Mivel a Youtube ajánlásaim teli vannak az Adani csoport helyzetéről készült videókkal (fene egy algoritmus!), arra gondoltam, hogy reagálok a helyzetre. Aki esetleg lemaradt volna a hírről, egy amerikai befektetési alap (Hindenburg Research) publikált egy elég negatív jelentést az Adani csoportról, miután jelentős short pozíciót vett fel a cégben.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzés ezen a linken hallgatható meg!
A jelentés többek között tartalmazza, hogy a vállalat a fundamentumaihoz képest többszörösen túlértékelt, de aggasztóbb, hogy offshore cégeken keresztül a család megszegi a tőzsdei előírásokat (maximum 75% kontroll). Ezen kívül a vállalat vezetésébe alulkvalifikált családtagokat neveznek ki (pár elítélttel együtt), és a vállalat veszélyesen túlhitelezett. A jelentés tartalmát nagyon jól összefoglalta a How money works Youtube csatorna, de ajánlom a témában Ashwath Damodaran, The Plain Bagel és Patrick Boyle videóit is.
Az említett problémák csupán egy része ütközik törvénybe, vagy okoz önmagában alacsonyabb árfolyamot, de ha a jelentés igaz, akkor mindenképpen kellemetlen helyzetbe hozza a vállalatot. A sorok írásáig nagyjából 60%-ot estek a vállalat részvényei, de nem vagyok meggyőződve, hogy ezzel véget ért a történet.
Ebben a bejegyzésben három oldalról szeretném megvilágítani a helyzetet. Ha a jelentés érdekel, akkor ajánlom a fenti videókat, sokkal jobban összefoglalják, mint ahogy én tudnám.
Kormányzati kapcsolatok – avagy hogyan gazdagodj meg a harmadik világban
Az Adani család India leggazdagabb családjává vált, méghozzá elég gyorsan. Rossz nyelvek szerint ez a kormányzati kapcsolatoknak köszönhető (amit ebben az országban mélységesen elítélünk, az ilyet lehetővé tevő kormányt azonnal leváltanánk). A jelentés szerint még az elindult nyomozások befejezését is megakasztja az indiai kormányzat. A cég növekedésének fő motorja infrastrukturális beruházások voltak, amelyeket közbeszerzésen lehet megnyerni. A finanszírozást sem a hatalmas profitból vagy külső tőke bevonásával oldották meg, hanem hitelekből (ez is hallatlan az országunkban).
Ha befektetői szemmel (tehát pármilliós vagyon felett) nézzük, akkor érdemes végiggondolni, hogy olyan országban szeretnénk-e tartani a pénzünket (finanszírozva ezzel a rendszert), ahol a kormányzat piaci beavatkozásai néha minden piaci logikával ellentétesen mozgatják az eredményeket. Természetesen mind kormányzati összefonódás, mind csalás történik nyugaton is (emlékezzünk csak az Enron botrányra), de egészen más, ha ez a dolgok menete (például a legnagyobb cégek, leggazdagabb emberek ennek eredményeként születnek meg), vagy egy különleges esemény. Természetesen felmerülhet a diverzifikáció kérdése is, de itt mindenki tudja, hogy nem teszünk sok pénzt egy családi vállalatba.
Az indiai/összekötött piacok jellemzője, hogy a bajban kisegítik egymást a barátok. Éppen ezért soha nem lehet tudni, hogy a híresztelések mekkora hatással lesznek az árfolyamra. (Az indiai piac sajátossága, hogy az ún. naked short, vagyis a kölcsönzés nélküli eladás nem engedélyezett, tehát nehezebb a shortos dolga.)
Aktivista befektetői alapok
A befektetői aktivizmus már régóta létező jelenség. Az aktivista befektetők keresnek egy túlértékelt (vagy bizonyos esetben alulértékelt) részvényt, eladnak belőle (anélkül, hogy birtokolnák, ezért később kell visszavásárolniuk), majd a médiában megjelentetik az álláspontjukat. Ha a többi piaci szereplő helyesnek találja a meglátásaikat, akkor az ár korrigál, amivel profitra tehetnek szert.
Amikor a spekulánsok hozzáadott értékéről beszélünk, akkor arra egy nagyon jó példát jelentenek az ilyen alapok. Évek elemzői, nyomozói munkájába kerül, amíg egy publikálható jelentést raknak össze, ami jó esetben csak akkor sikeres, ha igaz. Ráadásul futják annak a kockázatát, hogy valaki felkarolja az üzletet, és az ellenkező irányba megy az árfolyam. Ennek ellenére a piacnak nagy szolgálatot tesznek (ha hiteles nyomozást folytatnak), hiszen a félreárazásokat javítják ki.
Hozzá kell tenni, hogy normál esetben semmit nem jelent a cég működésére nézve, ha a részvényének árfolyama csökken, tehát amennyiben csak piaci tévedés történt, nem keletkezik kár. Természetesen a tulajdonosoknak kellemetlen, de tulajdonosként sem hiszem, hogy az érdeked a „nagyobb bolond” játékot játszani, sőt. Amennyiben viszont csalás is történik, mindenkinek érdeke, hogy minél hamarabb kiderüljön.
Túlhitelezés
Az utolsó pont, amit említeni szeretnék, az a túlhitelezés (overleverage). Sokunkat nem érint, mert maximum a lakásunkra veszünk fel hitelt, ott pedig utólag nem szokták vizsgálni a fedezet értékét. Így a legnagyobb kockázatunk, hogyha a növekvő kamatok miatt elszáll a törlesztő. Amikor azonban a fedezet egy értékpapír, akkor annak értékét a hitelező rendszeresen felülvizsgálja, és további fedezet meglétét írja elő, ha egy bizonyos szint alá csökken az értéke.
Az Adani csoport hiteleinek egyik fedezete a tulajdonosi részvénycsomag. Az egyik probléma, hogy addig tudják törleszteni a hitelt, amíg a hitelkamatoknál nagyobb hozamot érnek el a befektetéseken. Az infrastrukturális beruházásokban azonban nincsenek nagy hozamok, ezért a mostani kamatkörnyezet emelkedése fájdalmasan érinti a céget. Ennél nagyobb probléma, hogy amikor a cég részvényének ára esik, akkor további fedezet bevonására van szükség, vagy a bank kényszerlikvidálja a pozíciót, vagyis eladja a részvényeket. Ez az igazi katasztrófa, hiszen a kényszerlikvidálás hatására jobban lecsökken a részvény ára, vagyis még több részvényt kell eladni. A Hindenburg Research csak erre vár!
Egyébként Elon Musk Twitter felvásárlása is hasonló helyzetben hozhatta volna őt, ha nem fizeti vissza a Twitter felvásárlásához felvett hitelét. A Tesla árfolyamának visszaesése ún. margin call-hoz vezetett volna. Persze az általa használt ~12%-os eladósodás meg sem közelíti a csoport hitelfelvételi szokásait.
Nem vagyok abban a pozícióban, hogy értékeljem, hogy az Adaniak követtek-e el csalást. Reméljük, hogy amennyiben igen, az indiai kormányzat is hajlandó lesz eljárni az ügyben. Amíg viszont a fejlődő országok megkérdőjelezhető joggyakorlatot folytatnak, inkább maradok a kisebb hozampotenciállal kecsegtető befektetések mellett.
Mar hetek ota varom hogy kommenteljen ide valaki de ugy tunik senkinek nincs semmi velemenye A Dani csoportjarol. Szegeny Dani! ?