A pénzügyi szektor teli van hazugságokkal, ferdítésekkel, féligazságokkal. Ennek oka legfőképpen az érdekellentét az eladók és a vevők közt. Azonban erősen hozzájárul az is, hogy a személyes pénzügyek inkább maratonhoz hasonlítanak, mint sprinthez, ha azonban ezt nyíltan hirdetnénk, az sokaknak elvenné a motivációját.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Nem lehet soha saját ingatlanod
Sajnos nagyon sokszor ezek a részben érthetően kiábrándult emberek demotiválják egymást. Amikor ilyennel találkozom, akkor mindig szomorú leszek. Nem csupán azért, mert nem szeretem az emberek szomorúságát látni, hanem mert legtöbbször a kiindulási pont hibás. Rendszeresen látok 25-30 vagy 35 éveseket, akik teljesen belefásultak abba, hogy még mindig nem tudják megvásárolni a vágyott ingatlanjukat.
Természetesen van olyan helyzet, hogy valaki egy élet alatt sem tudja megteremteni magának a lakhatást. Ez szomorú, de közel sem az átlag, legalábbis Magyarországon semmiképpen nem az. Ahogy az is igaz, hogy a bárki számára elérhető lakhatás nem Budapesten van. Ahogy a jobban keresők sem gondolják, hogy a várban lesz kertes házuk, úgy el kell fogadni, hogy a legjobb ingatlanok ára mindig magas lesz az átlagember számára. Ennek az oka, hogy nincs belőle elég. Természetesen az, aki érdemei, szerencséje vagy más miatt korábban odakerült, jobb pozícióban van. Ez nem kérdés.
Amit viszont tenni lehet, hogy a lehetőségekhez képest megpróbáljuk a legjobbat kihozni. Ha valakinek az a célja, hogy ingatlanja legyen, akkor még Budapesten is hozzá lehet jutni egy kezdő ingatlanhoz 10-15 millió forinttal. Nem lesz a legjobb, de a nulláról rögtön négyre lépni eleséssel jár. Az is kétségtelen, hogy az ehhez kapcsolt törlesztőrészlet egy embernek akár sok is lehet, 20 évesen keveseknek reális. De ha valaki nem találja meg élete párját, attól még Budapesten kívül is van élet. A legnagyobb bulik tényleg nem Hatvanban vagy Tatán vannak, de cserébe évekkel, évtizedekkel hamarabb lehet ingatlanhoz jutni.
Jó hír!
Két pozitív gondolat: saját ingatlanból sokkal könnyebb egy másik (esetleg nagyobb értékű) saját ingatlanba költözni. Ha kertes házat szeretnél, akkor oda költözni könnyebb lesz egy saját lakásból, ha budai villába költöznél, akkor az elérhetőbb egy kertes házból.
Motiválhat még az is, hogy a legtöbb embernek a tapasztalatával, plusz tudásával együtt a bére is növekszik. Tehát ha éppen nem tudsz félretenni, de teszel a bevételnövekedésért és a költségcsökkentésért, akkor minden esélye megvan, hogy egyre könnyebb lesz saját ingatlant venni.
De ha elhisszük a hazugságot, hogy közel lehetetlen a saját ingatlan, akkor a demotiváltság, a hiedelmek azt okozzák majd, hogy tényleg elvesszük magunktól a lehetőséget. Tehát önbeteljesítő jóslatként is működhet. Így van ez a nyugdíjjal is.
Nem lesz nyugdíjad
Egy másik nagyon demotiváló gondolat (ami ráadásul még nagyobb tévedés), hogy nekünk már nem lesz nyugdíjunk. Erről már sokat írtam, hacsak valaki nem tervez 70 alatt elhalálozni, akkor minimális esélye van, hogy nem lesz nyugdíja. Érdekes módon ez a gondolat már 20-50 évvel ezelőtt is jelen volt. Most pedig olvassuk a statisztikákat, hogy milyen sokan élnek minimális nyugdíjból. Azt már kevéssé olvassuk, hogy az illető hány évig fizetett nyugdíjjárulékot az extrém alacsony nyugdíjhoz.
Ha érdekel, hogy várhatóan mennyi a várható nyugdíjad, akkor számold ki itt.
Befektetésből gazdagszol meg
A másik oldalon a túlzott optimizmushoz tartozik, hogy a legtöbb ember számára nem reális, hogy meggazdagodjon a befektetéseiből. Még 40 év rendszeres befektetés után is, ahol a kamatos kamat már komolyan dolgozik, csupán 50-60%-kal több pénzünk várható, mint amennyit befektettünk. Persze ez nagy különbség, de közel sem gazdagság. 20 év alatt pedig minimális a különbség. Minden kriptomilliomosra jut többtízezer balek, aki ezt összedobta neki.
Ettől még fektess be mindenképp, különösen, ha minimális nyugdíjra számítasz. Itt pedig össze tudod hasonlítani a különböző brókerek költségét.
Nagyon bonyolult, komoly befektetések
Azon emberek egy jelentős része, akik eladják, hogy a befektetésekből lehet meggazdagodni, általában abban is érdekeltek, hogy a területet veszélyesnek, nehezen érthetőnek mutassák be, amihez ők jelentik a kulcsot. Kétségtelen, minél mélyebben bújik valaki a pénzügyekbe, annál bonyolultabb lesz. DE! A befektetési eredmények kevés esetben arányosak a tudással.
Léteznek teljesen passzív befektetési stratégiák, ahol az elején kell kicsit gondolkozni (ebben tudok segíteni), de az út közben semmit. Igaz, hogy léteznek aktívabb stratégiák, de ezeknek a hasznossága minimum megkérdőjelezhető.
Költségek nem számítanak
Az aktív alapok (és egyébként az aktív stratégiák) hirdetőinek elemi érdeke, hogy az emberek elhiggyék, megéri bármilyen drágán is tudást venni. Ebben a unit-linked értékesítői elöljárnak, de már a Magánpénzügyi Akadémiáról is írtam. Nem tagadom, hogy ez utóbbinak van haszna (bár kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ez befektetési hozamban is megjelenik), de a többmilliós ár szinte garantáltan veszteségessé teszi az emberek túlnyomó többsége számára. Ez a baj az aktív alapokkal is: a költségek (és a kiválasztási problémák) miatt szinte lehetetlen pénzt keresni velük. Kivéve, ha te adod el…
Szerinted van olyan tévhit, amit kihagytam? Írd meg a kommentek közt!
Szerintem a legnagyobb hazugság, hogy nem tudod megverni a piacot! 😀 Főleg meg kisbefektetőként nem tudod, mondják. Ezzel szemben az igazság az, hogy pont kisbefektetőként tudod, mert csak saját magadért vagy felelős, senki más hozamáért, pénzéért nem vagy az, ill. a tőkédet nyugodtan tudod mozgatni, mert nem befolyásolja a piacot alacsony likviditású területen se, és nem kötnek semmilyen szabályok, amik pl a nagy befektetési alapokat igen.
Elég sok mindenre igaz a „csökkenő határhaszon”, hiába teszel bele egyre több energiát, időt, tudást, nem fogsz tudni azzal arányosan nagyobb eredményt elérni. Ha nem vagy az adott terület megszállottja, akkor meg kell keresni az optimális „munkapontot”, ez is idő és energia, de ennyit megéri rááldozni.
A „minden kriptomilliomosra jut többtízezer balek, aki ezt összedobta neki” így hangzik helyesen:
„minden kriptomilliomosra jut többtízezer balek, aki túl arrogáns volt ahhoz, hogy foglalkozzon a témával, vagy eszetlenül csinált vmit, ami klasszikus befektetési hibákhoz vezetett, mint pl a FOMO”.
Szia! 20 év alatt 4% reálhozammal 49%-kal van több pénzünk, mint a rendszeresen félretett összeg, 40 év alatt pedig 138%-kal, szerintem ez nagyon lényeges különbség. Másik a pszichológia, hogy ha befektettél, nem költöd el, ha nem fektetted be azt elköltöd. Legalábbis ha magamból indulok ki.
Nyilván, minél magasabb a „kamat”, annál jobb a helyzet. De én nem várnék el 3% felett. Abban viszont szerintem egyet tudunk érteni, hogy a lényeg a megtakarítás, nem a hozam (amit nem tudsz előre).