A javadat akarják?

A CBC Marketplace nemrég kiadott egy videót, amiben rejtett kamerával megvizsgálták néhány kanadai bank ügyintézőit. Nem meglepő módon azt találták, hogy a kapott tanács nem az ügyfelek érdekeinek felel meg.
Facebook csoportunkban
gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.

A bejegyzés videós verzióját itt találod.

Aki ismeri a pénzintézetek működését, egyáltalán nem lepődik meg. A banki ügyintézőknek, tanácsadóknak értékesítési céljaik vannak, amiért fizetést, bónuszt kapnak. Nyilván az értékesített termékek egy részét az ügyfél (általában a saját érdeke ellenére) magától is megveszi. De az értékesítés szinte minden esetben része az ügyintézők feladatkörének.

Motiváció

Ez azonnal megteremti a motivációt a rossz piaci szereplőknek. Ennek ellenére azt gondolom, hogy Magyarországon (a szigorú szabályozásnak köszönhetően) általában jobb a helyzet, mint amit a videó bemutat. Azonban még így sem javaslom, hogy az ember sokat adjon értékesítők, nem általuk megfizetett szakértők véleményére. (Természetesen ugyanez igaz a unit-linked értékesítőkre, de rájuk általában azért haragszunk jobban, mert a 100% jutalékos rendszer még erősebb ösztönzőt jelent.)

Bemutatok pár példát, de javaslom az eredeti videó megtekintését azoknak, akik beszélnek angolul. Talán a legkellemetlenebb információ, hogy a rossz tanácsok egy részét a tanácsadók is követik (például a drága befektetési alapokat kutatások szerint akkor is megtartják, amikor nem dolgoztak a cégnek). Ez arra utal, hogy a tanácsadók sem rendelkeznek megfelelő információval.

Ezek fényében nem meglepő, hogy költségek működését sem tudták helyesen elmagyarázni. Volt, aki szerint csak a hozamból vonnak költséget, de volt olyan is, aki szerint „annyira kicsi”, hogy nem is veszi az ember észre.

Az egyik tanácsadó biztosra ígérte a 10%-nál magasabb hozamot (ez egyébként illegális Magyarországon és Kanadában is), de többen is azt javasolták, hogy az ügyfél a 20%-os kamatozású hitelének csak egy részét fizesse vissza, a maradékból vegyen befektetési alapot.

A felettesek is hatalmas nyomást helyeznek az értékesítőkre, akik emiatt elkeseredettebben (és néha törvénysértő módon) értékesítik a termékeket.

Remélem, hogy Európában nem ennyire rossz a helyzet, de nincs kétségem azzal kapcsolatban, hogy az ügyfelek és az értékesítők is lehetnek tudatosabbak, figyelhetnek jobban a valódi érdekeikre és az érdekkonfliktusaikra.

8 comments on “A javadat akarják?

  1. A devizahitellel kapcsolatban is így verték át az embereket,és rábeszélték az ügyintézők,hogy jobban jár,mint a forinthitellel.A kár ami meg keletkezett azt a hitelfelvevők fizették meg! Ami igen erkölcstelen dolog!Ennek a videónak a tudatában kellene a Bíróságoknak meghozni a továbbiakban az ítéletüket a Bankok ellen!

    1. nem tisztem vedeni a bankokat, nekem is volt devizahitelem. Viszont egy video befektetes temaban 2024-bol semmit nem jelent a magyarorszagi devizahitelekre nezve amik ugye a 2000-es evek elejen indultak.

    2. Ez a válaszom neki: Bognár Györgyné szerint: 2024.04.27. 20:38
      A bankok elmondták, hogy devizahitel és aki nézett árfolyamokról információt (régen híradókban volt ilyen), az tudta, hogy a különféle pénznemek bárhová elmozdulhatnak. Gyerekkoromban azon gondolkoztam, hogy mennyi pénzt tudnék keresni azzal, ha megveszem olcsón a pénzt és eladom drágán a pénzt (például USD). Ha képes erre egy gyerek, akkor a felnőttek is képesek és nem problémáznak azon, hogy a bankok átverték őket. Kölcsönadok egy embernek 100 forintos árfolyamon 1.000 USD összeget és 1 év múlva felmegy 1.000 forintra; visszakapok 1.000 USD összeget, de a kölcsönvevő elkezd szidni, hogy uzsorás vagyok, mert 100.000 forintot adtam neki és 1.000.000 forintot kérek vissza.

    3. Kedves FLD1987!

      A probléma ott kezdődik, hogy amikor a hitelfelvevők megkérdezték, hogy milyen árfolyamváltozásra lehet számítani, akkor a bankok nem mondtak igazat és elenyészőnek értékelték a romlás lehetőségét. Lehet azt mondani, hogy a hülye hitelfelvevők miért nem végeztek el egy közgazdászképzést a hitelfelvétel előtt, de ha egy öltönyös banki ügyintéző a képedbe hazudik, hogy nyugi-nyugi nem számítunk nagy ingadozásra, sőt még akár javulhat is az árfolyam, akkor az ember a szakértői heurisztika miatt hinni fog az ügyintézőnek.

      Erre lett volna az a megoldás, ha nem tudják előre megbecsülni az árfolyamot, akkor ezt mondják és nem vezetik félre az embereket.

      (Mondom ezt úgy, hogy nem volt soha devizahitelem.)

    4. Ank: Ha az eladó azt mondja egy mosógépre, ami 10 évet ki szokott bírni, hogy 10 évet ki szokott bírni, a garancialapján viszont 3 év jótállást vállalnak és a tiéd 6 év után tönkremegy, akkor átvertek? Ha a 9:00-kor induló repülőgépre vettél jegyet, de vihar miatt csak délben tud elindulni, akkor átvertek? Ha az autópályán dugó miatt 130 helyett csak 20-szal lehet menni, akkor átvertek? Ha az elemző kiszámolja, hogy 30%-kal magasabban van az OTP részvény fair ára, de mégsem megy fel addig, akkor átvertek? Ha a lottózás eredményének várható értéke negatív, de te mégis nyersz, akkor átvertek?
      Nem, egyik esetben sem vertek át. Az alacsony valószínűség nem azt jelenti, hogy 0% valaminek az esélye. Ha csak két eset lehetséges, akkor azt is jelentheti, hogy 49%. Ők tényleg úgy gondolták, hogy alacsony a valószínűsége, különben nem hiteleztek volna, mert ők sem akartak tele lenni bedőlt és alulfedezett hitelekkel. Ha azt mondták volna, hogy kizárt, hogy a CHF árfolyama felmegy, akkor átvertek volna.

  2. Bem: Az a baj, hogy csúsztatsz a kérdéseiddel.
    Ha nem kapsz teljeskörű tájékoztatást és emiatt rádbeszélnek egy szar hitelkonstrukciót, akkor úgy gondolom, hogy a banknak is van felelőssége (ez nem zárja ki a hitelfelvevő felelősségét, de ezt nem is írtam sehol.) Nézd meg a fenti videót, lehet, hogy a BTK tényállást éppen nem meríti ki, de etikailag erősen megkérdőjelezhető a gyakorlat… Én arról videót nem láttam hogy beszélték rá az embereket a devizahitelre, de attól tartok, hogy hasonló módszereket használtak a joviális ügyintézők.

    1. Csúsztatok a kérdéseimmel? Végülis olyat is hallottam már, hogy valaki kérdésekkel provokál… 🙂
      Valójában ez a „teljeskörű tájékoztatás” a csúszós terep. Aláírtak egy szerződést, amiben minden benne volt. Ennél teljeskörűbb nem tud lenni. Persze könnyen lehet, hogy nem értették, mi van benne, de ezt semmilyen más esetben sem lehet a másik szerződő fél nyakába varrni, hacsak nem direkt félreérthetően fogalmazott. Ha én veszek egy autót és nem tudom, hogy a mozgási energia a sebesség négyzetével arányos, ezért a fékutam autópályán sokkal nagyobb lesz, majd ezért összetöröm az autót, akkor engem nem vertek át. Sőt, még külön meg is büntetnek! Pedig még csak nem is volt benne a szerződésben, hogy nagy sebességnél ennyivel nehezebben fog megállni az autó.
      A rábeszélés szerintem sem korrekt, viszont ezzel azt is mondod, hogy az értékesítő szakmának nem szabadna létezne, mivel ez a munkájuk. Nem csak a bankban. Azt egyébként elhiszem, hogy olyanokat rábeszéltek hitelre, akiket nem kellett volna, de azt nem, hogy a devizahitelre beszélték volna rá őket. Nekem nem volt ilyenem, de több ismerősömnek igen. Őket sem rábeszélték, hanem eleve ezért mentek a bankba. A bank ugyanolyan szívesen adott volna forinthitelt is, mindegyiknél elérhető volt. Maximum az lehetséges, hogy nem beszélték le őket a devizahitelről.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük