A kriptopiac jelenlegi teljesítménye miatt a bejegyzés nem érkezik jó időben, de most jutottam oda, hogy kiadjam azt, ami mindig is igaz volt: a kripto nem befektetés! A bejegyzés független az árfolyamtól – a tőzsde is bukott, tehát ha azt hiszed, hogy most jól megmondom a kriptósoknak, hogy buktak ~70%-ot, tévedsz, az eredeti „befektetők” még ma is komoly hozammal büszkélkednek. Már korábban írtam arról, hogy miért nem használható pénzként a kripto, most pedig befektetés oldalról szeretném megvizsgálni a piacot. Természetesen nem lebeszélni akarok senkit arról, hogy legyen pénze ezen a piacon (bár 1%-nál semmiképp se több, inkább jelentősen kevesebb), csak szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg nincs kripto befektetés.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzésről készült videót itt hallgathatod meg.
Ez távolról sem jelenti azt, hogy nem lehet nyerni vele. Sőt, azt is aláírom, hogy a kriptopiac egy nagyon sokszínű hely, és van befektetésnek minősülő része (a bányászat például), ahogy az sem kizárt, hogy értelmesen használható valuta lesz valamelyik blokkláncon (bár ahogy korábbi bejegyzésemben írtam, szerintem addigra pont azt fogja elveszteni, ami jelenleg a vonzereje).
Befektetés vagy spekuláció?
A bejegyzés megértéséhez meg kell egyeznünk abban, hogy mit tekintünk befektetésnek. Szerintem a befektetés az, ahol a rendelkezésre bocsátott tőkének reális eséllyel hosszú távú hozzáadott értéke van. Sokszor a spekulációval szokták összehasonlítani, a leggyakrabban az időtáv alapján (hosszú táv – befektetés, rövid táv – spekuláció). Szerintem nem az időtáv a megfelelő vizsgálati dimenzió, de hozzá tartozik.
A befektetés esetén nem az a cél, hogy visszakapd a tőkéd, hanem az, hogy az hozamot termeljen neked. Például, ha veszel egy traktort, akkor belátod, hogy a hasznos időtartama végén az értéke 0 lesz, mégis érdemes bele fektetned. Ez igaz minden befektetésre (hogy akkor is jó döntés, ha a végén nem kapod vissza a tőkéd) amellett, hogy van némi esélye, hogy sikertelen lesz.
Ha a spekulációt kéne definiálnom, akkor egy nullösszegű játéknak nevezném – a pénz időértékének és a kockázati felárnak figyelembevételével. Annak ellenére, hogy a piacon a spekulatív szereplőknek is van hozzáadott értéke (sok esetben ők adják a likviditást), a céljuk alapvetően a rövidtávú profitszerzés, amely „más kárára” jöhet létre. Vagyis az egyik fél nyer, a másik veszít. Ez nem jelent azonban morális értékítéletet, hiszen vannak olyan spekulációs ügyletek, ahol az egyik fél némi összegért valamilyen kockázattól szabadul meg, tehát van hozzáadott érték.
Nem gondolom, hogy tökéletes a definícióm, de fontos megérteni, hogy a befektetés esetében az aktuális árfolyam inkább csak egy információ, mint hozam.
Ez közel sem azt jelenti, hogy minden befektetés megtérül, sőt lehet egy befektetésért túl sokat fizetni. Azt sem mondom, hogy van egyértelmű határvonal a két kategória közt. Valószínűleg minden befektetésben van spekulációs elem, és minden spekulációnak van befektetés része. Számomra ez azt is jelenti, hogy az arany sem befektetés, csupán egy spekulatív eszköz, hiszen tartásának nincs hozzáadott értéke.
A részvénypiac alapjai
Sokan elfelejtik, hogy tulajdonképpen miért is fektetünk részvényekbe. Részben ezért éri őket csalódás (nem csupán a részvénypiacon). Ennek elkerülésére hoztam létre a befektetőképzést. A teljes megértéshez vissza kell mennünk a tőzsde alapötletéhez. Kis cégek számára a tőke nagyon fontos, hiszen ennek segítségével tudnak növekedni. Egy második telephely, az országos (vagy világszintű) terjeszkedés rengeteg pénzbe kerülhet, ami nincs meg egy cégnél. Éppen ezért a tőzsdére viszi a cégét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy további tulajdonosok részesedést szereznek tőkeemelés keretén belül. Az eredeti tulajdonos részaránya csökken, cserébe a vállalat tőkéhez jut, ami hatalmas hozzáadott érték tud lenni.
De miért jó ez az új tulajoknak? Természetesen arra számítanak, hogy a vállalat nyereségéből ők is részesedni tudnak majd, tehát a tulajdonjoguk arányában jogosultak lesznek a vállalat osztalékára, valamint befolyásolhatják a cég döntéseit.
A tőzsde hozzáadott értéke pedig az, hogy szabadon kereskedhetsz a részesedéseiddel. Tehát amikor megveszel egy részvényt, akkor tulajdonképpen azt teszed lehetővé, hogy valaki IPO-kor (első részvénykibocsátáskor) tőkét merjen befektetni a cégbe (hiszen tudja, hogy később el tudja adni majd a részesedését). Magyarul hosszú távon hozzáadott értéke van annak, hogy te részvényt vásárolsz, tartasz. Te pedig (remélhetőleg) azért vásárolod meg a részesedést, amiért az eredeti befektető tette: hogy a jövőbeni hozamokból részesedj. Ha csak az árfolyam emelkedésére vágysz, akkor a spekulánsok játékát játszod és egy „nagyobb bolondra” (greater fool) vársz. Ezzel nincs önmagában semmi baj, csak a kategóriákat választja szét.
Hasonló a helyzet a kötvénypiacon is, akkor azonban nem részesedést vásárolsz, hanem kölcsönt adsz a vállalatnak, de a hozzáadott érték nem kérdéses. Tudom, hogy hosszú volt a bevezetés, de nagyon fontos, hogy érthetővé váljon a befektetés fogalma, hogy értékelni tudjuk a kriptopiacot mint befektetést.
Befektetés-e tehát a kriptot tartani?
A HODL-nek, vagyis a kripto tartásának jelenleg nincs valódi hozzáadott értéke, gyakorlatilag Ponzi-sémaként működik. Másképp megfogalmazva az egyetlen célja, hogy a vonal felfelé menjen.
Ahhoz, hogy legyen értelme kriptot tartani, fontos, hogy hozzáadott értékkel rendelkezzen a pénz benne tartása. Ehhez az kell, hogy valaki, egy harmadik fél, fizessen azért, hogy mások tulajdonolják a kriptot. A tőzsde normál vállalatoknál ezt teszi lehetővé, sikeresen összeköti a céget a működéséhez szükséges tőkével, ezért tulajdonossá válsz a vállalatban.
A kripto esetében az „IPO” nem ad a vállalatnak alaptőkét, neked pedig tulajdonjogot a vállalatban, hiszen nincs vállalat. A fejlesztők az árfolyam elszállásából profitálhatnak, de a „cég” növekedését nem érinti a plusz tőke. Éppen ezért van olyan sok elhagyott projekt, nincs további motiváció a fejlesztésre; a végcél a tokenek értékesítése.
Persze teljesen korrekt dolog, ha azt mondod, hogy a fejlesztők támogatása egy fontos cél. Ebben az esetben nem befektettél, hanem vásároltál, ami szerintem nagyon jól leírja a piacot. Veszel egy terméket, és abban reménykedsz, hogy valaki majd drágábban megveszi tőled.
Kripto befektetés? Így!
Sokan érveltek már amellett, hogy a bizonyos oldalak által ellátott banki funkciók miatt a kriptokölcsönzés megtestesíti a befektetést. Ez talán igaz is lehetett volna, ha nem „Ponzi rátákat” adnak, és a hitelezési oldal mérete (és funkcionalitása – lásd biztosíték mérete) megfelelő. Több üzleti modell volt, (sok esetben a kamatot az oldal a saját tokenjében fizeti ki, ami gyakorlatilag pénznyomtatás, annak megfelelő elértéktelenítéssel), de a lényeg mindenhol ugyanaz: fenntarthatatlan rendszer általában olyan emberekkel, akiknek buszjegyre sem adnál pénzt.
De hiszek abban, hogy a kripto lehetne befektetés is. Ennek első (de nem kizárólagos) feltétele, hogy a proof of stake (vagyis az validálhatja a tranzakciókat, akinek tokenje van) rendszer éljen. Ugyan ezt sem könnyű elérni, de a másik, még kritikusabb tényező, hogy valaki hajlandó legyen a validálásért fizetni.
Ugyan a kripto megjelenése óta százszámra láttunk szép diasorokat, hogy mennyi helyen lehetne használni a blokkláncot, jelenleg nem ismerek működő megoldást (ha te tudsz ilyenről, nagyon kíváncsi lennék rá). Különösen nem értem, hogy egy cég miért adná ki bármilyen tranzakcióját külső cégeknek. Hogy egy gyakorlati példával éljek: ha a blokkláncon elérhető, hogy mikor vette fel a csomagot egy szállító, elegendő a kritikus csomag (fizikai) szállítóit megtámadni, hogy visszafordíthatatlan károkat okozzunk egy cégnek. A blokkláncon pedig ott lehet minden nyilvánosan!
Tehát abban a pillanatban, hogy egy proof of stake rendszerben harmadik fél számára is értéke lesz a tranzakcióknak, elképzelhető, hogy befektetés lesz. Amíg az egyetlen érdemi tranzakció a token megvásárlása, addig egy decentralizált Ponzi sémáról beszélhetünk.
Még egy dolog
Ezen a ponton fontos, hogy egy kritikus veszélyről beszéljünk még a proof of stake-kel kapcsolatban. Mivel az átlagfelhasználó nem „személyesen” fog szavazni, hanem várhatóan egy tokenpoolba fogja beadni szavazati jogát (és ennek a poolnak a hozamából fog részesülni), ezáltal veszélyessé válhat az 51%-os támadás (azaz egyvalaki kezében annyi token van, hogy a blokklánc működését is befolyásolhatja). Értsd: három azonos méretű piaci szereplőnél elég kettő összejátszása, hogy elveszítsd minden pénzed. Mivel (különösen az induláskor) nem reális, hogy bárki meg tudja mondani, hogy mennyit is ér a „szavazati jog” valójában, szinte biztos, hogy pár, a piacot leuralni kívánó cég fogja a tokenek nagy részét birtokolni. Természetesen ez részemről csupán spekuláció, el tudom képzelni, hogy lesz valami mechanizmus ennek kivédésére.
Összefoglalás
Bitcoint és más kriptovalutákat tartani nem befektetés. Szerintem soha nem is lesz az, de ez már hit kérdése. Nem tud osztalékot fizetni, az egyetlen pozitívuma, ha drágul, ami azonban nem megfelelő egy szofisztikált befektető számára. Sokan összekeverik, de kripto vásárlóként nem befektető vagy, hanem felhasználó. Nem azt mondom, hogy ne vegyél tokeneket, de tudd, a kripto befektetés még nem létező opció.
Ha szeretnél komoly befektetésekről tanulni, akkor válaszd a befektetési oktatásomat!
Neked van kriptod? Hiszel a piacban, hogy egyszer lesz haszna?
Egyetértek, a kripto konkrétan szerencsejáték. Nagyon pici összeggel (portfolió 1% alatt) én is játszom, de ez a kaparós sorsjegy szintjén van. Ha bejön örülök neki, ha nem hát nem. Vicces hogy az OTP már nagyobb bukóban van mint a BTC, de ez a tőzsde szépsége 🙂
Otp nagyobb bukóban van?
Wait what?
Milyen időtávon? Vagy ATH arányában?
Mert YTD nem és ATH -hoz képest sem.
Ahhoz képest amikor vettem :))
Idáig bírtalak, de most, hogy a kriptó savazással promózod a tanfolyamodat, átkerültél egy teljesen más kategóriába, a klickbait percemberkék kategóriájába, akik akkora „szakértők”, hogy árulják is a tudásukat a sötétben tapogatózó balga népnek. Gratulálok! Nem érkezett jó időben az írás, de ahhoz pont jó időben, hogy beletöröld a lábad a kriptóba. Próbálom kitalálni, hogy miről beszélsz. Hogy mi a különbség a spekuláció, és a befektetés között? Ezt sem sikerül tisztáznod, de nem is kell. Én a risk/rewardot, vagy csak szimplán a kockázat alapján mondanám, bár sosem lehet tudni, hogy hol mekkora a kockázat. Aztán idő alapján is lehetne, akkor viszont nem biztos hogy a BTC az a kriptók közül, de a többi az időtávtól függetlenül is csak spekuláció marad. Szóval ez alapján a kriptó spekuláció, de a tőzsde 80% spekuláció. Ezzel semmi baj, a baj ott van, ha vki úgy válik spekulánssá, hogy nem is tud róla. Jó példa erre a frank alapú jelzáloghitel, de a befektetési célra hitelből ingatlanvásárlók is akár. Ök sem befektetők, spekulánsok, ami nem baj, csak az a baj, hogy sokan nem tudnak erről. A „nem tudott” nem tudás a legveszélyesebb dolog mint tudjuk. Csak mondom, a teljes pénzügyi/gazdasági rendszer ponzi sémára épül, nem is titkolják. Keynes végső „érve” az volt, hogy hosszú távon úgyis mindannyian halottak vagyunk… Vicces, sőt a te nézőpontodból egyenesen abszurd lehet, hogy akik a kriptó mellett érvelnek, gyakran Keynes „ellenfeleit”, az osztrák érték alapú közgazdaságtant hozzák fel példának, amikor a Bitcoin mellett érvelnek… 🙂
Minek keverted ide a konszenzus algoritmusok fajtáit, kiragadva egyet közölük? Bármelyiknél lehet 51% os támadás, vagy hack egyébként.
Amit mindenképp ajánlok, olvasd el legalább a Bitcoin standard című könyvet, az hozzá fog adni a jelenlegi tudásodhoz a témában.
Mielőtt még azt gondolnád, biztos én is bukóban ülő „hívő” vagyok, azt el szeretném mondani, hogy 5 éve foglalkozok kriptókkal, 15 éve befektetésekkel, és a jelenlegi leesett piacon is négyszereződésben van a „HODL” kriptó portfolió, jól megfér például a 2009 ben 1500 HUF on vásásrolt OTP részvények mellett. És ha már OTP, az is most alatta van a 2008 as 10k s árfolyamnak, ha pedig USD ben számolunk, akkor pedig nagyon komoly bukóban van. Szóval vigyázni kell, hogy befektetést is mikor vásárol az ember.
Nem teljesen értelek. Ha jól látom, szinte ugyanazt leírtad, ami a bejegyzésben is benne van, még ha valamelyest különbözik a nézetünk a határvonalról. Ez teljesen rendben van. Azt el tudom képzelni, hogy nem elég világos a kifejtésem, a lényeg, hogyha valaminek nem a termelése számít, hanem az árának a növekedése, akkor az nem befektetés. Természetesen ezzel lehet vitatkozni, talán szükséges is, nagyon örülök, ha valaki hozzátesz a bejegyzéshez. 🙂
Azt is elismertem, hogy nem számít, hogy hol áll jelenleg a kripto (konkrétan szerepel benne, hogy aki elég rég vette, még most is jelentős pluszban van) és el tudom képzelni, hogy értelmezhető lesz egyszer befektetésként. A bejegyzés jöhetett volna 2 hónappal ezelőtt is, amikor elkészült, de mást aktuálisabbnak, érdekesebbnek tartottam. De ha a BTC 100k lesz, a bejegyzés ugyanolyan igaz lesz.
A tudás eladásával kapcsolatban: ha van jobb monetizálási technikád, mint rengeteg energiát belefektetni, hogy komoly kutatásokkal alátámasztott valódi értéket adó oktatást/coachingot nyújtsak olyanoknak, akiknek a vagyonuk megvan hozzá, sőt rendes portfólió híján milliókat buknak, akkor szólj. 😉 A többieknek ingyenesen itt a blog, nem ez volt az első és utolsó bejegyzésem a befektetésekről sem, a támogatás lehetősége mindenki előtt ott van. 😉
Ripple
Kicsit kifejted kérlek, hogy hogyan lehet a Ripple HOLD-lel pénzt keresni?
„Hogy egy gyakorlati példával éljek: ha a blokkláncon elérhető, hogy mikor vette fel a csomagot egy szállító, elegendő a kritikus csomag (fizikai) szállítóit megtámadni, hogy visszafordíthatatlan károkat okozzunk egy cégnek.”
Próbálom megfejteni ennek a mondatnak az értelmét, de akárhogy is nézem, ígyis -úgyis bődületes ostobaságnak hangzik. Mit támadsz meg? Hogyan? Miért okoz az károkat egy másik cégnek? Mi van???
Ettől eltekintve a szokásos elfogult kriptó savazás, tájékozatlan proof-of-stake gyűlölet, tipikus korlátolt tradfi mentalitás.
Csak néhány meglátás: a tőzsdén kereskedett részvények hány százaléka fizet osztalékot? Mert akkor azok sem minősülhetnek befektetésnek, mivel nem termelnek semmit ugyebár.
Továbbmegyek, vicces a ponzi sémás érveléseket sokadszorra olvasni, mikor egy fiat pénzrendszer átlagosan 14 vagy 17 évet, már nem is emlékszem pontosan, bír ki összeomlás nélkül, akkor mindannyian ponzi-befektetők vagyunk úgy látszik.
Ha kiírod egy nyilvános platformra az üzleti titoknak minősülő adataidat (ugye ez kell szerintem, hogy bárki HODL-lel tudjon pénzt keresni), akkor elég egy másik fél, aki kárt akar okozni neked, és nagyon könnyen megteheti… Remélem így érthető.
Elég keményen minősítetted a bejegyzés, de arra nem gondoltál, hogy fordított nézőpontból leírva ugyanazt, pont annyira lenne értékes/értelmes.
Az osztalékos érv teljesen irreleváns, hiszen ott van termelés, harmadik fél számára előállított jószág. Hogy a profitot nem kifizetik, hanem visszaforgatják, ez már a tulajdonosok döntése. Ha arról írtál volna, hogy profitot nem termelő cégek mit keresnek a tőzsdén, az nem egy hatalmas spekuláció-e, az már egy lépéssel szofisztikáltabb lett volna, de ha kicsit értelmezed a bejegyzést, akkor rájössz, hogy erre vonatkozik a „reális esély”, és ezért szükséges a harmadik fél számára adott hozzáadott érték. Ettől még vannak rossz (értsd túl drága) befektetések és spekulációk a tőzsdén is.
Nem vagyok benne biztos, hogy értem, hogy mit mondasz azzal, hogy a pénzrendszer összeomlik. Mit értesz összeomlás alatt?
De irreleváns is, hiszen a bejegyzés a befektetésekről szólt. Pénzbe fektetni ugyanolyan spekuláció (ugyan nem Ponzi, mert senki nem vesz pénzt a felértékelődése miatt – remélem legalábbis).
Kedves Szerző!
Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy a tőzsdéket nem ismerem olyan részleteiben, mint Te, ezért lehet bibi lesz a gondolatmenetemben. Ha jól tudom, és utaltál rá, elsődlegesen tőkebevonásra akkor van lehetőség tőzsdei jelenlét esetén, ha IPO-ra kerül sor. Másodsorban akkor, ha a vállalat a részvényeit visszavásárolja, majd ismét megválik tőlük, illetve további részvénykibocsátással. Ha ezeket az eseteket kizárjuk, mivel egy IPO van, nem minden vállalat vásárolja vissza feltétlenül a részvényeit, illetve nem folyamatosan, továbbá részvénykibocsátás sem mindennap történik egy vállalatnál, akkor ezeket leszámítva hol keletkezik a vállalat tekintetében hozzáadott érték? Tehát, ha pl most veszek egy Tesla részvényt, az a tőke a bevásárlással már nem kerül a vállalathoz. Ettől kezdve én már arra spekulálok, hogy a Tesla jó fundamentumokkal rendelkezik, a nagy sell-off után jobb áron tudok beszállni egy későbbi, akár hosszútávú hozamemelkedésbe (árfolyamnyereséget elérve). A P/E-t, P/S-t, P/B-t stbstb nézegethetem, hogy túl- vagy alulértékelten vásárolok, de a végén csak az árfolyamnyereségből lesz hasznom. Nyilván a vásárlás előtti elemzésnél ezek fontosak, bízva abba, hogy ezek az értékek később magasabbra, túlértékelt kategóriába kerülnek. A cég számára annyit adok hozzá, hogy bízok és hiszek benne, és a tőzsdén fontos a bizalom, a hit. Ott vannak még az osztalékfizető vállalatok, amelyek a tulajdonosokat jutalmazzák. De ott is, a részvényt megveszem és tartom, és hiszek benne, közben élvezem, hogy negyedévente perkálnak nekem. De én mit adok nekik a bizalmon kívül? Nyilván ez a megoldás nagyobb stabilitást, akár kisebb volatilitást jelent a vállalatnak (ha nincs durva makrokörnyezet.) Még egyszer hangsúlyozom, lehet van olyan körülmény a tőzsde működésében, amit nem tudok (jól). Szívesen fogadom a helyesbítést. Ha a fentieket nézem, akkor a bizalmammal spekulálok arra, hogy pl a Tesla még hatalmasabb lesz, de már nem adok hozzá semmi mást, legalábbis tőkét.
S átkanyarodva a kriptókra. Értem azt hiszem a problémádat, de sok cikk, amely kritikát fogalmaz meg a kriptókkal szemben, sokszor hasonló hibába esnek, még pedig egy kalap alá veszik őket. Bár meglepődés volt a cikk 2. részében, hogy a POS-ra kitértél. Érdemes jobban belemenni a konszezus mechanizmusok működésébe, és azt is látni, hogy POS és POS között is óriási különbségek vannak, s így a kirptók között is (résztvevő szereplők, differenciáltsága, tokenomic, centralizáltság tekintetében is.) Sokkal szerteágazóbb annál, hogy egy rövid gondolatsorral ennyire velős értékelést adjunk róluk.
De a POS megemlítése részedről, kiváló példa. Egyrészt a POS-t alkalmazó blokkláncok működnek, élnek. A validálásban közvetetten és közvetlenül való részvételért a rendszer fizet. Külön kiemelném a Cardanot, a magam részéről a legelismertebb blokkláncot. Nem reklámozni akarom, csak a példa kedvéért hozom fel. A Cardano, talán a legtöbb szempontból a legdecentralizáltabb blokkláncok közé sorolható. Jelenleg, a kriptók korai szakaszában, a blokkláncot 3000 pool tartja fent, nincs VC-ok részére félretett kriptó. A poolokat tőzsdék, Cefi platformok, nagyobb defi csoportok, de – darabszámban – többségében magánszemélyek tartják fent (3000 65%-a). A rendszer stabilan működik, nem kellett leállítani eddig, energia hatékony (környezeti szempont), poolokat fenntartók közül sokan megújuló energiát használnak ehhez. A pool közül rengeteg valamilyen „nemes” célra használja fel a befolyó jutalmai egy részét (karitatív tevékenység, mikrovállalkozásoknak kölcsön, támogatás, egészségbiztosítás, mezőgazdasági fejlesztés, építkezések).
A leírtak közül kiemelném, hogy a pool-okat fenntartók (bárki lehet) és a pool-okba delegálók is jutalmat kapnak – ezt a tranzakciókból, valamint később említésre kerülő treasury-ből fizetik, később nyilván változni fog. Passzív jövedelem, mint az osztalékfizető részvényeknél, csak annál is jobb. A hozzáadott érték a rendszer biztonsága, bizonyos programok és projektek finanszírozása. Utóbbit még úgy kiemelném, hogy a tranzakciós díjak egy része egy treasury-be kerül, és néhány havonta egy projekt ötlettel lehet pályázni a treasury-ben lévő összeg egy részére. A projektet be kell mutatni, a közösség pedig szavazhat róla. Gyakorlatilag a legnagyobb decentralizált projektfinanszírozó mechanizmusról beszélünk, VC-ok nélkül. Számomra, aki nap mint nap fizethet a Cardano coinjával, ADA-val, a fentiekben több hozzáadott érték azonosítható. A Cardano ökoszisztémáján belül, a coin-nal értéket lehet úgy teremteni, hogy ne legyen ponzi féle történet.
Picit lépjünk tovább, érintetted az 51%-os támadást. Nyilván én sem ismerem az összes POS alapú láncot, de a decentralizáltabbak közé tartózókról elmondható, hogy bármennyire is tűnik könnyűnek, hogy felvásároljuk a kriptók 51%-át, és átvegyük a hatalmat, ez azért nem így működik. A legtöbb helyen magánszemélyek tartják fent, rengeteg van, és a felvásárlással megvalósuló árfolyamhatásokról (beleértve a FOMO-t is) ne is beszéljünk. Olyan mennyiségű tőkére lenne szükség a végén, hogy a legtöbb kriptónál próbálkozni sem érdemes.
Az utolsó mondathoz annyit érdemes hozzátenni, hogy a blokkláncok elsőre értéktelennek tűnhetnek, viszont a legnagyobb értékük a decentralizáltság, bizalmatlanság. Minden, ami ezeket elősegíti, különösen az, hogy minél többen vegyenek részt benne, hozzáadott értéknek számít, számunkra. A végén kellő Az, hogy a végén értékőrző, közvetítő-fizetőeszköz, spekulatív vagy befektetési eszköz, vagy akár mindegyik, azt mindenki maga el tudja dönteni. Az elejére visszautalva, bizonyos szempontból nem látom, hogy a részvények miben inkább befektetések. De bevallom, ez lehet az én tudatlanságom.
(A nyilvános tranzakciók kérdése szerintem más témakör.)
Köszi szépen a részletes kommentet! Most nem tudok mindenre reagálni, igyekszem utánaolvasni az általad említett dolgoknak.
Az teljesen igaz, hogy egy cég, ha nem szeretne tőkét emelni, akkor semmennyire nem érdekes, hogy éppen mennyibe kerül a papírja, vagy éppen kinél van (a menedzsmentnek azonban fontos lehet 😉 ). A te – mint sokadik vásárló – léted csupán az IPO (vagy későbbi tőkeemelések) előtt számít, hiszen az, aki először pénzt ad a cégnek, azért is teszi, mert lesz értéke a későbbi kiosztott osztalékának is. Ha te nem lennél (és a tőkéjét csak osztalékok által kaphatná vissza az IPO-ba belevásárolt emberünk), akkor sokkal kevesebbet adna érte – érthető módon. Vagyis a te hozzáadott értéked az, hogy az aki a következő „TESLA” IPO-ba beszáll, annak lesz pénze ezt megtenni. Ehhez nyilván kell egy működő (jó részt hiten alapuló) rendszer.
Azzal is egyetértek, hogy nagyon nehéz egy piacként beszélni a kriptóról, éppen ezért koncentráltam arra, hogy hogyan lehetne befektetés. Lehet, hogy a források már régiek voltak, de a PoS-ra nem találtam működő példát, viszont itt láttam legnagyobb esélyét, hogy a HOLD egyszer tényleg hozzáadott értékkel rendelkezzen, mint szavazati jog. Az alapján, amit leírtál a Cardano-ról, ez a hozzáadott érték hiányzik, illetve egy Ponzi-nak tűnik (az egyetlen tranzakció a tagok adásvétele), ezen nem változtat, hogy néha még ki is fizetnek belőle különböző projekteket, az sokkal inkább porhintésnek tűnik. De ahogy ígértem, kicsit utánaolvasok majd, akkor remélem, hogy jobban megértem a rendszert.
Szerencse, hogy vannak ilyen tanfolyamok, ahol ilyen bődületes ostobaságokat tanítanak, mint, hogy a kripto nem befektetés, ez az alapja annak, hogy mások pénzt tudjanak rajtad és az általad „kiképzetteken’ keresni. Köszönjük!
Örülünk a kommentednek, sokat adott a bejegyzéshez. 🙂
Félek, hogy az általam képzetteken nem fog sokat keresni senki. 🙁
Sajnos csak a saját hozzászólásomra tudok reagálni, a Tiédre nem. Nem egészen kerek nekem, hogy hol hiányzik a Cardanonál a hozzáadott érték? Ha egy egész ökoszisztéma az első réteges hálózatra épül, elsődlegesen a coint, másodsorban az adott tokent használja, szolgáltatást nyújtó projektek épülnek rá (pénzügyi, befektetési, nemsokára telekommunikációs), széles körű tartalommal bíró projekteket finanszíroz egy decentralizált, bizalmatlan hálózat révén…hol hiányzik a hozzáadott érték? Mitől lesz ponzi? Nem teljesen értem. Ki mondja, hogy az egyetlen tranzakció a kriptók adás-vétele? Gyakorlatilag minden, tőkét, vagyont érintő tevékenység tranzakciónak számít, sok esetben okosszerződésekbe építve. S ez alatt nem azt értem, hogy A-ból B-be utalom, megveszem valamelyik kriptótőzsdén.
A kriptók már koránt sem arról szólnak, mint amit a Bitcoin nyújt. Személyazonosításra is használják, és gyakorlatilag bármi rá építhető, ami automatizálható. Pl legutóbb az Allianz jelentette be, hogy az utazbiztosításoknál alkalmazni fogják, magyar cég a fejlesztő. Rengeteg érték épül és fog épülni a hálózatokra, és az emberektől függ, hogy a hálózatok mennyire stabilan működnek. Minél több ember vesz részt benne, annál jobb. Minden csatlakozó személy, aki tőkét helyez bele, az hozzátesz, a saját érdekében is.
Nem tudom milyen forrásokat használsz, de a POS mechanizmus az egyik legelterjedtebb. Persze vannak bőven videókártyás POW megoldások, de más hardveres megközelítésen alapulók is.
A részvény oldalra visszatérve. Az én hozzáadott értékem az lesz, hogy másnak lesz pénze beszállni a következő „Tesla” IPO-ba? Tehát, megvásárolom tőle az előző befektetése (IPO) után a részvényt. Ennyi az én hozzáadott értékem, hogy visszafizetem neki a befektetését hozamokkal? Ő, akkor inkább maradok annál a konstrukciónál, hogy elfogadom, a „Tesla” számomra spekuláció. Nyilván értem, ha vannak tőkebevonások, amiket tárgyaltál is, s ezeken keresztül hozzájárulok valamihez, de azon túl semmi többet nem jelent, „csak” árfolyamnyereséget. S ugyanennyit még a Bitcoinról is el lehet mondani. Viszont az egyes kriptó ökoszisztémákban van lehetőség egy native token vásárlásával akár olyan projekteket is tudok finanszírozni, amely fizikai infrastruktúrával (nem szerverre gondolok) is rendelkezik. Később pedig a native tokent elszámolásra, tranzakciókra lehet használni, és az egész az első réteges hálózatra, valamint annak coinjára épül.
Lehet, hogy félreértettük egymást. A kommentem és a bejegyzés is arról szól, hogy a HODL-nek van-e befektetési értéke. Vagyis hogy én beruházok némi kriptovalutára, akkor az segít-e egy céget úgy, hogy én abból a haszonból részesedek. Ezt nem látom még az általad felvázolt kriptónál – simán lehet, hogy van, csak én nem értem még. Afelől nincs kétségem, hogy a technológia nagyon értékes, de még nem látom, hogyan lesz belőle nekem pénz (a spekuláción kívül).
Nyilván a BTC tartása során az árfolyamnyereségen túl nem lesz hasznod. Ahogy a Tesla tartásánál az árfolyamnyereségen túl nem lesz hasznod. (Az számomra nem hozzáadott érték, hogy egy másik befektetőtől és megveszem a részvényt, amivel már nem valósul meg tőkebevonás) Viszont, ha pl egy POS mechanizmus szerint működő kriptót választasz, ott részt vehetsz a rendszer fenntartásában, ami jutalmat jelent neked (mintha bányásznál ugye, csak ehhez nem kell farmokat építeni, s koránt sem olyan energiaigényes, de közben lehet biztonságos). Az első réteges hálózatra épülő projekteket ki tud használni a HODL-lal, pl likviditást biztosítasz, finanszírozol egyéb projekteket. Ha finanszírozok egy projektet, amely mondjuk telekommunikációs hálózatot hoz létre egy elmaradott országban, és a működtetéséhez, valamint használatához az adott kriptót használják, akkor a befektetésemnek van hozzáadott értéke, és hasznom is lesz. Arról nem is beszélve, hogy azt a kriptót könnyen akár vásárlásra tudom használni itthon. Megvannak azok a lehetőségek, amelyek az árfolyamnyereségen túl passzív jövedelmet biztosítanak neked, mintha osztalékot fizetnének. (Részt lehet venni ugyanolyan megfontolásból projektekben, ahogy a tőzsdén kereskedett cégeknél tesszük, vagy ahogy egy startupba fektetünk.) Hozzáadott érték, hogy egy olyan rendszert tartok fent, amely elérhető a világ minden táján (ahol van internet), és bárki részesülhet finanszírozásban, és ebből hasznom is lesz. Számtalan ilyen lehetőség van a különböző blokkláncon, csak ugyanúgy időt kell szánni rá, ahogy az egyes részvényeket választjuk ki.
Azt nem állítom, hogy a kriptó térben nincs csalás, nincs ponzi történet, nincs elhibázott üzletpolitika, de nagy részük kiszűrhető. De ez kicsit olyan, mint a 2020-2021-es EV hype. Tesla után jött a NIO, aztán a többi, pl WKHS, RIDE, NIKOLA…s pöppet elszaladt velük a ló, meg kiderültek velük kapcsolatban dolgok. Termelékenység meg sehol sincs. De erre mondják azt, hogy DYOR.
Abban tévedsz, hogy a Tesla ugyanolyan lenne, mint a BTC. A Tesla ugyanis már profitot termel, ha egyszer eléri a megfelelő méretet, akkor osztalékot is fog fizetni. Ettől még szerintem elég rossz befektetés, mert drága, nem ér annyit, de ezzel max azt tudom tenni, hogy nem veszem – ettől még befektetés.
Ja, nem gondolom, hogy csalás lenne a BTC – azt gondolom, hogy egy decentralizált piramis (ezt most a Ponzival egyenértékűként kezeltem – helytelenül, valószínűleg a pilótajáték lett volna a helyes). Vagyis mindenki csak azért van benne, hogy legyen nála nagyobb bolond. Volt ilyen egyébként a tőzsdén is (lásd dotcom lufi).
Nem az a hozzáadott értéked, hogy megveszed a másik befektetőtől, vagyis kicsit kicsavarva igen. De a tőkének van hozzáadott értéke, ami benne van a vállalatban. A tőkére (vagyis annak a hozamára) való jogot tudod adni-venni – csak gondold el, ha az egyik tulaj lelépne, akkor ki kéne fizetnie a vállalatnak a tőkerészét. Nem tudná, vagyis nem kapna tőkét szinte soha semmilyen vállalat.
A példák, amiket leírsz tök jók, biztos vannak ilyenek, de biztos, hogy szükséges hozzá a kripto. Ha dollárban valaki kezébe nyomom, akkor is ugyanazt érem el, nem? Mondom, nem tudtam még utánanézni a példádnak, amit említettél, de némileg szkeptikusan állok hozzá. Nem teljesen értem, hogy mi termeli meg a „passzív jövedelmet”.
Abban nem tévedek, hogy a Teslaval – jelen körülmények ismeretében – árfolyamnyereséggel termelek hasznot, mindegy, hogy termel vagy sem, long vagy short pozíciót veszek fel. Hangsúlyozom, az aktuális körülmények alapján biztos nem azért vásárolnék TSLA részvényt, mert arra számítok egy ilyen növekedési részvénytől, hogy valamikor osztalékot fog fizetni. Nem lehetetlen, de nem számolnék ezzel a lehetőséggel. Ebben a tekintetében a Bitcoin hasonló. S ahogy kiveséztük már korábban, ha az IPO befektetőtől megveszem a részvényt, akkor az én tőkém, amiből vásárolom, a vállalat szempontjából nem jelent semmit. Maximum megmutatja a cég értékeltségét, illetve a befektetői bizalmat.
De ha kicsit jobban átgondoljuk, akkor a hasonló részvények esetében jó eszköz a részvény-kölcsönzés, ami bevételt generálhat a részvény birtokosának. De ugyanez elmondható a Bitcoin esetében, ha a Cefi platformokat, kriptótőzsdéket nézzük. Utóbbiak esetében különösen fontos a likviditás a tőkeáttételes kereskedéshez. Tehát bizonyos platformok kamatot biztosítanak, ahogy a részvény-kölcsönzésnél díjat kaphat az érintett. (Hozzáteszem, a Cefi, kriptótőzsdés megoldás erőteljesen szembemegy a Bitcoin elveivel, céljaival, de ez most lényegtelen.)
Én értem, hogy a részvénnyel megtestesített tulajdonjogot tudom adni-venni, de a mindennapokban ennek mekkora jelentősége van, milyen gyakori? Az általad felfestett dolog történik pl felvásárlásoknál, s ha ilyen hír felröppen, akkor be is vásárolnak az emberek adott esetben a hír felhajtóereje miatt. De alapvetően, a hétköznapi kisbefektető nem erre épít. Ez már speciális eset, mint pl. amikor bevásárolnak a SPAC-okba. Elsődlegesen egyéb bevételként az osztalékokra lehet építeni, nyilván ebben az esetben a Bitcoinnal(!) szemben a KO, WMB, BAC….stbstb előnye lesz (ha nem akarunk bánászni). Viszont ezért kell továbbmenni a POS kriptók irányába, de ezt már túltárgyaltuk.
Én azt mondom, hogy a cikkedben leírtál egy véleményt, de a kriptószféra sokkal több lehetőséget (és kockázatot) tartalmaz annál, mint amit valószínűleg eddig megismertél. A POS működik, nem idén, hanem már évek óta, Cardano esetében a mainnet indulás 2017 szeptemberében volt. Azóta pedig számos blokklánc csatlakozott hozzá. Az Ethereum pedig egyelőre szenved, hogy áttérhessen rá. Azt tudom javasolni, hogy több időt szentelj erre a világra. Ha ez megtörténik, akkor találkozol számos jelentősebb altcoinnal, ökoszisztémájukkal, működésben való különbségekkel. S majd érdemes ezeket összevetni a Bitcoinnal. Vizsgálva ezeknél a decentralizáltságot (több szempontból), a központi hatóság jelenlétét, és a roadmapeket, későbbi célokat.
Nem állítom, hogy a kriptók minden „befektetésnél” jobbak, mert általánosságban ilyet sosem mernék kijelenteni. A legtöbb L1-es blokkláncot kerülöm. Valószínűleg többségében lesznek olyanok, amelyek egy-egy (vállalati) célt szolgálnak csak ki, ezeket koránt sem szabad a Bitcoinnal egy nevezőre hozni. Vizsgálni a kriptókat nagyon nehéz, tekintve, hogy lehet rájuk bizonyos szempontból vállalatként (részvényként), közvetítő-fizetőeszközként, elszámolási egységként, megközelítések szerint értékőrzőként tekinteni. Infrastruktúrát is jelentenek a tőke, a technológia számára, és kapcsolódhatnak könnyűszerrel a fizikai infrastruktúrákhoz (pl telekommunikáció-ügyfelek). De nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a Bitcoin kapcsolt technológiák is nagy fejlődés előtt állnak, hogy a hétköznapokban hasznosíthatóbb legyen a BTC.
Aki röviden igyekszik ezeket szembeállítani más eszközökkel, az azonnal csapdába esik, mivel valószínűleg kellő időt nem foglalkozott velük.