs szükségük, csak szép alattomosan elhitetik velük hogy attól boldogabbak lesznek.
      Sajnos a legtöbben csak túl későn (válás, elidegenedett gyerekek, komoly betegség) döbbennek rá erre…vagy soha.

      De azt hiszem ezt egy kávé mellett kellene folytatni mert írásban mindig könnyebb “összeveszni” akaratlanul is 🙂

  2. @Nándi: mennyivel jobban hangzik, hogy “inkább csak filozófiai gondolat volt”, minthogy valaki puffog, pedig ugyanazt jelenti, úgy látom. Szóval igyekeztem alkalmazkodni a színvonalhoz.
    De akkor érdemben: a “tax the rich” nem tud gondolni, mert az egy szlogen. Aki kimondja, az már gondolhat bármire, cégekre is, magánszemélyekre is. Egy gyors google alapján gondolnak erre is, arra is.
    Amazonról és tsairól szólva nem túl alaposan utánanéztem, van itt egy cikk (persze Guardian, szóval ne vegyük készpénznek):
    theguardian.com/technology/2021/may/04/amazon-sales-income-europe-corporation-tax-luxembourg
    Ha a cikk végét elolvasod, az a nagy leleplezés, hogy valakik szerint 12.7%-ra hozták ki a profitadójukat (az Amazon szerint >20%). Most 15%-ot szeretnének világszintű minimumként. Ha a 15% fair, akkor a 12.7% sem a végtelen nagy sumákolás kategória (ugye konkrét csalásról valószínűleg nincs szó, az írott jogot feltehetőleg betartották – legalábbis nem buktak le).
    Szerintem éttermekre sincs senkinek szüksége és egy csomó kidobott étel következik a létükből. Ez alapján mondhatnánk, hogy rengeteg kárt okoznak a társadalomnak – de ez csak egy filozófiai gondolat.

  3. @KL
    Azért hívtam puffogásnak mert az első reakciódban érdemben nem fejtetted ki mire gondolsz, egy ilyen “napersze” volt az egész amivel nem lehet mit kezdeni.
    Azért használtam a filozófiai gondolat címkét, mert én sem tudok rá jó megközelítést, de ettől még a problémát valósnak gondolom.

    Javíts ki ha nem ezt akartad kihozni, de ha jól értem azon az állásponton vagy hogy nincs itt semmi látni való, mindenki rendesen adózik. Erre hoznék egy konkrét példát. Inkább linkelem:
    businessinsider.com/apple-microsoft-avoids-taxes-loopholes-irs-2013-1

    Tehát amikor egész, országokon átívelő vállalati struktúrákat alakítanak azzal a kizárólagos céllal, hogy ne kelljen befizetni az adót…hát szerintem van probléma.

    Ehhez jött még hozzá az amikor “hozattak” egy törvényt hogy az IRS nem vizsgálhatja ezeket a trükköket, de bevallom ehhez most lusta vagyok forrást keresni.

    1. @Nándi:
      Hát bocs, de én se találtam sok minden tartalmat az első hozzászólásodban. Jogos, hogy az enyémben sem volt.
      Ebben a cikkben is az van, hogy 13.4%-ra hozta ki a Microsoft a vállalati adóját (a szabályokat betartva, ha jól gondolom, és ha jól értem, ezen felül az USÁ-n kívül fizettek még adót), tehát kb. arra, amit most világszintű minimum adóként meghatároztak. Igen, ez jóval kevesebb, mint az akkori 35%-os amerikai top vállalati szövetségi adó – igazad van, van probléma: az, hogy ez ésszerűtlenül magas volt. Ha egyszer most az a konszenzus, hogy a 15% OK, akkor a 35% nagyon sok. Szerintem.
      A “mi szükséges” kérdésben: szerintem az a felelős, aki hagyja magát befolyásolni és megvesz olyan dolgokat, amire nincs szüksége.

    2. @KL
      Let’s aggree to disaggree 😉
      (Maradjunk annyiban h nem értünk egyet)

    3. Hát én erre csak szavanként egy g betűvel vagyok hajlandó:-)

      Amúgy látok problémát ezekkel a cégekkel: a MS-ra kb. nincs alternatíva átlagfogyasztóként, gyakorlatilag monopólium. Az Apple a nem szervizes javítást teszi lehetetlenné, ahogy csak tudja.
      Vagy mondjuk a Facebook, Twitter a jó kis cenzúrájával.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.