A többkulcsos adó nem úgy működik, ahogy gondolod

Az adózásról szóló viták során sokszor feljön pár érv, amelyek arra mutatnak rá, hogy sokan nem értik az adózás rendszerét, ami most éppen a többkulcsos adó miatt jött fel. Nem szeretnék értékítélet mondani (egyelőre), de két gyakori tévedésre mindenképp felhívnám a figyelmet.

Kevesebb adót fizet-e a többet kereső?

Az egyik gyakran ismételt érv úgy hangzik, hogy mivel a többet kereső jövedelmének nagyobb részét tudja megtakarítani, mint a kiskeresetű, a megtakarítás pedig nem áfaköteles, ezért a „gazdag” kevesebbet adózik a jövedelméből.  Logikusan hangzik, nem?

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

A bejegyzést ezen a linken meghallgathatod!

Persze, ha nem vesszük figyelembe, hogy mi lesz a vagyonnal. Már írtam róla, hogy a vagyon nem számít, vagyis nem úgy, ahogy az emberek gondolják, hiszen a végén el lesz költve. Az elköltött összegre pedig ugyanúgy befizetik az áfát. Tehát ha rendszer szinten vizsgáljuk az adózást, nemcsak magukat az adókat, akkor nincs itt semmi “igazságtalanság”, csak egy időbeli eltolódás.

Tehát a fenti állítás olyan, mintha valaki a degresszív adó mellett kampányolna, mert a „gazdagoknak”a tőkejövedelemből elköltött összeg után is kell adót fizetni. Jól hangzik, nem?

Persze mondhatod, hogy így akár generációkon keresztül el lehet kerülni az áfa megfizetését, amiben igazad is van. De miért baj ez, ha a végén meg lesz fizetve?

A másik ellenérv lehet, hogy igen ám, de mi van hozamokkal? Ez egy jogos pont, a tőkejövedelemadó valóban túl alacsony (vagy éppen nem létező) a magyar adórendszerben, ezt korábban én is elismertem. Mondjuk ezt nem a többkulcsos adó, hanem a tőkejövedelemadó fogja megoldani.

Egy fontos megkülönböztetést azonban meg kell tennünk: a vagyonadó és a tőkejövedelemadó nem ugyanaz! A kettő összekeverése olyan, mintha a gazdagságot és a magas életszínvonalat keverné az ember. Az egyiket a nettó vagyon, a másikat pedig a kiadások (áttételesen jövedelem) határozza meg.

Mire fizetjük az adót?

Egyszerű belátni, hogy úgy lenne igazságos az adózás, ha mindenki ugyanazt az összeget (fejadó) fizetné be a közszolgáltatásokra. A méltányosság kérdése azonban más. Ennek elérése érdekében találtuk ki a jövedelemalapú közteherviselést. Aki többet keres, az fizessen többet is. Rendszeresen felmerül azonban a kérdés, hogy mennyivel. Egykulcsos adózás esetén aki ötször annyit keres, az ötször annyit fizet. A méltányosság mérőszáma híján nem tudjuk megmondani, hogy ez az-e.

Vannak, akik ennél többet szeretnének. Szerintük hasznosság alapon kell ezt értékelni, azaz az adózás “fájjon mindenkinek ugyanannyira”. A másik oldal szerint ez azt okozza, hogy “azt a lovat ütik, amelyik húz”. Értem mindkét oldalt, dönteni pedig nem biztos, hogy szeretnék. Ha rajtam múlna, olyan kevés lenne az adó, amennyire csak lehetséges.

Egy dolog azonban mindig kimarad a beszélgetésből. Mi a közszolgáltatás, miért fizetünk adót, és mi nem az, amire nem biztos, hogy adót kéne fizetni? Ha egy definíciót szeretnék előrántani, akkor azt mondanám, hogy azok a szolgáltatások, amelyek minden állampolgárt nagyon hasonló módon szolgálnak, a kivételezés drága vagy nem megvalósítható, és/vagy az állam számára fontos, hogy elérhető legyen mindenkinek.

Tehát az állami bürokrácia, rendőrség, tűzoltóság tipikusan jó példák, de még a közoktatást, köztereket is ide sorolnám. A tömegközlekedés megléte alapvetően jó az embereknek (még azok számára is, akik nem használják), de itt már kezdünk olyan területre érni, ahol már megfontolandó, hogy tényleg állami feladat legyen-e. Az úthasználat is neccesebb, erre sokan használat alapú díjat javasolnának (ami részben a benzinárban meg is valósul).

A nyugdíjrendszer fenntartását történelmi alapon állami feladatként határoztuk meg, de a felépítése egyértelművé teszi, hogy nem közszolgáltatás. Nyilvánvaló, hiszen elméletileg a visszakapott szolgáltatás arányban van a befizetéssel.

Egészségügy (TB)

Miért hoztam fel ezt? Azt gondolom, hogy az egészségügy az a rendszer, ami tipikus biztosítási termék. Egy olyan szolgáltatás, ami jól szabványosítható, beárazható és fizethető (mondjuk nehezebben privatizálható, bár…). Ezért is hívják társadalombiztosításnak, mert egy biztosítási termék. Magyarul elméletben megoldható lenne, hogy fix díjas legyen, vagy legalább legyen egy maximuma. Ennek ellenére mi valami oknál fogva úgy döntöttünk, hogy az állam lásson el egy ilyen feladatot.

Nem szeretnék most amellett érvelni, hogy melyik rendszer lenne jobb (bár ha elmész egy kórházba, akkor rájössz, hogy a kérdés nem az, hogy drága lesz-e, hanem hogy az életeddel vagy a pénzeddel fizetsz). Érdemes azonban elgondolkozni, hogy amikor az állam piaci szolgáltatást nyújt adófizetői pénzből, akkor miért nincs maximum ár, amit fizethetsz érte? Tényleg kell, hogy érvényesüljön a méltányosság vagy az azonos hasznosságvesztés (fájdalom) elve itt is?

Szerintem sokkal kevesebb embert zavarna, ha a TB járulék plafonjának elérése után ugyan magasabb lenne az SZJA, de összességében 1-2%-kal fizetne csak több adót a sávos SZJA miatt. Feleslegesen bonyolítaná a dolgot, de legalább közgazdasági értelme lenne.

Azt gondolom, hogy az adórendszer, különösen a többkulcsos adó sokkal érzékenyebb téma, mint ahogy az internetes kommunikációban kezeljük, de ha az alap összefüggéseket sem látjuk (ahogy pénzügyileg képzett emberek is benézik néha, lásd vagyonadó), akkor különösen nehéz a megfelelő következtetéseket levonni.

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe. Múlt héten a legrosszabb befektetési tanácsokról írtam, azelőtt az egyetem értékét boncolgattam.

Oszd meg bejegyzést a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).

Ha szeretnél a pénzügyeidről értékesítésmentesen beszélgetni, kérj visszahívást:

8 comments on “A többkulcsos adó nem úgy működik, ahogy gondolod

  1. Én a szűk környezetemben (~100 ember) inkább a felhasználás oldalán lárom a kritikát semmint a beszedés struktúrájában 🙂

    Egyébként egyre inkább amondó vagyok MINDEN támogatási forma esetén (szép kártya, epénztárak, LTP stb.) hogy sokkal több kárt okoz mint hasznot. Szerintem csak az egyszerű és minimalizálásra törekvő adórendszernek van értelme (ami fedezi a közszolgáltatásokat) mert minden más csak felesleges munkát csinál mindenkinek.

    Sajnos Parkinson óta tudjuk hogy ez sosem lesz célja egy szervezetnek sem 🙂

  2. Az egykulcsos / többkulcsos szja alapproblémája Magyarországon a túl alacsony jövedelem.

    Jelenleg bruttó 400 e Ft körül van az átlagjövedelem. Ha mondjuk átlagjövedelem fölé tennénk egy második kulcsot, adóztatnánk azokat, akik kb nettó 270 körül visznek haza. Ha a megélhetési költségeket nézzük, egy ember nettó 270-ből még messze nem él nagylábon, Budapesten, ahol kb 150 csak az albérlet / lakáshitel + rezsi, kifejezetten szűkölködik a maradék havi 120-ból. Neki fáj pár ezer Ft plusz adó is.

    Ha viszont jóval az átlag fölé teszem a második adókulcs határát, akkor meg egyre kevesebb ember fizeti. Azt gondolom, hogy akkora jövedelme, hogy ne fájjon pár tízezer plusz, az max 10% Magyarországon. Abból meg nem lehet sok adót összeszedni.

    Amúgy igen, a kevésből is szívesebben fizetnénk sokan az adót, ha azt látnánk, minőségi közszolgáltatást kapunk érte. Sőt, akkor talán jobban ki is tudnánk gazdálkodni. Mert ha lenne normális oktatás, nem kellene egy csomó különóra a gyereknek. Ha lenne jó egészségügy, nem menne el az ember magánba, ha már végképp nem lát megoldást a TB-s rendszerben. Nem kéne 5 nyári tábor, ha nem lenne jóval több bölcsi-ovi-suli ügyelet nélküli szünet, mint szabadnap.

  3. Szerintem az nem érv, hogy “az ÁFA idővel meg lesz fizetve”. Egy később megadott pénz jóval kevesebbet ér mit az azonnali. Ilyen alapon én semmit sem adóznék, mert “majd egyszer megadom”.

    1. Mivel befektetve van az a pénz, ezért várhatóan reálértékben több áfát fog fizetni. 😉
      Egyébként igen, megteheted, ne költsd el és nem fizetsz áfát rá. 😉

      De mondok rosszabbat. Megfizeti a magasabb jövedelemadót, “mert nem fizet áfát”, akkor elköltéskor nem kéne neki áfát fizetnie, nem? Azt hogy oldanád meg?

    2. @Kontroller (sajnos a bejegyzésedre nem tudok közvetlen válaszolni)

      Semmi garancia nincs rá hogy befekteted a pénzt.
      De ha be is fekteted (és ezzel fialtatod) akkor is a nem befizetett pénz hiányzik majd a költségvetésből.
      Ha később befizetésre is kerül (ami egyáltalán nem biztos) akkor a legjobb esetben is ingyen hitelt vettél fel az államtól.

      Megoldandó probléma pedig nincs: a többkulcsos adót alapvetően támogatom az ÁFA _mellett_. Fizettem már én már 40%-os SZJA-t is, ki lehetett bíni. (mondjuk akkoriban az EURO 230 volt és nem 350, de akkor is).

      Szerinten alapvetően nem fair, hogy egy minimálbéres ugyan olyan arányban fizet adót mint mondjuk multikatona, vagy Mészáros Lőrinc. Az a 24 150 Ft a 100 nettóhoz SOKKAL nagyobb érvágás mint mondjuk neked egy 100-as (bocs ha ezzel mellélőttem, és mondjuk te is nélkülözöl.)

    3. Nyilván, le is írtam a bejegyzésben, hogy más a “hasznosság”. Nem is ellene vagy mellette szeretnék érvelni.
      Csak azt írom, hogy az áfa meg- vagy nemfizetése nem éppen jó érv (a fent említett sokkal jobb). Viszont az hatalmas probléma lenne, ha most be kéne fizetned az áfát a befektetett pénzed után, aztán amikor elköltöd, akkor újra be kéne. Vagy rendszert kéne kialakítani, hogy visszakapd. Életszerűtlen…
      Megoldandó probléma szerintem van, a tőkejövedelem nem fizet gyakorlatilag adót itthon, de ez nem ide tartozik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.