A kripto befektetés? Nem!

A kriptopiac jelenlegi teljesítménye miatt a bejegyzés nem érkezik jó időben, de most jutottam oda, hogy kiadjam azt, ami mindig is igaz volt: a kripto nem befektetés! A bejegyzés független az árfolyamtól – a tőzsde is bukott, tehát ha azt hiszed, hogy most jól megmondom a kriptósoknak, hogy buktak ~70%-ot, tévedsz, az eredeti „befektetők” még ma is komoly hozammal büszkélkednek. Már korábban írtam arról, hogy miért nem használható pénzként a kripto, most pedig befektetés oldalról szeretném megvizsgálni a piacot. Természetesen nem lebeszélni akarok senkit arról, hogy legyen pénze ezen a piacon (bár 1%-nál semmiképp se több, inkább jelentősen kevesebb), csak szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg nincs kripto befektetés.

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

A bejegyzésről készült videót itt hallgathatod meg.

Ez távolról sem jelenti azt, hogy nem lehet nyerni vele.  Sőt, azt is aláírom, hogy a kriptopiac egy nagyon sokszínű hely, és van befektetésnek minősülő része (a bányászat például), ahogy az sem kizárt, hogy értelmesen használható valuta lesz valamelyik blokkláncon (bár ahogy korábbi bejegyzésemben írtam, szerintem addigra pont azt fogja elveszteni, ami jelenleg a vonzereje).

Befektetés vagy spekuláció?

A bejegyzés megértéséhez meg kell egyeznünk abban, hogy mit tekintünk befektetésnek. Szerintem a befektetés az, ahol a rendelkezésre bocsátott tőkének reális eséllyel hosszú távú hozzáadott értéke van. Sokszor a spekulációval szokták összehasonlítani, a leggyakrabban az időtáv alapján (hosszú táv – befektetés, rövid táv – spekuláció). Szerintem nem az időtáv a megfelelő vizsgálati dimenzió, de hozzá tartozik.

kripto befektetés

A befektetés esetén nem az a cél, hogy visszakapd a tőkéd, hanem az, hogy az hozamot termeljen neked. Például, ha veszel egy traktort, akkor belátod, hogy a hasznos időtartama végén az értéke 0 lesz, mégis érdemes bele fektetned. Ez igaz minden befektetésre (hogy akkor is jó döntés, ha a végén nem kapod vissza a tőkéd) amellett, hogy van némi esélye, hogy sikertelen lesz.

Ha a spekulációt kéne definiálnom, akkor egy nullösszegű játéknak nevezném – a pénz időértékének és a kockázati felárnak figyelembevételével. Annak ellenére, hogy a piacon a spekulatív szereplőknek is van hozzáadott értéke (sok esetben ők adják a likviditást), a céljuk alapvetően a rövidtávú profitszerzés, amely „más kárára” jöhet létre. Vagyis az egyik fél nyer, a másik veszít. Ez nem jelent azonban morális értékítéletet, hiszen vannak olyan spekulációs ügyletek, ahol az egyik fél némi összegért valamilyen kockázattól szabadul meg, tehát van hozzáadott érték.

Nem gondolom, hogy tökéletes a definícióm, de fontos megérteni, hogy a befektetés esetében az aktuális árfolyam inkább csak egy információ, mint hozam.

Ez közel sem azt jelenti, hogy minden befektetés megtérül, sőt lehet egy befektetésért túl sokat fizetni. Azt sem mondom, hogy van egyértelmű határvonal a két kategória közt. Valószínűleg minden befektetésben van spekulációs elem, és minden spekulációnak van befektetés része. Számomra ez azt is jelenti, hogy az arany sem befektetés, csupán egy spekulatív eszköz, hiszen tartásának nincs hozzáadott értéke.

A részvénypiac alapjai

Sokan elfelejtik, hogy tulajdonképpen miért is fektetünk részvényekbe. Részben ezért éri őket csalódás (nem csupán a részvénypiacon). Ennek elkerülésére hoztam létre a befektetőképzést. A teljes megértéshez vissza kell mennünk a tőzsde alapötletéhez. Kis cégek számára a tőke nagyon fontos, hiszen ennek segítségével tudnak növekedni. Egy második telephely, az országos (vagy világszintű) terjeszkedés rengeteg pénzbe kerülhet, ami nincs meg egy cégnél. Éppen ezért a tőzsdére viszi a cégét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy további tulajdonosok részesedést szereznek tőkeemelés keretén belül. Az eredeti tulajdonos részaránya csökken, cserébe a vállalat tőkéhez jut, ami hatalmas hozzáadott érték tud lenni.

De miért jó ez az új tulajoknak? Természetesen arra számítanak, hogy a vállalat nyereségéből ők is részesedni tudnak majd, tehát a tulajdonjoguk arányában jogosultak lesznek a vállalat osztalékára, valamint befolyásolhatják a cég döntéseit.

A tőzsde hozzáadott értéke pedig az, hogy szabadon kereskedhetsz a részesedéseiddel. Tehát amikor megveszel egy részvényt, akkor tulajdonképpen azt teszed lehetővé, hogy valaki IPO-kor (első részvénykibocsátáskor) tőkét merjen befektetni a cégbe (hiszen tudja, hogy később el tudja adni majd a részesedését). Magyarul hosszú távon hozzáadott értéke van annak, hogy te részvényt vásárolsz, tartasz. Te pedig (remélhetőleg) azért vásárolod meg a részesedést, amiért az eredeti befektető tette: hogy a jövőbeni hozamokból részesedj. Ha csak az árfolyam emelkedésére vágysz, akkor a spekulánsok játékát játszod és egy „nagyobb bolondra” (greater fool) vársz. Ezzel nincs önmagában semmi baj, csak a kategóriákat választja szét.

Hasonló a helyzet a kötvénypiacon is, akkor azonban nem részesedést vásárolsz, hanem kölcsönt adsz a vállalatnak, de a hozzáadott érték nem kérdéses. Tudom, hogy hosszú volt a bevezetés, de nagyon fontos, hogy érthetővé váljon a befektetés fogalma, hogy értékelni tudjuk a kriptopiacot mint befektetést.

Befektetés-e tehát a kriptot tartani?

A HODL-nek, vagyis a kripto tartásának jelenleg nincs valódi hozzáadott értéke, gyakorlatilag Ponzi-sémaként működik. Másképp megfogalmazva az egyetlen célja, hogy a vonal felfelé menjen.

Ahhoz, hogy legyen értelme kriptot tartani, fontos, hogy hozzáadott értékkel rendelkezzen a pénz benne tartása. Ehhez az kell, hogy valaki, egy harmadik fél, fizessen azért, hogy mások tulajdonolják a kriptot. A tőzsde normál vállalatoknál ezt teszi lehetővé, sikeresen összeköti a céget a működéséhez szükséges tőkével, ezért tulajdonossá válsz a vállalatban.

A kripto esetében az „IPO” nem ad a vállalatnak alaptőkét, neked pedig tulajdonjogot a vállalatban, hiszen nincs vállalat. A fejlesztők az árfolyam elszállásából profitálhatnak, de a „cég” növekedését nem érinti a plusz tőke. Éppen ezért van olyan sok elhagyott projekt, nincs további motiváció a fejlesztésre; a végcél a tokenek értékesítése.

Persze teljesen korrekt dolog, ha azt mondod, hogy a fejlesztők támogatása egy fontos cél. Ebben az esetben nem befektettél, hanem vásároltál, ami szerintem nagyon jól leírja a piacot. Veszel egy terméket, és abban reménykedsz, hogy valaki majd drágábban megveszi tőled.

Kripto befektetés? Így!

Sokan érveltek már amellett, hogy a bizonyos oldalak által ellátott banki funkciók miatt a kriptokölcsönzés megtestesíti a befektetést. Ez talán igaz is lehetett volna, ha nem „Ponzi rátákat” adnak, és a hitelezési oldal mérete (és funkcionalitása – lásd biztosíték mérete) megfelelő. Több üzleti modell volt, (sok esetben a kamatot az oldal a saját tokenjében fizeti ki, ami gyakorlatilag pénznyomtatás, annak megfelelő elértéktelenítéssel), de a lényeg mindenhol ugyanaz: fenntarthatatlan rendszer általában olyan emberekkel, akiknek buszjegyre sem adnál pénzt.

De hiszek abban, hogy a kripto lehetne befektetés is. Ennek első (de nem kizárólagos) feltétele, hogy a proof of stake (vagyis az validálhatja a tranzakciókat, akinek tokenje van) rendszer éljen. Ugyan ezt sem könnyű elérni, de a másik, még kritikusabb tényező, hogy valaki hajlandó legyen a validálásért fizetni.

Ugyan a kripto megjelenése óta százszámra láttunk szép diasorokat, hogy mennyi helyen lehetne használni a blokkláncot, jelenleg nem ismerek működő megoldást (ha te tudsz ilyenről, nagyon kíváncsi lennék rá). Különösen nem értem, hogy egy cég miért adná ki bármilyen tranzakcióját külső cégeknek. Hogy egy gyakorlati példával éljek: ha a blokkláncon elérhető, hogy mikor vette fel a csomagot egy szállító, elegendő a kritikus csomag (fizikai) szállítóit megtámadni, hogy visszafordíthatatlan károkat okozzunk egy cégnek. A blokkláncon pedig ott lehet minden nyilvánosan!

Tehát abban a pillanatban, hogy egy proof of stake rendszerben harmadik fél számára is értéke lesz a tranzakcióknak, elképzelhető, hogy befektetés lesz. Amíg az egyetlen érdemi tranzakció a token megvásárlása, addig egy decentralizált Ponzi sémáról beszélhetünk.

Még egy dolog

Ezen a ponton fontos, hogy egy kritikus veszélyről beszéljünk még a proof of stake-kel kapcsolatban. Mivel az átlagfelhasználó nem „személyesen” fog szavazni, hanem várhatóan egy tokenpoolba fogja beadni szavazati jogát (és ennek a poolnak a hozamából fog részesülni), ezáltal veszélyessé válhat az 51%-os támadás (azaz egyvalaki kezében annyi token van, hogy a blokklánc működését is befolyásolhatja). Értsd: három azonos méretű piaci szereplőnél elég kettő összejátszása, hogy elveszítsd minden pénzed. Mivel (különösen az induláskor) nem reális, hogy bárki meg tudja mondani, hogy mennyit is ér a „szavazati jog” valójában, szinte biztos, hogy pár, a piacot leuralni kívánó cég fogja a tokenek nagy részét birtokolni. Természetesen ez részemről csupán spekuláció, el tudom képzelni, hogy lesz valami mechanizmus ennek kivédésére.

Összefoglalás

Bitcoint és más kriptovalutákat tartani nem befektetés. Szerintem soha nem is lesz az, de ez már hit kérdése. Nem tud osztalékot fizetni, az egyetlen pozitívuma, ha drágul, ami azonban nem megfelelő egy szofisztikált befektető számára. Sokan összekeverik, de kripto vásárlóként nem befektető vagy, hanem felhasználó. Nem azt mondom, hogy ne vegyél tokeneket, de tudd, a kripto befektetés még nem létező opció.

Ha szeretnél komoly befektetésekről tanulni, akkor válaszd a befektetési oktatásomat!

6 comments on “A kripto befektetés? Nem!

  1. Egyetértek, a kripto konkrétan szerencsejáték. Nagyon pici összeggel (portfolió 1% alatt) én is játszom, de ez a kaparós sorsjegy szintjén van. Ha bejön örülök neki, ha nem hát nem. Vicces hogy az OTP már nagyobb bukóban van mint a BTC, de ez a tőzsde szépsége 🙂

    1. Otp nagyobb bukóban van?

      Wait what?

      Milyen időtávon? Vagy ATH arányában?

      Mert YTD nem és ATH -hoz képest sem.

  2. Idáig bírtalak, de most, hogy a kriptó savazással promózod a tanfolyamodat, átkerültél egy teljesen más kategóriába, a klickbait percemberkék kategóriájába, akik akkora “szakértők”, hogy árulják is a tudásukat a sötétben tapogatózó balga népnek. Gratulálok! Nem érkezett jó időben az írás, de ahhoz pont jó időben, hogy beletöröld a lábad a kriptóba. Próbálom kitalálni, hogy miről beszélsz. Hogy mi a különbség a spekuláció, és a befektetés között? Ezt sem sikerül tisztáznod, de nem is kell. Én a risk/rewardot, vagy csak szimplán a kockázat alapján mondanám, bár sosem lehet tudni, hogy hol mekkora a kockázat. Aztán idő alapján is lehetne, akkor viszont nem biztos hogy a BTC az a kriptók közül, de a többi az időtávtól függetlenül is csak spekuláció marad. Szóval ez alapján a kriptó spekuláció, de a tőzsde 80% spekuláció. Ezzel semmi baj, a baj ott van, ha vki úgy válik spekulánssá, hogy nem is tud róla. Jó példa erre a frank alapú jelzáloghitel, de a befektetési célra hitelből ingatlanvásárlók is akár. Ök sem befektetők, spekulánsok, ami nem baj, csak az a baj, hogy sokan nem tudnak erről. A “nem tudott” nem tudás a legveszélyesebb dolog mint tudjuk. Csak mondom, a teljes pénzügyi/gazdasági rendszer ponzi sémára épül, nem is titkolják. Keynes végső “érve” az volt, hogy hosszú távon úgyis mindannyian halottak vagyunk… Vicces, sőt a te nézőpontodból egyenesen abszurd lehet, hogy akik a kriptó mellett érvelnek, gyakran Keynes “ellenfeleit”, az osztrák érték alapú közgazdaságtant hozzák fel példának, amikor a Bitcoin mellett érvelnek… 🙂

    Minek keverted ide a konszenzus algoritmusok fajtáit, kiragadva egyet közölük? Bármelyiknél lehet 51% os támadás, vagy hack egyébként.

    Amit mindenképp ajánlok, olvasd el legalább a Bitcoin standard című könyvet, az hozzá fog adni a jelenlegi tudásodhoz a témában.

    Mielőtt még azt gondolnád, biztos én is bukóban ülő “hívő” vagyok, azt el szeretném mondani, hogy 5 éve foglalkozok kriptókkal, 15 éve befektetésekkel, és a jelenlegi leesett piacon is négyszereződésben van a “HODL” kriptó portfolió, jól megfér például a 2009 ben 1500 HUF on vásásrolt OTP részvények mellett. És ha már OTP, az is most alatta van a 2008 as 10k s árfolyamnak, ha pedig USD ben számolunk, akkor pedig nagyon komoly bukóban van. Szóval vigyázni kell, hogy befektetést is mikor vásárol az ember.

    1. Nem teljesen értelek. Ha jól látom, szinte ugyanazt leírtad, ami a bejegyzésben is benne van, még ha valamelyest különbözik a nézetünk a határvonalról. Ez teljesen rendben van. Azt el tudom képzelni, hogy nem elég világos a kifejtésem, a lényeg, hogyha valaminek nem a termelése számít, hanem az árának a növekedése, akkor az nem befektetés. Természetesen ezzel lehet vitatkozni, talán szükséges is, nagyon örülök, ha valaki hozzátesz a bejegyzéshez. 🙂

      Azt is elismertem, hogy nem számít, hogy hol áll jelenleg a kripto (konkrétan szerepel benne, hogy aki elég rég vette, még most is jelentős pluszban van) és el tudom képzelni, hogy értelmezhető lesz egyszer befektetésként. A bejegyzés jöhetett volna 2 hónappal ezelőtt is, amikor elkészült, de mást aktuálisabbnak, érdekesebbnek tartottam. De ha a BTC 100k lesz, a bejegyzés ugyanolyan igaz lesz.

      A tudás eladásával kapcsolatban: ha van jobb monetizálási technikád, mint rengeteg energiát belefektetni, hogy komoly kutatásokkal alátámasztott valódi értéket adó oktatást/coachingot nyújtsak olyanoknak, akiknek a vagyonuk megvan hozzá, sőt rendes portfólió híján milliókat buknak, akkor szólj. 😉 A többieknek ingyenesen itt a blog, nem ez volt az első és utolsó bejegyzésem a befektetésekről sem, a támogatás lehetősége mindenki előtt ott van. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.