A karácsonyi ajándékozás nagyon fontos számomra. Ez meglepő lehet, hiszen pontosan tudom, hogy közgazdaságtanilag mennyire hatékonytalan tud lenni. Ennek ellenére lelkes vagyok a karácsonyi ajándékozás miatt. Ebben a bejegyzésben azt vizsgálom, hogyan ajándékozzunk hatékonyan.
Mielőtt belekezdünk a témába, meg kell említenem, hogy semmiképp nem vagyok a felesleges ajándékozás híve. Sem pénzügyi, sem környezetterhelési okból nem támogatom a kényszeres ajándékozást. Annál sokkal jobb az átgondolt, célzott jótékonyság, vagy az ajándék nélküli karácsony.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Joel Waldfogel 1993-ban írt egy cikket arról, hogy mennyi veszteséggel jár a karácsonyi ajándékozás. Diákokat kérdezett meg arról, hogy mennyi pénzt adnának a kapott karácsonyi ajándékukért. Nem meglepő módon átlagosan kevesebbet, mint amennyibe az adott tétel kerül, gyakran több mint 15%-kal. Ugyan ez a cikk szerintem hemzseg a megkérdőjelezhető következtetésektől, 2009-ben már könyv formában adta ki a további vizsgálatainak eredményeit. Itt már logikusabb módon vette figyelembe az ajándékozás hatását. A bejegyzés jelentős része tehát Joel Scroogenomics c. könyve alapján készült. A könyvet (akár karácsonyi ajándéknak is), szívesen ajánlom közgazdaságtani kutatás irányában érdeklődőknek (szerintem még nincs magyarra fordítva).
Az ajándékozás problémái
Sajnálatos módon az emberek nem ismerik egymást, így jó ajándékot adni nehéz. Különösen, ha valakinek mindene megvan, esetleg a lehetőségei is megvannak, hogy bármit megvegyen. A karácsonyi ajándékozás jelentős része így rossz vásárlás, kevesebb értéket teremt, mintha az ajándékozott a pénzt költötte volna el. Ez különösen igaz a termékekre. Még ha valaki tudja is, hogy mit szeretne a másik, annak az esélye, hogy a tökéletesen megfelelőt találja meg, közel nulla. (Valaki mondja meg, hogy mi a különbség az Intel és az AMD processzorok közt!)
Ha viszont nem tudsz valakinek jó ajándékot adni, akkor a hatékonytalan költés miatt veszteség jön létre. Vagyis magasabb potenciális értékből kevesebbet hozunk létre. A karácsonyi ajándékozásnál, ami a GDP százalékában mérhető összeg, ez nagyon sok elvesztegetett pénzt jelent. De nem csupán a pénz az, amit elveszítünk; az ajándékozás extra munkával és stresszel jár, ennek értéke akár az elvesztegetett GDP felett lehet.
Waldfogel kutatásai szerint a (munkabefektetés nélküli) veszteség nagyjából 19%, ha figyelembe vesszük a saját vásárlásaink okozta csalódást is. Ráadásul minél távolabbi kapcsolatban állunk valakivel, annál több a veszteség. Romantikus partnerek, közeli testvérek akár értéket is tudnak teremteni, míg nagyszülők, nagynénik és nagybácsik akár 20% feletti értékrombolást végeznek. Éppen ezért jellemzőbb náluk a készpénz adása, ami mellett a szerző is érvel.
Én nem vagyok ennyire a készpénz mellett. Ennek a nagyon egyszerűen fogalmazott oka, hogy a karácsonyi ajándékozás egy lottó, amiben emberi kapcsolatok épülnek. Mint minden szerencsejáték, ez is veszteséggel jár. De mit tehetünk annak érdekében, hogy minél olcsóbb legyen ez a játék, nagyobb legyen a nyereség?
Hogyan legyen jó az ajándékozás?
Az ajándékozás nem egyszerű feladat, különösen a nagy szociális körrel rendelkezők számára. Már ha úgy érezzük, hogy mindenki számára adnunk kell valamit, ami egyáltalán nem magától értetődő. Sőt, azt gondolom, hogy az első lépés a jó ajándékozás felé, ha felismerjük, hogy nem muszáj mindenkinek adni. Mi általában készítünk valami nagyon különleges édességet/finomságot, amiből mindenki kap, de egyáltalán nem aggódunk, ha valakinek „komoly” ajándékot nem tudunk adni.
Amellett, hogy szerintem a legjobb ajándék a közös élmény – olyan, amit tényleg ki is használnak a felek, nem csak adják! -, van néhány ötletem, amivel jobbá lehet tenni az ajándékozást. A legjobb persze az lenne, ha kitalálnánk a másik gondolatait, de erre kevesen képesek.
Vásárlás esetén a termékkereséssel töltött idő komoly gát, teher lehet, így ezt a feladatot átvállalni valóban értékes segítség lehet. Ez persze csak akkor működik, ha az ajándékozottnak nincsenek specifikus igényei, vagy az ajándékozó jobban ismeri a piac működését. Vagyis ha szakértő vagyok a telefonok között, akkor kevesebb energiát kell töltenem a megfelelő telefon választásával, mint annak, aki csak egyszeri felhasználó, és semmit nem mond neki az 5000 mAh-s akksi.
De az illetőnek nem is feltétlenül kell tudnia, hogy szeretne valamit. Ha az eltérő ismeretek, tapasztalatok nyomán tudjuk, hogy másnak is hasznára válna egy termék/szolgáltatás, akkor egy ilyen ötlettel sikeres ajándékozóvá válhatunk.
Egy másik jó ajándék, ha egy lelki gátat segítünk átlépni, amivel valódi vágyát elégítjük ki az ajándékozottnak. Ha azért nem vesz meg magának valamit, mert „túl drága/luxus”, akkor egy karácsonyi ajándékozás jó alkalom lehet az ehhez szükséges költségek összedobására. (Persze senki ne költsön többet annál, amit megengedhet magának, remélem ezt mondanom sem kell.)
Ehhez tartozik, hogyha valami olyat kap az illető, ami a mindennapokban nem elérhető számára. Ha valaki nagyon szereti a steaket, de csak ritkán engedheti meg magának, akkor egy jó steaknek nagyon fog örülni.
Készpénz ajándékba?
Joel legjobb ötlete az ajándékra, hogy adjunk készpénzt. Ekkor az ajándékozott arra költi, amire szeretné, így nincs veszteség az ügyleten. Én nem vagyok nagyon lelkes miatta, de teljes mértékben látom az előnyeit. A rossz ajándéknál sokkal jobb, tehát felesleges dolgok helyett teljesen támogatom.
A hátrányait én viszont komolyabbnak látom. Egyfelől egy jól megérdemelt társadalmi stigma kapcsolódik hozzá. A készpénz ajándék bizonyos kapcsolatokban igen furcsa. (A velem közös kasszán levő feleségemtől érdekesen nézne ki egy húszezres.) De azt is szimbolizálja, hogy minimális energiát tettünk az ajándékba. Ezért akkor működik igazán jól, ha az ajándékozottnak jelentős az összeg, és emeli a fényt, ha az ajándékozónak érezhetően nagy lemondást jelent az összeg ajándékozása.
Azt gondolom, hogy a listáról választott ajándék is hasonló, mint a készpénz adása. Hiszen ekkor az ajándékozott választja ki magának az ajándékot, az ajándékozó csupán a megrendelést adja le.
Remélem ezzel a bejegyzéssel megfelelően hívtam fel a figyelmet a felesleges ajándékozás elkerülésére, és neked is nyugodtabb, boldogabb karácsonyod lesz! Ha pedig más nem, akkor a célzott jótékonykodás is jó ajándék lehet, bár ilyenkor érdemes egy szívmelengető történetet is adni mellé.
en egyaltalan nem vagyok az ajandekozas hive, szerintem nem errol kellene szolnia az ev vegi unnepeknek. Viszont van egy-ket dolog amit birtoklok es latok hogy kozeli hozzatartozonak is nagyon jol jonne, csak esetleg az nem ismeri vagy nem engedheti meg maganak. Ilyenkor szoktam ajandekot adni, de ez nem mindig pont karacsonyra esik. Ha oktoberben jut eszembe akkor megvarom az ajandekozassal a karacsonyt, de peldaul majusi otlettel nem varok tobb mint fel evet. Keszpenzt viszont semmikeppen nem adok, abban az evben akkor inkabb nem adok semmit. Tobbnyire ez szokott lenni. Ismeretsegi koromben nincs hagyomanya a felnottek kozotti ajandekozasnak, igy ez nem okoz gondot senkinek.
Illetve ezen kivul szerintem a cikkhez annyit lenne erdemes hozzatenni hogy a keszpenz ajandekozas sokkal jobb kornyezetvedelmi szempontbol mintha valami olyat adunk ami vegul nem lesz kihasznalva.