A mostani, 18-20%-ot fizető PMÁP sorozatok kiemelkedően jó hozammal kecsegtetnek, de természetesen ezek már nem elérhetőek az államkincstár honlapján. Azok pedig, akik meg szeretnének válni tőle, a felhalmozott kamaton kívül semmi extra jutalomra nem számíthatnak. Ezért többen kérdezték tőlem a vásárlás menetét, adózását, erről fogok most írni. Gondolom azt mondanom sem kell, hogy nem mindenkinek való a befektetés, illetve sokan jobban járnak komoly, brókeren keresztül vásárolható valódi befektetéssel.
Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés videós verzióját itt találod.
A lakossági állampapírokat a visszaváltás lehetősége és a piaci árazás hiánya különbözteti meg a piaci kötvényektől. A 18%-ot hozó egy éves papírnak jelenleg a névérték 110%-a (plusz felhalmozott kamat) körül kéne futnia, nem 99%-on. Nyilván nem gondolom, hogy bárki át lenne verve, ez viszont szépen bemutatja, hogy a lakossági állampapír valójában nem kötvény, hanem egy speciális megtakarítási számla. Így viszont felmerül a probléma, hogy van egy papírunk, amely ~10%-kal többet ér, mint amennyit hivatalosan kaphatunk érte.
A problémára kétféle módszer kínál megoldást, egyik sem tökéletes, de mindkettő működőképes.
Hitelfelvétel
Azok számára, akik még beleférnek a JTM mutatókba, nem félnek nagyon a hitelfelvételtől (esetleg valami miatt a normál személyi kölcsönnél jobb ajánlatot tudnak kapni – például ingatlanfedezettel vagy lombard hitellel), jó alternatíva lehet a hitelfelvétel. Sajnos a THM nehezen megy 10% alá, vagyis ez elviszi a nyereség jelentős részét (és figyelni is kell rá). Tehát nem tartom a legszofisztikáltabb megoldásnak, de ha a második opció nem tetszik, akkor ezen is el lehet gondolkozni.
Magánszemélyek közti adásvétel és problémái
A második módszer a magánszemélyek közti adásvétel. A neten egyre több helyen lehet találni olyan platformokat, ahol az eladók keresik a vevőket és fordítva. Facebook csoportok, különböző oldalak hirdetik az adásvétel lehetőségét – egyedileg meg lehet állapodni az árban.
Árazás
Sajnos mivel a PMÁP-oknak nincs piaci árfolyama, az ár meghatározása nem olyan könnyű. A legegyszerűbb eset az lenne, ha a kamatforduló után lejárna az adott papír. Ez esetben a maximum hozam, amin érdemes ilyen papírt megvenni, ami a DKJ hozamát jelenti (~7,5% jelenleg). A minimum ár pedig, amiért érdemes eladni, az a 99%+felhalmozott kamat (plusz a hitelfelvétellel elérhető nyereség – évi 5-6%).
Ez a sáv elég széles, mai kamatforduló esetén az új kamat-7,5 (ez körülbelül 12%) és 5% közti sávot határoz meg. Vagyis a PMÁP darabjára (ezer forintos névérték esetén) 1050 és 1120 forint között érdemes meghatározni az árat.
Szűkítsünk!
Ha szűkíteni szeretnénk az árazási sávot, akkor azt kell meghatározni, hogy a kereslet vagy a kínálat nagyobb-e. Mert kétségtelen, hogy az eladóknak van nagyobb szüksége a pénzre (különben nem adnák el), de vevőből sokkal több van. Mivel mindkét részről komoly időbefektetést és bizalmat igényel az eladási folyamat (lásd a következő alcím), ezért a sáv szélső értékei elfogadhatatlanok, tehát legalább 1, de inkább 2 százalékpontnyit (összegtől függően) kellene szűkíteni az árazási sávon.
Persze azt gondolhatod, hogy a következő kamatfordulóig történő árazás hülyeség, hiszen a lejárat akár 2027-8 környékén is lehet. A jelenlegi helyzetben (látva az első 3 havi inflációt), a PMÁP-ok mostani alternatívákhoz (FixMÁP) képest gyengébbek lesznek. Gyakorlatilag eldobóssá, visszaváltandóvá válnak, ha így folytatódik az infláció, és elérhető marad a FixMÁP.
Ha elérhető marad a FixMÁP! Mert ez nem biztos. Extrém esetben jobban járhat valaki, ha ma vesz 3 évre egy évi 7%-ot fizető papírt, mint egy ma 18%-ot fizetőt, ami utána csak 1%-okokat fizet. Természetesen nem ez a helyzet, némelyik megvásárolható papíron még 1% feletti kamatprémium van, tehát elképzelhető, hogy nem lesz egyértelműen eldobható. Könnyen előfordulhat viszont, hogy a vevő végül túlfizet a papírért, mivel felveszi az újrabefektetési kockázatot.
Azt gondolom, hogy az emberek moralitása miatt a legtöbb tranzakció a következő kamatfordulóig tartó „nyereség” felezésénél fog megállni (annak, aki 90%-ért is átveszi, van néhány millióm ilyen papírban 😉 ).
Adózás
Mivel sokakat érdekel ezen tranzakció adózása, leírom a véleményem. Amennyiben korrekt áron (a fentiek alapján) történik az adásvétel, szerintem nincs adóvonzata az ügyletnek. Az SZJA törvény 65. paragrafusa számomra egyértelműen kimondja, hogy az állampapír után nem kell adózni. Ettől függetlenül felmerülhet a kérdés, hogy nem színlelt szerződés van-e mögötte (például ajándékozás), ezért az ármeghatározás módját én a szerződésben rögzíteném. Természetesen nem kérdés, hogy írnék szerződést.
Adásvétel folyamata
Ha megvan a szerződés, ami tartalmazza a vételárat, akkor be kell menni az államkincstárba. Korábban állítólag lehetett áthelyeztetni Webkincstárból is (soha nem csináltam). Egyesek szerint ez megszűnt, de a Webkincstáron van „átvezetés” funkció. Sajnos a személyes áthelyezés nem rövid folyamat, mert minden egyes papírt kötésenként (különböző vásárlási időpontonként) kell áttenni. Szóval amikor bemész valakivel, akkor az legalább egy félórás üldögélés. (Érdemes időpontra menni.)
A szerződés mellékleteként a különböző kötési időket is érdemes felvinni, ez az eladónak lesz fontosabb (a vevő le tudja kérni az államkincstárban a bekerülési értéket), de elő lehet készíteni a kimutatások alapján. A szerződés kéttanús aláírása után átutalható az összeg (nyilván, ha megbizonyosodtunk, hogy az értékpapírok átadása megindult).
A folyamat nem bonyolult, de kell hozzá némi bizalom és komoly dokumentáció. Mindkét fél jól járhat, ezért milliós összegnél már nekikezdenék, de pártízezer forintnál valószínűleg nem éri meg.
Neked van már tapasztalatod az állampapír adásvétel témában? Oszd meg másokkal kommentben!
