A pénz gonosz? Vagyis mi is a pénz?

Van pár gondolat, koncepció, amiről szeretnék írni, de mind abból indul ki, hogy mit jelent a pénz számunkra. Éppen ezért kicsit elgondolkoztam arról, hogy mi a pénz, miért is fontos számunkra.

pénz

A legtöbben a pénz történetével kezdik. Sokan hallottak arról, hogy a korai kultúrákban kagylóhéj alapú pénzrendszer működött. A cserekereskedelem csak egy bizonyos méret felett értelmezhető, elszámolási rendszerre viszont a mindennapokban szükség van, nem támaszkodhatunk az emberi emlékezetre. Nem kívánok végigmenni az egész történelmen, a lényeg érdekel. Hogy a következtetés, amit levonunk, megfelel-e a tapasztalatunknak?

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

Azt gondolom, hogy a pénz elsősorban egy elszámolási eszköz, abban segít, hogy mérd valaminek az értékét. Mindezt egy kontextusban teszed meg. A 480 forintos benzinárnak csak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy a kenyér 350 forint, egy munkaóra pedig 4000. Tehát a pénz fő funkciója, hogy átválthatóvá teszi a nehezen cserélhető egységeket.

Ezt alap esetben piaci erők mozgatják. Ha nagyon sok alacsony képzettségű ember van, akkor őket a piac nem fogja nagyon sokra értékelni. A kézműves kenyér, aminek az elkészítéséhez sok, magasan képzett emberre van szükség, az drága lesz (vagy nem lesz egyáltalán). Az alacsony keresetű munkások pedig nem fognak 10 órát dolgozni egy kiló kenyérért.

De vissza a pénzhez

Ha elfogadjuk, hogy a pénz elsődleges funkciója az elszámolás, akkor felmerül a kérdés: jó nekünk, ha teljesen stabil fizetőeszköz (10 év múlva is ugyanazt a termékkosarat tudod megvenni belőle, mint ma)? Jobb, ha többet vagy kevesebbet ér?

Magyarul fel kell tenni a kérdés, hogy az értéktartás a pénznek mennyire fontos funkciója. Míg azzal egyet tudok érteni, hogy a rövid időn belüli, nagymértékű ingadozások nem tesznek jót, de véleményem szerint hosszú távon teljesen irreleváns, hogy éppen mennyit ér a pénz, sokkal fontosabb számunkra, hogy a piaci javak közti átváltás legyen stabil. Fontos ez, hiszen a csere nem mindig azonnal megy végbe! Éppen ez az elv sérült az utóbbi időben a lakáspiacon (és a befektetéseknél): a munka értéke csökkent a lakásban kifejezve. Figyeljük meg, hogy ezt nem a pénz önmagában okozta, sokkal inkább a gazdasági környezet.

Értéknövekedés

Azt gondolom, hogy a hosszú távú értéknövelés teljesen ellentétes a pénz értelmével. Csak gondolj bele, ha a pénzed értéke folyamatosan növekedne, akkor mit tennél. Megérné nem elkölteni, hiszen később többet tudsz vásárolni belőle. Ha azonban tudod, hogy a pénzed értéke folyamatosan csökken, meg akarsz szabadulni tőle. Ezt kétféleképpen teheted meg. (Nem, kedves olvasó, a meggyújtás nem valós opció!) Elköltöd, azaz egy vállalatnak (és az államnak) árbevételt termelsz vagy befekteted, azaz hozzásegítesz valakit, hogy bevételt termeljen. Magyarul a gazdaságnak az a jó, ha senki nem tartogatja a pénzt, hanem „forog”.

Ha azonban kicsit mélyebbre megyünk, akkor láthatjuk, hogy a teljesen stabil valuta mennyire hamis biztonságérzet. A pénz elszámolási eszköz funkciójában nem valósulhat meg teljes stabilitás. Ha egy tehénért cserébe 500 zsák búzát kapsz (vagyis mindkettő száz tallért ér) idén, de jövőre rossz a búzatermés, akkor 1 tehénért (még mindig száz tallér) már csak 400 zsák búzát adnak. Így a valuta tehénben stabil, búzában instabil. Tehát hacsak nem alkalmazunk hatósági árakat (más néven hiánygazdaságot), nem létezhet stabil valuta teljesen stabil gazdaság nélkül. Még stabil gazdasággal is előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy a piac egy része másképp működik.

A pénznek emiatt időértéke van, a tavalyi 100 tallér egészen más (jószágkosár), mint az idei. Az agyunk persze nem így van bekötve, de sajnos a világ nem a mi agyunk szüleménye.

De akkor miért is fontos a pénz?

Nem csak alap dolgokat mérünk benne, mint egy tehén vagy egy zsák búza, hanem elvont koncepciókat is, mint a munka és a vagyon. Ezen a mérésen, vagyis elszámoláson kívül sokkal többet nem érdemes belelátni.

Néha olvasom, hogy fektess be valami devizába (euróba, dollárba)! Ez azonban nem befektetés, legfeljebb spekuláció, hogy a forint értéke csökkenni fog. Ami viszont várható, hogy a dolláré és az euróé is, csak nem feltétlen annyira. A valódi befektetés jövőbeli pénzárammal jár, amit valamiféle javak előállítása okoz. Hogy ezt hitelen vagy részesedésen keresztül kapja meg az ember, az majdnem mindegy.

Támadás a vagyonosok ellen.

Ebben a bejegyzésben nem szeretnék abba belemenni, hogy ki és mennyire érdemli meg, amije van. Arra azonban nagyon fontosnak tartom felhívni a figyelmet, hogy óvatosnak kell lennünk, amikor előrángatjuk a guillotine-t a sufniból.

Ez legtöbbször az után történik meg, hogy egy gazdag ember valami (az internet népe szerint) fölösleges dolgot vásárol, lehetőleg nagyon nyilvánosan. Ugyan én is hülyeségnek tartom a százmilliós autót, de hatalmas tévedés lenne ezen a személyes véleményemet máson számonkérni. Persze ha valaki magángéppel megy a klímakonferenciára (magyarul bort iszik, de vizet prédikál), az természetesen más tészta.

Olyan világban élünk, ahol pénzben mérjük az emberek hozzáadott értékét. Nem azt mondom, hogy ez a legjobb megoldás, de jobbat egyelőre nem találtunk. A piac nagyon leegyszerűsítve egy adott ember pótolhatatlanságát fizeti meg. Vannak emberek, akik elérték, hogy nagyon nehéz legyen őket pótolni; ők lettek a milliárdosok. (Nem szeretnék most belemenni a tisztességtelenül szerzett vagyon témájába.)

Ahogy már többször kifejtettem, a vagyon az elköltés pillanatáig semmit nem jelent, csak egy teljesen lényegtelen szám. Senki nem azokra a milliárdosokra mérges, akik bérleményben laknak, zacskós levesen élnek, a milliárdok pedig érintetlenül csücsülnek a számlájukon. A piac tehát nem csak pénzt ad ezeknek az embereknek, hanem olyan előnyökkel jutalmazza a magas hozzáadott értéküket, ami másoknak nem elérhető.

Összefoglalás

Ezért vagyok kritikus azokkal szemben, akik ezt el akarják törölni, vagy eredendően gonosznak tartják a vagyont. Ha elveszed a motivációt, amiért érdemes sok értéket termelni, akkor mindenki igyekszik majd a lehető legkevesebb erőfeszítéssel megúszni, ami aláássa a nyugati világ berendezkedését.

Nem amellett érvelek, hogy a milliomosok bármit megtehessenek, hiszen van még mélyebb érték is a társadalomban, de hiba lenne bizonyos árukat és szolgáltatásokat személyes értékrend alapján fölöslegesnek ítélni és megszüntetni. Ő olyat tud, amit a piac sok másra hajlandó cserélni. Ez pedig inkább ünneplendő, és független a pénztől.

A pénz tehát önmagában nem gonosz, csak egy egyszerű eszköz. Nagyon fontos az egészséges hozzáállás, hogy ne vegye át az első helyet a prioritásaink között. Mind a bálványozás, mind a pénzügyek miatti stressz és szorongás káros hatással lehet a mentális egészségre, szociális kapcsolatokra, általános életminőségre. Ha azonban megtanuljuk helyén kezelni, biztonságot teremthetünk vele, illetve felhasználhatjuk azoknak a pozitív változásoknak az elérésére, amelyek a személyes értékrendünk szerint a világot jobb hellyé teszik.

Ha segítségre van szükséged, hogy megtaláld ezt az egyensúlyt, szívesen segítek az első lépésekben a pénzügyi coaching keretein belül.

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe.

2 comments on “A pénz gonosz? Vagyis mi is a pénz?

  1. A pénznek egyébként több funkcióját szokták kiemelni, a legvitatottabb talán az értékmegőrzés. A bejegyzésben azellen érveltem, hogy ez fontos lenne a pénz szempontjából. Te mit gondolsz?

    1. Érdekes írás bár kissé csapongóra sikeredett. A pénz szerepe igen összetett, de számomra elsősorban a lehetőséget jelenti. Ha van pénzem, sok mindent megtehetek. Nem kötelező, de a lehetőség megvan rá. A szegénység a lehetőség hiánya. Olyan kényszerpálya, amiről igen nehéz kitörni!
      Hogy a gazdagok mit kezdenek a pénzükkel, az nem tartozik az alap kérdéshez szerintem.

Comments are closed.