Egy valamit biztosan megtanulhattunk a történelemből: azok, akik a jövőt akarják megjósolni, mindig tévednek. Hogy hogyan és mennyire, az változó, de az garantált, hogy hatalmas hibát fogunk elkövetni.
Nassim Taleb a Black Swan című könyvében azt ajánlotta az előrejelzéssel foglalkozóknak, hogy keressenek másik munkát. Mint valaki, aki részben ezzel foglalkozik, megsértődhetnék, de bizonyos szempontból igazat kell adnom.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Az előrejelzések alapvetően hibásak. Vagy legalábbis nem tudunk felkészülni azokra a helyzetekre, amiket még nem láttunk.
A kormány repülőrajtot lát előre, de földbeállás a vége. Nyilván itt nem csupán az alkalmatlanság, hanem a rövidtávú politikai haszonszerzés is lehet a hibás terv mögött. De meglepően sokszor látunk olyan jövőt, amire ugyan reális esély nincs, de alátámasztja a vágyainkat. Vannak itt Tesla befektetők? – csak egy random kérdés, a témához nincs köze.
Személyes helyzet
Az előrejelzés pontatlansága igaz a személyes életünkre is. Amikor elkezdtem dolgozni, akkor csináltam egy élettervet. Az érdekelt, hogy mennyi pénzem lesz 10 év múlva. Számoltam bevételnövekedéssel, elképzeltem a saját és a feleségem karrierjét. Ugyan felmerült a külföldre költözés, de csak átmeneti (kiküldetés) jelleggel. Hiába alig változott az életvitelem, mégis egészen másképp képzeltem el az életünket, mint most. Azt is mondhatnám, hogy nagyobbat nem is tévedhettem volna.
Nyilván voltak olyan részei is a tervnek, amik bejöttek, de azt kell mondanom, hogy a legtöbbje közel sem úgy, vagy akkor, amikor szerettem volna. Az eredeti terv szerint például nagyjából most indítanám a blogot. Őszintén szólva nem sajnálom, hogy megtettem hamarabb, legyen ez a pozitív hatása a pandémiának.
Van-e akkor értelme a tervnek?
A megalapozott kritikák ellenére én mindenképp a tervezés mellett teszem le a voksom.
Az egyik legfontosabb tulajdonsága a tervnek, hogy kiemeli az eltérést (és jó esetben rámutat annak az okára is). Honnan is tudnánk, hogy jó felé megyünk-e, ha nem tudjuk, hogy hova indultunk? Egy autóútnál is kell tudnod, hogy merre mész ahhoz, hogy ellenőrizhesd a jó irányt. Természetesen lesznek elterelések, akadályok, de attól még tudod, hogy hova szeretnél eljutni. Nyilván a pénzügyi (vagy életbeli) tervek nem annyira lineárisak, mint az útitervek, de a logika ugyanaz.
Sok esetben viszont még fontosabb dologra tud rámutatni a terv. Arra, hogy mi hiányzik a céljaink elérésében. Egyszerű pénzügyi példa: ha 5 év múlva ingatlant vennél, de az önerőhöz hiányzik 6 millió forint, akkor havonta közel 100 ezer forintot kell félretenned. Ha ez nincs meg, akkor két választásod van: kitolni a tervet, vagy kitalálni, milyen lépések választanak el ennek az összegnek a félretételétől.
A jó terv
A jó terv normál esetben két oldalról épül. Az első oldal a különböző céljaink, vágyaink, ismert mérföldkövek. A másik oldal a jelenlegi helyzet, és annak a jövőre vetítése. Tehát ha minden így marad, eléred-e ezeket a célokat. Persze érdemes egy kicsit fölé lőni, hiszen biztos nem marad így a helyzet. Különösen érdemes számolni a nagy életeseményekkel, párkapcsolat, gyermek születése, ingatlanvásárlás, stb.
Ha a jelen állapottal nem éred el a céljaidat, akkor érdemes megkeresni az oda vezető utat. Ez pénzügyi kérdésekben lehet spórolás, de sok esetben a jövedelem növelése a szerencsésebb út.
Így kiindulva már jelentősen növelhetjük az esélyeinket a céljaink elérésére. De sajnos továbbra sem jelenti azt, hogy mindenképpen el tudjuk azt érni. Sajnos sok akadályozó tényező, változás van, amire csak részben lehet felkészülni. A jövőtervezéssel biztosan fogunk hibázni. A legnagyobb hiba mégis az, ha azt sem tudjuk, hová megyünk.
Áldott karácsonyt mindenkinek! Aki még siet tud TBSZ-t nyitni, de csak akkor, ha egyébként eddig halogattad. Ha nincs rá szükséged, inkább élvezd az ünnepeket, családot.
Szerintem a tervezes es a “jövö joslas” nem ugyanaz. En altalaban szoktam A B meg C tervet felallitani, A terv lesz pl optimalis esetben de ha kozbejon X akkor meg B terv, legrosszabb esetben C terv valosul meg. Ezek arra jok hogy jozan pillanatomban vegig tudom gondolni a dolgok alakulasat es hogy hogyan tudunk belole optimalisan kijonni stb.. Pl. hogy sikerul-e az asszonynak az interju helyi ceghez vagy koltozni kell stb. Ket gyerekkel eleg sokszor hektikus az eletunk es sokat segit hogy a kritikus pillanatokban csak “elohuzzuk a tarsolybol” a kesz tervet es aszerint cselekszunk. Nalunk ez a hosszu tavu tervezesben is igy mukodik, nem csak a vasarnapi ebedrol dontunk igy.
Kellemes Unnepeket!