A személyes pénzügyekről beszélni kell

Gyakran találkozom olyan felkiáltásokkal, hogy ebben az országban mindenki szegény, itt nem lehet meggazdagodni, és ha valakinek mégis sikerül, az csak tisztességtelen úton történhetett. Pedig ez egyszerűen matematikailag nem igaz.

Iratkozz fel a Youtube csatornámra (1000 feliratkozó a cél 😉 ), ott hétről-hétre, napról-napra tudod követni a kiadásaimat, de a heti bejegyzéseket is fel szoktam tenni. Erre most nem volt időm sajnos.

Ha tetszik a munkám, kérlek fontold meg a támogatásom ezen a linken.

Azért írom ezt a bejegyzést, mert vagy harminc közgazdász ismerősöm van, és nem nagyon tudok olyanról, aki komolyan foglalkozna a befektetéseivel. A korrektség kedvéért leírom, hogy sokan vannak 30 körül, pályájuk kezdetén, azonban aggasztónak tartom, hogy szinte senki nem gondolkozik komolyan a pénzügyi jövőjéről, vagy a saját ingatlan célja mindent maga mögé utasít (amit én a legtöbb esetben szintén a rossz pénzügyi szocializációnak tudok be).

normális

Mindez, újra, közgazdászok közt, tehát mindenki egyetemi, de inkább pénzügyi irányú végzettséggel rendelkezik. A munkáink egy részében pénzügyi előrejelzéseket készítünk. Vajon hányan csinálnak hasonlót a saját életükre?

Értékeld át a normalitást!

Szerintemez nem normális. Egyáltalán nem. Nem csak pénzügyi végzettségűeknél nem. Mármint a dolog nem egy atomfizika. Megnézed, hogy mennyit keresel, felszorzod 12-vel, az lesz, amivel gazdálkodni tudsz egy évben. Aztán leosztod a különböző kategóriákra. Ezt annyi évre csinálod meg, amennyire szeretnéd. Akár egy egész életet meg tudunk így tervezni, de ha kérdéseid, kétségeid lennének, tőlem is kérhetsz segítséget.

Sokan akarják ezt középiskolában taníttatni. Úgy gondolom, lenne értelme, de félek, hogy a tapasztalat és a gyakorlat hiánya miatt nem sok ragadna meg, így a célját nem feltétlenül tudná elérni. Mit tud egy középiskolás arról, hogy milyen 2-600 ezer-3 millió forintot keresni? Arra viszont mindenképp jó lehet, hogy elveket megtanuljon, vagy információt szerezzen arról, hogy van más út.

Viszont az sem normális, hogy senki nem tud róla semmit. Nem merünk, nem akarunk beszélni róla. Ha ma Magyarországon valaki azt mondja, hogy 50-100 milliós vagyona van, akkor az különlegesnek hangzik, pedig teljesen normális. (Persze hozzátartozik, hogy ha valaki azt mondja, hogy az átlagbér körüli életjáradéka van az államtól, az teljesen normális, arra nem tekintünk vagyonként. Vagy hogy keres évi 5-10 milliót és jobb híján beépíti az életszínvonalába.)

Teljesen kiakaszt, hogy emberek összeköltöznek, összeházasodnak, közösen vállalnak gyereket anélkül, hogy valaha beszéltek volna a pénzügyeikről.

KonyhaTündért nehéz volt meggyőznöm, hogy ők nem voltak jómódúak, miközben Budapest peremkerületén, egy panelben éltek egy fizetésből. Nem gondolom, hogy a megelégedés rossz dolog, de barátok között sem voltak eleresztve, egy elromlott mosógép a családi kassza nagy részét ki tudta harapni, megtakarításra pedig nagyon ritkán maradt.

A céltartalékok fontosak

Az emberek jó részének nincs meg a céltartalék koncepciója, nevetségesen jól kereső emberek pénzügyi stresszt tapasztalnak az életükben. Az egyik ismerősöm lottózik, mert nem bírja fizetni a számláit. Tippem szerint a fizetése félmillió felett van. Ha valami, ez szimpla hülyeség. Ekkora fizetés mellett csak egy jókora katasztrófának lenne szabad sarokba szorítani (sajnos előfordul az ilyen is, nem erről beszélünk).

A másik ismerősöm egyetem után (a szülők megdobták pár millával önerőnek, jó fizetése volt), ezért azonnal saját házat akart építeni. Pár hónap után az evés kérdéses volt, mert nem volt semmi likvid pénze. Csak néhány hónapot kellett volna várnia (bérleményben „sínylődni”), de neki azonnal kellett, mert soha senki nem vetette fel neki, hogy a saját ház nem alapjog. Ez miért normális?

A vagyonosodás normális

A másik fájó pont számomra, hogy a pénzügyi gondoskodás alfája és omegája egy unit-linket biztosítás. Pedig nem az a normális, hogy 3-7%-os TKM-mel veszel egy rossz befektetést, ez csak az általános.

Van egy kimutatásom, ami a vagyonunkat (hozamok előtt) mutatja be. Hiába mondom KonyhaTündérnek, hogy az a szám teljesen normális (különösen az életszínvonalunk/megtakarítási rátánk mellett). Egyszerűen neki nincs benne ez az opció a fejében.

Számára a fizetés megérkezése után annak elköltése az egyetlen tanult opció. Nem érzi helyesnek, hogy nem vagyunk legatyásodva.

Szóval igen, normális, hogy az embereknek megnő a vagyona. Nem is lehet másképp. Ha nem akarsz magadnak csillogó életvitelt, nem érdekelnek az utazások, csak egy blogot írsz, hogy segíts az embereknek, a matek azt fogja kiadni, hogy egyre gazdagabb leszel. Hogy azt betonba, részvénybe vagy kötvénybe fekteted, majdnem teljesen mindegy (bár a betonra haragszom kicsit). De ha szereted a csillogást, akkor is az a normális, ha megtakarítasz.

Szóval ezekről a témákról beszélni kell. Az iskolában, a munkahelyen, de legfőképpen otthon. Az agyam el szoktam dobni, mikor hallom, hogy milliós tételek vannak valakinek a folyószámláján, ami a teljes vagyona (családban is előfordul). Miért? Egy államkincstári számlán az a millió évi 30-40 ezret fial, ami nem sok, de ha milliós a vagyonod, érdemes lehajolni érte. Szinte azonnal hozzáférhető. Az pedig nem jó érv, hogy bármikor azonnal kellhet. Ha nem tudsz egy többszázezres kiadásról legalább egy héttel előtte, akkor biztosan nem érdemes a folyószámlán akkora pénzt tartanod.

Megoldás

De ha otthon nincs is kivel beszélni, legalább látogass el ezzel foglalkozó fórumokra, blogokra. Vannak, akik akár ingyen is segítenek, hogy ez se lehessen kifogás. Nem hiszik el nekem az emberek, de egy élet alatt mai értéken a legrosszabbul keresők is minimum 50-100M forinttal gazdálkodnak. Ez az alja, nem ritka ennek 5-10-szerese sem. Ennek ellenére semmit nem tudnak arról, hogy mire fog elmenni. Ha te vezetnél egy 100M-s projektet, nem szeretnéd, hogy legyen melletted valaki, aki ért a pénzügyekhez, és van véleménye?

Ha órákat töltesz a szomszéd facebookjának böngészésével, vagy arról beszélgetsz, hogy milyen az idő, akkor akár befektetésekről, személyes pénzügyekről is beszélgethetnél. Miért is ne? Van legalább annyira izgalmas, mint a “sok szúnyog” vagy a milyen meleg van, nem?

De te is tudsz változtatni a környezetedben. Ha valaki elmondja neked, hogy jól áll anyagilag, akkor adózz elismeréssel. Egyrészt segít átállítani az agyad arra, hogy ez egy jó dolog (ne adj’ Isten még a végén te is eléred), másrészt sokkal pozitívabb, mint az általános reakció. (Amíg nem kezdtem el a coachingokat, nekem sem volt egyértelmű, hogy mit mondjak, ha valaki megjelenik százmilliós vagyonokkal.)

Amikor pénzügyi témákról van szó, oszd meg, hogy neked vannak befektetéseid, ha pedig valaki értetlenkedik, kérdezz vissza: “Neked nincs?”. Mert nem ő a normális. Ráadásul teli van az ország rossz tanácsokkal, megkérdőjelezhető befektetésekkel, de vajon akkor kapsz rosszabb tanácsot, ha senkivel nem vagy hajlandó beszélni a témáról, vagy ha minél több helyről kapsz infókat?

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe (korábbi bejegyzések: a kamuvállalkozásokról itt írtam, Szendrei Ádám marketingprofilja itt található.

Oszd meg bejegyzést a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).

Ha szeretnél a pénzügyeidről értékesítésmentesen beszélgetni, kérj visszahívást:

20 comments on “A személyes pénzügyekről beszélni kell

  1. Neked van kivel beszélni a pénzügyekről?
    Jártál már úgy, hogy utólag jöttél rá, hogy valamire nem gondoltál, és mégis jobb lett volna valakivel megbeszélni?

    1. Nekem kérdésem lenne hozzád, mert nem tudom megfelelően értelmezni az írásod egyik részét.

      Idézet: „Persze hozzátartozik, hogy ha valaki azt mondja, hogy az átlagbér körüli életjáradéka van az államtól, az teljesen normális, arra nem tekintünk vagyonként.”

      Az idézett résznél vagyonként kell tekinteni az átlagbér jövedelmet 0 nap munkaviszonnyal vagy ez azt jelenti, hogy nem kell vagyonként tekinteni az átlagbér jövedelmet 0 nap munkaviszonnyal?

      Az a gondom, hogy kétféleképpen tudom az írásod értelmezni, az egyik, hogy mások, hogy gondolják és úgy, hogy te, hogy gondolod. Ezért kellene az, hogy leírd nekem úgy, hogy jól tudjam értelmezni.

      Előre is köszi a válaszod.

    2. A komment a nyugdíjra vonatkozott, ami szerintem egy komoly vagyonnak is minősíthető. 🙂
      A szerencsétlenségben a szerencséd neked is ez, elég komoly vagyonnak számítható az életjáradékod, reméljük sikerül megvédened.

    3. Szerinted mekkora vagyon kell ahhoz, hogy a mindenkori átlagkeresetet kitermelje korlátlan ideig?

      A fenti kérdésnél az érdekel, hogy szerinted mekkora vagyon az, amivel az rendelkezik, akinek élete végéig az átlagkereset a jövedelme 0 nap munkaviszonnyal?

      Előre is köszi a válaszod. 🙂

    4. Erre a 3 és 4%-os szabályt szokták alkalmazni, szóval ha szigorúbbak vagyunk (hogy az átlagkereset reálnövekedését is lekövessük), akkor én azt mondanám, hogy ~90M forint (havi 250k*12/0,03).

    5. 250.000 X 12 = 3.000.000 X 100 = 300.000.000 HUF és szerencse ahhoz, hogy minden évben minimum kitermelje a munkabérek emelkedését.

      Én 1%-os szabállyal szoktam számolni, mert azt könnyebb kitermelni. Pl. most 11% kell évente az átlagkeresethez, ha 1% szabályt nézem. Jelenleg kb. 10% az átlagkereset emelkedése évente.

  2. Sajnos teljesen a felvázolt helyzetet tapasztalom én is…
    Mondjuk nálam pont az hozta meg a pénzügyi tudatosságot, hogy kegyetlenül frusztrált, ahogy a családom a pénzügyekhez áll, miután felfogtam, hogy mennyire gáz a helyzet.
    Szülőknél természetesen pörgött a unit linked, a klasszik 20 éve nem látott ,,gyereigyunkegykávét” volt osztálytárs ,,tanácsadó” által rátukmálva. Ill. komolyabb vagyon bankszámlán tartása stb… Tarthatom a kiselőadást a költségek fontosságáról hosszú távon, alternatívaköltségről, inflációról, diverzifikációról, bármiről, lepereg még ezek után is.

    Na ennek lett az a vége, hogy eldöntöttem, hogy ennek totális ellentéte akarok lenni. Konkrétan a mindennapjaim része lett a pénzügyi önképzés, pénzügyekkel foglalkozás.
    Baráti társaságban detto elképesztő… 28-31 éves korosztály, mindenki értelmiségi, sokan gazdasági egyetemi végzettséggel, korrekt fizetésekkel. Na tippre szerintem max 1-2 jutott el odáig, hogy legalább nyisson egy MÁK számlát, annál tovább senki. Költségkontroll? Hagyjuk is…

    Nekem pont emiatt fontosak az ilyen blogok, mert nincs olyan, akivel ezeket a témákat meg lehetne vitatni értelmesen, így viszont rengeteg info, nézőpont jön be mégis.

  3. Ez egy remek cikk volt👍🤝.
    Pénzkezeléshez őszinteség kell — magammal. Mire költöm és miért arra? Koin, Excel segít sokat — és a megtakarítás tervezés örömmel jár🤗

  4. van egy regi jo baratom akit egyetem ota ismerek de azota mar ugy hozta a sors hogy mar csak 1-2 evente talalkozunk szemelyesen. Mindketten hasonlo eletpalyat, karriert futottunk be, penzugyileg nullarol indultunk, lakashitel, megnosultunk, gyerek, csalad, stb. Korulbelul tiz ev ismeretseg utan egyik talalkozasunk alkalmaval egy soer mellett elbeszelgettunk vegul penzugyekrol is. Mi mindig 50% megtakaritasi rataval eltunk, a jo kereset miatt nem ereztuk soha nelkulozesnek, raadasul az eletszinvonalunk is szepen nott. Mikor elbeszelgettunk konkretan a vagyoni helyzetrol teljesen ledobbent hogy mar boven atleptuk a 100M vagyont, kerdezgetett hogy megis hogyan lehetseges ez mikor nekik meg mindig csak hetszamjegyu megtakaritas van. Nem akarta elhinni hogy ennyire unalmas a strategia hogy viszonylag kockazatkerulo eszkozokben, minden honapban csak megtakaritunk. A vagyon nem az ugyeskedestol lesz nagy, hanem a rendszeres konzekvens megtakaritastol. Ilyen egyszeru.

    1. ez kb ismeretsegunk utan tiz evvel tortent, azota 1-2 eve mar ok is rendszeresen megtakaritanak. Mondjuk most mar a passziv bevetelunk merete lassan megkozeliti a havi fizeteset, de persze meg mindig nem keso elkezdeni. Orulok neki hogy belefogtak, munkahelyet valtott es a magasabb fizu okozta kulonbozetet felreteszik, illetve lefaragtak par felesleges kiadast. Hat ilyen is van, de persze ritka. Mar csak ocsemet kell meggyoznom 🙂

    2. Ezt tök jó hallani.
      Igen, unalmas (bár nem értem az embereket, van, akinek az excel is unalmas – hihetetlen), cserébe pár katasztrófán kívül odajut az ember, ahova céloz. 😉

  5. Gyakorlatilag nincs.
    Pénzügyi szektorbeli cégnél dolgozom, bár nem pü-i végzettséget igénylő területen. Jellemzésül régi sztorik, 2000-es évek, sima banki lekötés kamata 10-12%:
    Csopvezem felhoz egy pénzkivétes ATM cetlit (ismeretlenét): “nézzétek, höhö, 700e van a számláján'”. Mondom: “ja, milyen balek, hogy nem köti le”. Kiröhögött: “nem köti le? Kinek van ennyi pénze félrerakva? Miből?” Ez kb. 2 havi nettó fizuja lehetett szerintem akkor.

    Másik: cégünk felveti, hogy mi lenne, ha az eddig a júniusban és decemberben adott extra egy-egy havi fizetést szétosztva adnák, megemelnék az alapot 16,67%-kal. Király, átlagosan 2,5 hónappal előbb megkapom, nálam kamatozik (pláne, ha megszűnik a munkaviszony, tiszta haszon). Többség: dehát olyan jó, hogy nyaralás és karácsony előtt pluszpénzt kapunk. Utaljátok át nekem a fizu 20%-át és visszaküldöm amikor kéritek, így már jó lesz?

    Már 2010 után: büfébeli trécselés közben benyögöm, hogy mindenkinek min. 20%-ot félre kéne tennie a bevételéből, mert értem, hogy a manyupot megtartottad, jóbarát, de ha nem fizetsz bele innentől, akkor nem fog olyan messzire vinni téged 65-70 évesen. 20%? Hát az rengeteg! Nekünk meg nem volt egy mínuszos hónap, még gyes alatt sem, összességében kényelmesen 40-50%-os megtakarítási ráta és nem kerestem ott többet senkinél. Nem értem, mire lehet ennyi pénzt elkölteni:-)

    De a legszebb, ha nem is bankszámlán, hanem otthon tartja a casht az ember egy dobozban:
    index.hu/belfold/2021/07/04/tobb-millio-forintot-lopott-el-egy-dobozban/

    Egyszer eladtam egy kisebb értékű ingatlant és mindenáron kp-ben akarta fizetni a vevő. Húzódoztam, mondta, hogy elmegyünk kocsival és segít berakni számlára, mert a párja bankban dolgozik. Na szép.

    Szerintem ez nem fog megváltozni errefelé.

    Köszi a kommentet, a https miatt engedélyezésre rakta be 🙁

  6. Egy dolgot nem szoktak figyelembe venni egyetlen megtakarításokkal, pénzügyi tervezéssel, korai nyugdíjjal, vagyonépítéssel, stb, stb foglalkozó oldalon sem: az az oldal oké, hogy a nép gyűjtöget egyik oldalról, teszi egymásra a forintokat napról-napra, hétről hétre mint a szorgos kis hangyák. Ám a másik oldalon ebbe a megtakarításba/vagyonba sakálok hada készül beleharapni: hivatalnokok, behajtók, követeléskezelők, végrehajtók hadserege. Az ország úgy van felépítve, hogy keresi a hibát a polgár mindennapos tetteiben, ügyleteiben. Ha netán még vállalkozna is, akkor sokszoros erővel igyekeznek sárba tiporni – elégedett a kishivatalnok, elégedett a dolgozó, a nyugdíjas és a konkurencia is ha sikerül megfektetni egy-egy vállalkozót. Az ország jogrendszere és az elsöprő többség hozzáállása támogatja a sakálokat abban, hogy folyamatosan fosszák a megtakarítókat, vagyonépítőket. Brutális hiba, ha nincs megfelelő védelem a nav, végrehajtás vagy hatósági pénzéhség ellen – hiába élt kenyéren és vízen egész életében ha tetszőleges időpontban, tetszőleges indokkal elkobozzák a vagyonát. Védeni kell amit összegyűjtögetünk.

    1. Köszi a kommentet. Nekem ugyan ebben a dologban korlátozott tapasztalatom van, de én ahogy tapasztaltam a megtakarítók/vagyonépítők ellen semmi nincs az országban, sőt, a TBSZ számla egyenesen támogatja.
      A vállalkozók egy része néha a mindenkori kormány útjába kerül, ami mindenképpen béna, de meglátásom szerint ők azért már finoman szólva sem a blog közönsége közül kerülnek ki. A hivatalokkal vagyis inkább a hivatalok hozzáállásával nekem pozitív tapasztalatom van, sőt azt látom, hogy nagyon sokat javultak, pár alkalmatlant kivéve természetesen.

  7. Az idei home office szezon alatt jöttem rá, hogy óriási nagy gondok vannak a családi pénzkezelésben. Május óta olvasgatom a blogot visszamenőlegesen, más hasonló magyar és külföldi tartalmakkal együtt. Sikerült felszámolni kb. havi 70e Ft pénzkidobást, de ez csak első lépés, bőven van hova fejlődni. Úgy érzem, nagyon elrontottam. 34,5 éves vagyok, elkéstem, lekéstem stb. Komoly kérdéseim vannak, amikhez a tanácsadást igénybe kellene vennem.

  8. Sajnos szemelyes tapasztalatom, hogy a tudatossag ,beosztas, szorgalom,kemeny munka edes keves!!! Ezek melle szukseg van szerencsere es egeszsegre is!! 25 eves koromra volt 2.7 millio forintom, aztan betegseg, baleset, alberlettel atveres stb elvitte, es meg el is adosodtam!! , Hogyan lehet huszonevesen korlatlan krizisre eleg tartalekot felhalmozni??,Nagyon kivancsi lennek,mert sajnos nekem nem sikerult!

    1. Az ember egyedül nem képes minden katasztrófát elhárítani, pedig az az élet része!
      Korábban a közvetlen (vallási) közösség vagy a család tette lehetővé, hogy a katasztrófák árnyékában is legyen esélyünk. Ahogy ezek egyre kevésbé válnak fontossá, az emberek egyre jobban ki vannak szolgáltatva a katasztrófáknak.

      Amivel tudunk dolgozni, hogy mekkora katasztrófát tudunk túlélni. Ha egy filléred sincs, akkor egy kis dolog is tönkreteszi az életed, pármillióval az esetek jó részében újra lehet kezdeni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.