A vagyonadó köszöni, létezik!

Rendszeresen hallom, hogy vagyonadó milyen jó dolog lenne, de szerintem, aki ezt mondja, nem tudja, hogy mit akar mondani, vagy nem gondolkozik. (Pedig már pénzügyi bloggert is láttam mellette érvelni.) Nem kell bevezetni valamit, ami már jelenleg is létezik és fáj. Arról nem is beszélve, hogy mennyire problémás lenne a további léte.

Iratkozz fel a Youtube csatornámra (1000 feliratkozó a cél 😉 ), ott hétről-hétre, napról-napra tudod követni a kiadásaimat, de a heti bejegyzéseket is fel szoktam tenni. Ezt itt hallgathatod meg.

Ha tetszik a munkám, kérlek fontold meg a támogatásom ezen a linken.

Nem véletlen, hogy a kommunizmus is csak a diákok, bölcsészek és a szegények (értem, a bölcsészeket kétszer mondtam) közt tud népszerű lenni, hiszen akinek már van valamije, nem akarja, hogy más elvegye tőle.

Mi a vagyonadó?

Amit sokan nem értenek a vagyonadóval kapcsolatban, hogy az egy állományi adó. Magyarul azért fizeted, mert van valamid, ami értékes. Ezt azért írom le, mert sokan keverik a tőkejövedelem adójával, ami teljesen más tészta, és a legtöbb helyen explicit adó is ki van vetve rá. Még talán érvelni is lehet mellette. Szintén nem összekeverendő a vagyonszerzési adóval, ami egy forgalmi jellegű adó.

vagyonadó

Példával szemléltetve: tegyük fel, hogy van egy házad, ami 100 milliót ér. Ennyit ér jövőre is, meg azután is. 1%-os vagyonadó mellett minden évben befizetsz 1M forint adót. 5 év múlva lesz 95M vagyonod (el kellett adnod a házad egy részét, hogy fizesd), azaz csökkent.

A tőkejövedelemadó úgy nézne ki (10%-os adókulcsot feltételezve), hogy ha a házad értéke 1M forinttal növekszik évente, öt év alatt befizetsz 500 ezer forintot, a vagyonod 100M-ról 104,5-re nőtt. Magyarul elvileg nem jársz rosszabbul, hiszen 0 adót fizetsz, ha nem nő a ház értéke.

A vagyonadó úgy működik, mintha a jövedelemadónak lenne egy fix része, azaz akkor is be kéne fizetned a jövedelemadót, ha nem lenne jövedelmed. Jól hangzik?

Az infláció egy vagyoni adó!

Térjünk kicsit vissza a valósághoz, az infláció némileg megbonyolítja a számítást. Ha van valamid, ami jövőre 100M-t ér (praktikusan 100M forint), idén valamivel (az adott eszközosztály inflációjával) kevesebbet érne. Általánosan a jelenbeli pénz többet ér, mint a jövőbeli (jobb ma egy veréb, mint holnap egy veréb ugyebár). Szóval az, aki a vagyont csak „tartja”, egyre kevesebbel fog rendelkezni. Pont, mint a vagyonadós példánkban.

Gondolhatnád, hogy igen ám, de a ház értéke általában nőni fog. Így van. Ezért van tőkejövedelemadó (itthon ezt alternatívan csináljuk – vagy nem csináljuk – ezt talán hagyjuk is). Ahogy fent mutattam, ez csak az értékváltozást veszi figyelembe. Aki figyelt, az máris láthatja a turpisságot! Egy vagyontárgy értékének növekedésénél figyelembe vesszük az inflációt is!

Ha 5% infláció mellett egy tavaly 100M-s házat 105-ért adtál el, akkor jelenértéken ugyanannyi pénzed van. Mégis 10%-os adókulcs mellett be kell fizetned 0,5M adót, tehát még csökkent is a vagyonod. Hogyan fair játék ez? Elárulom, sehogy. Ez van abból, ha politikusok vezetik az országokat, nem közgazdászok (nem mondom azt, hogy jobb lenne úgy nekünk).

Technikai problémák

Egyébként vannak olyan államok, ahol figyelembe lehet venni az inflációt a jövedelemadó alapjának meghatározásakor. De felmerül a kérdés, hogy melyik „inflációt”. Erről máskor írok, de általánosan a fogyasztói kosár árváltozását hívjuk inflációnak. Az ingatlanok árváltozása azonban ettől valamivel eltér, habár hosszú távon nincs messze egymástól a kettő.

Nagyon kellemetlen eset lehet például, ha eladnál egy házat ingatlanboom idején (tehát amikor az ingatlanok ára jobban nő, mint a fogyasztói kosár); milliókat be kéne fizetned az államkasszába (mert ugye a fogyasztói kosár árváltozása éppen alacsony), ezért csak rosszabb lakást tudnál venni a maradékból. Erre szinte mindenhol van egyébként megoldás, ami miatt viszont sokszor az átlagember azt gondolja, hogy a gazdagok nem fizetnek adót. Pedig sokszor csak későbbre tolják.

Amikor persze az inflációra számolt tőkejövedelemadó alacsony, akkor úriember módjára lemondhat róla az ember, 1-2%-os inflációnál nem egy nagy érték még 20% adó sem. Ám 5-10% környékén már nagyon kellemetlen lehet. A tőkejövedelemadóról később még írok.

De visszatérve a vagyonadóra, az eszközök értéknövekedése komoly problémát jelent a vagyonadó behajtása szempontjából, mivel az érték nem mindig egyértelmű.

Egy tőzsdén forgó eszközt aránylag könnyű értékelni (bár elég nagy vagyon vagy alacsony kereskedési hajlandóság esetén az árfolyam nem jelent szinte semmit), de mi a helyzet azokkal a tulajdonokkal, aminek nincs likvid piaca? Egy műtárgy, egy ékszer, egy vállalkozás, de még egy ház értékelése is irgalmatlan adminisztrációs teher lehet.

Gyerekkoromban láttam egy filmet, nagyon megragadott: a háziasszony elfelejtette az állami értékbecslő érkezésének napját, így gyorsan próbált elpakolni minden értékeset a szem elől, majd próbálta lehúzni mindennek az értékét. Akkor nem értettem ennek az okát, de most belegondolni is rossz, hogy erre állami erőforrások legyenek pazarolva (nem beszélve egyéb, nem pénzügyi károkról, pl. az állandó rettegés a revizortól, motiváció a becstelenségekre). Nyilván értelmesebb módja is lehet ezen sarc behajtásának, de „jó” módja nincs.

Egy ilyen adó különösen nagy teher a lecsúszóknak, időseknek. Amikor csökken a jövedelem, akkor kelljen elköltözni a szeretett, megszokott helyről, mert túl drága a saját lakásodban lakni? Abba bele sem megyek, hogy a saját földedet gyakorlatilag bérled az államtól, hiszen pár év alatt „visszaveheti”. (Ugyanez lenne igaz minden vagyonelemre.)

Milyen vagyonadó működhetne mégis?

Azt gondolom, hogy a vagyonadónak az öröklésnél lenne értelme, hiszen az új generáció tényleg „nem dolgozott meg érte”. Probléma azonban ezzel is van bőven.

Miért fogadjuk el jobb megoldásnak azt, ha valaki öreg korában elveri minden vagyonát (azaz nem adóztatjuk külön), mintha valaki azt gondolja, hogy a gyerekeinek gyűjtögette, nekik szeretné ajándékozni?

Nem érdemes azt sem kihagyni a számításból, hogy szinte ellenőrizhetetlen a kisebb-nagyobb ajándékok útja, így megint egy béna motivációt jelentene az adórendszerben. 50 éves korban mindenki szépen lassan elkezdené átmenteni a vagyont a következő generáció számára… Arról nem is beszélve, hogy az öröklőnek sokszor nincs annyi likvid tőkéje, hogy kifizesse az esetleges adót, így likvidálnia kell az örökséget. Egy házzal talán nem gond, de egy vállalkozás vagy kis piacú műtárgy egészen lehetetlen helyzeteket szülne. Ennek ellenére el tudok fogadni érveket az öröklés adóztatása mellett.

Hogy miért nem tartom olyan fontosnak? Azt hiszem nagyon kevesen értik meg, hogy mennyire könnyű milliomossá válni, ha milliárdos voltál előtte. Az éppen aktuális tolvaj politikusok sokkal nagyobb kárt okoznak a mutyikultúrával, mint azzal, hogy ellopnak pár milliárdot. A rossz gazdálkodás, túlzó életszínvonal már az első, de legrosszabb esetben a harmadik generációra elenyészővé teszi az összeharácsolt vagyont. Sokkal nagyobb baj, hogy általában a politikai utódok is folytatják elődeik módszereit.

Összességében a vagyonadó létező koncepció, de nem gondolom, hogy plusz állami adóra szükség lenne. Távolról, matematikailag nézhetne ki úgy, mintha csökkentené a szegények és a gazdagok közti szakadékot, de az értékelési, behajtási problémák, valamint az adóelkerülés hatalmas problémákat jelentene, valamint ezt a szerepet már az infláció is betölti.

Itthon a TBSZ és egyéb adóalapcsökkentő tételek talán túl kedvezővé teszik az tőkejövedelmek adózását, de a vagyonadó minimum megkérdőjelezhető lenne.

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe (korábbi bejegyzések: múlt héten a normalitás volt a téma a személyes pénzügyekben, azelőtt a kamuvállalkozásokról írtam.

Oszd meg bejegyzést a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).

Ha szeretnél a pénzügyeidről értékesítésmentesen beszélgetni, kérj visszahívást:

7 comments on “A vagyonadó köszöni, létezik!

  1. Én sem igazán hiszek a vagyonadóban. Vagy becsületesen, a szabályok szerint szerezte valaki a vagyonát (az öröklés is ide számít, de OK, az egy transzfer és lehet adóztatni) és akkor az övé, miért kellene a különbséget közte és a kevésbé ügyesek/keményen dolgozók közötti különbséget csökkenteni? (Mármint azt persze értem, hogy egy csomó szavazatot lehet szerezni azzal a hazugsággal, hogy a vagyonosak milyen gonoszak és becstelenek, a szegények pedig jók és nemesek.) Vagy nem becsületesen szerezte, akkor meg működjön az igazságszolgáltatás.
    Amiben az infláció és egyes vagyonadó javaslatok különböznek, az az, hogy az infláció “egykulcsos”, a 100k-s megtakarítást és a 100m-st egyformán sújtja. Egy állami adót viszont többkulcsossá lehet tenni, pl. x összeg felett adóztatni csak. Ezzel nem azt mondom, hogy ettől jó ötlet lesz, csak hogy más.
    Ezenkívül valóban rengeteg adminisztratív és egyéb problémát vetne fel a bevezetése.
    A fentieken kívül egy jelentősebb vagyonadó olyan hatással is járhatna, hogy adózás idején a “gonosz” vagyonosok kénytelenek lennének pénzzé tenni egyes értéktárgyaikat. Mondjuk tegyük fel, hogy visszaváltják a kezükben lévő magyar állampapírok jelentős részét. Vagy eladják a magyar tőzsdén tartott részvényeik jelentős részét. Nem vagyok biztos benne, ennek összességében pozitív hatása lenne a “szegényekre”, akik érdekében ez az egész történne állítólag.

    1. Köszi a kommentet! Az adózás nem gondolom, hogy becstelenség alapján működik vagy kéne működnie. Szerintem jó analógia, hogy kell-e személyi adót fizetned csak azért, mert élsz? A vagyonadó ugyanaz lenne, csak ott van miből behajtani. De másik példa: a képesítésnek gyakorlatilag van hasonló tulajdonsága, mint a vagyonnak. Miért ne adóztassuk? Lehetne orvosadó, közgazdászadó, jogászadó különböző mértékben.

  2. Én is így értettem: ha az a feltételezés, hogy X.Y. lopta azt a sok pénzt, akkor ott a rendőrség-bíróság, és vagyonelkobzás, meg 5-15 év, ha tényleg lopta – ez nem az adórendszer dolga. Ne vegyük már egy kalap alá a bűnözőket a tehetséges/szorgalmas emberekkel.
    Végülis azzal, hogy élsz, igénybe veszel az államtól bizonyos szolgáltatásokat: használod mondjuk a járdát, van rendőrség-bíróság, ha törvénytelenséget követnek el ellened, stb. Tehát egy fejadó szerintem nem okvetlenül logikátlan, a boltban sem fizetsz kevesebbet ugyanazért a termékért, csak azért, mert kevesebbet keresel (vagy semmit).
    A képesítés (humán tőke) jó analógia. Akár a jelentős izomerő, vagy a szép külső után is lehetne adót kivetni, hiszen ezek mind olyan képességek, amik pénzt hozhatnak, értékük van.
    Szerintem a vagyonadó alapja az a torz elképzelés, amit az előző posztban boncolgattál: akinek vagyona van, az nem normális, valami sunyiságot csinált, az a normális, ha fizetéstől fizetésig élsz, és ha valami rendkívüli történik, akkor segítsen az állam, arra van.

    1. így már értem, el tudom képzelni, hogy sokakban az irígység fűti a vagyonadó iránti vágyat, sokkal jobb lenne, ha mindenki szegény lenne…

  3. Ez a blog az adóról szól…..de….mást értenek alatta az emberek ! Mivel a “szerzés” (= tulajdon) a probléma lényege, a lényegnél kell a témát +fogni.Tehát a tulajdon +szerzése a szívfájdalma legtöbbünknek.Senki sem irigy arra aki napi 25órában keres+ óránként 1milliót ha…..naés itt jönnek a “feltételek” .Csakhogy a “feltételek” többnyire politikai alkuk mentén kialakított jogszabályok halmazából állnak össze.És…itt van a kutya elásva. A vitatkozók nem az adózás fogalmát vitatják,hanem a +szerzés módját.A “vagyonadó”-t tehát retorzióként nézik
    mintegy kompenzációt,az alkuk miatt kialakult jogi szabályozási hiányosságok kihasználói ellen.A “adó” valós célja tulajdonképpen az állam főkegyúri joga volt,a területén élők és/vagy azokban jövedelemet realizálókra, a mértéke pedig koronként és az uralkodók személyeként változott.És….csak vagyonadó volt a jellemző a forgalom utáni adó volt a különcség.A feudális és kora kapitalizmusban.A ma ismert “elvonó” stilusú vagyoni adó a XX.század terméke,nagyjából a 2VH utáni kapitalizmusra jellemző.Kompenzációs adóként, egalizációs célokból,tompitja a társadalmi csoportok szembenállásának élességét.(újraosztható és ezért politikai zsarolásra használható, amivel éltek is.) Sokan a 68as társadalmi forradalom termékeként néznek rá.Pedig nem az,mert elsősorban a főkegyúri (állam) jog prioritását szolgálta a feltörekvő vagyonosokkal szemben a
    “primo inter pares” elv örzését.Azonban a XXI.században a politikai hatalmat kisajítitók csoportjai az adókat
    jutalmazási célokra kezdik felhasználni ami abszolut eltér az eredeti kapitalizmus felfogásától.Ez irritáló lett.

  4. Egyetértek az álláspontoddal, csak az általad felsorolt érveket keveslem.
    A vagyonadó nem csupán azért rossz mert “igazságtalan”, hanem elsősorban azért, mert durván jogsértő.

    1. A vagyonadó nem “adó”, mivel nem egyszeri elvonás, hanem a vagyon évenkénti megsarcolása, ami kellően hosszú idő alatt a vagyon teljes értékének kártérítés nélküli államosítását jelenti.

    A kártérítés nélküli államosítás pedig nyilvánvalóan sérti a magántulajdon védelmének alkotmányos elvét.

    2. A vagyonadó csak a személyi vagyon egy rendkívül szűk körének (autó, ingatlan) megsarcolását jelenti, miközben pont a legnagyobb értékű személyi vagyonokat (bankbetéteket, az értékpapírokat és a vállalati tulajdonrészeket) nem érinti.

    A különféle vagyonformák eltérő megsarcolása pedig nyilvánvalóan sérti az egyenlő elbírálás alkotmányos elvét.

    3. A vagyonadó jogszerűen szerzett, tehát egyszer már megadóztatott javak megsarcolását jelenti, vagyis egy adott jövedelem többszörös adóztatását jelenti

    1. köszi a választ!

      Az első ponttal teljesen egyetértek, a bejegyzésben erre vonatkozott az “államtól bérled” gondolat, tehát gyakorlatban semmi nem a tied.
      A második pontra elvileg lehetnek megoldások (hogy minden is adózzon), érdekes, hogy általában valóban mindig az ingatlanra, autóra éleződik ki a dolog. Gondolom ennek inkább az az oka, hogy az átlagszavazót ezzel lehet megvásárolni, a kisebbség, aki eljut oda, hogy nem az a vagyon, ami ezekben áll, azt már nem éri meg, mert komolyabb kellemetlenség éri az embert. Ráadásul behajtása sem olyan könnyű, céget elvinni más országba percek alatt lehet, az ingatlan meg ugye…
      A többszörös adózás jellemző (jövedelem és fogyasztási adók egymáson), szóval ez nem lenne új, de elég béna dolog, az biztos.

      Egyébként érdekes volt, nekem nem igazán van jogi szemem a dolgokhoz, inkább közgazdasági oldalról vizsgálódom, szóval érdekes a felvetésed mindenképp.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.