Az alapjövedelem továbbra sem jó ötlet

Korábban már írtam arról, hogy az alapjövedelem nemcsak, hogy borzalmas ötlet, de ha szigorúan nézzük, a valódi bevezetése potenciálisan emberiség ellenes bűncselekmény lenne. Tudom, hogy ez nem győzi meg azokat, akiknek az emberiségbe vetett hitük megingathatatlan, álláspontom szerint ők a végletekig optimisták.

Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.

Nemrég azonban eszembe jutott még egy ok, ami miatt az elgondolás gyakorlatban nem működhet. A helyzet az, hogy a közgazdászok képesek arra, hogy jövőbeli kifizetéseket jelenértékre konvertáljanak. A feladat elég nehéz, mert a pénznek ún. időértéke van, ezért a pénzáram nem adható csak úgy össze, de bizonyos premisszák mellett jól megoldható.

feltétel nélküli alapjövedelem

Arról is írtam már sokszor, hogy ha teljes mértékben újraosztanánk a vagyont, akkor nem tartana sokáig a maihoz hasonló állapotok elérése. Talán mások lennének a leggazdagabbak, de még erre sem vennék mérget. Teljesen mindegy, hogy ez mekkora baj, sajnos sokan nem tudunk mit kezdeni a ténnyel, hogy az élet nem igazságos játék. Illetve minden, amit kezdeni próbálunk vele, végül mindenki számára sokkal rosszabbá teszi.

Az FNÁ nem jobb, mint pármillió forint

De hogy a témára visszatérjek, a feltétel nélküli alapjövedelem valójában egy vagyonelemet jelent, ami alanyi jogon mindenkinek jár. Nem sokban különbözik attól, mintha mindenkinek adnánk néhány millió forintot.

Miért gondoljuk, hogy nem jelenne meg 5 perc alatt olyan szolgáltatás, hogy az alapjövedelem által biztosítva kapsz hitelt. Teljesen logikus, szükséged van pénzre, van egy vagyonelemed (a jövőbeli alapjövedelmed), miért ne adnád el? Ha nincs agyonszabályozva a piac, akkor még korrekt árat is kaphatsz érte.

Ha illegálissá teszed, akkor talán csökkented az eladás előfordulását, de pont azokat hozod még kiszolgáltatottabb helyzetbe, akiket segíteni akartál. Ez komoly gyakorlati probléma.

A filozófiai probléma viszont ennél is nagyobb ellentmondást hordoz magában. Az alapjövedelmet támogatók valószínűleg hisznek az emberek önrendelkezésében is. Legalábbis nagyon remélem. A szabályozás és az eladás illegálissá tétele pedig pont azt venné el az emberektől, hogy azt csináljanak a vagyonukkal, amit szeretnének.

Félreértés ne essék, van logika abban, hogy a támogatásokat feltételhez kötjük, részben egyet tudok érteni vele. Ha viszont a garantált alapjövedelemről beszélünk, melynek célja az lenne, hogy felszabadítsa az embereket a szolgaságból, akkor a legképmutatóbb dolog előírni, hogy milyen körülmények között költhetik el. Ha viszont nem tesszük, akkor néhányan le fognak mondani a vagyonuk ezen  részéről.

19 comments on “Az alapjövedelem továbbra sem jó ötlet

  1. Miért lenne ez gond? Most meg a jövőbeli jövedelmedre kapsz hitelt. Ugyanúgy egy még meg nem termelt vagyonelemet zálogosítasz el. Az alapjövedelemben inkább az a kérdés, mi termeli meg valójában. Jegybanki pénzkibocsátás (részvény és ingatlan infláció)? Direkt pénzosztás a kisemberek felé (fogyasztási cikkek inflációja)? Robotok (tulajdonosainak) megadóztatása?

    Amúgy most volt hír, hogy Austinban sikeres volt a kísérleti alapjövedelem program (portfolio.hu/gazdasag/20240128/kiderult-mire-ment-el-az-alapjovedelem-egy-amerikai-varosban-665657). Ettől még engem sem győzött meg teljesen, az emberiség hülyébb, mint gondolnánk, jobban mondva, mint látjuk, de a robotok és AI fejlődésével kénytelenek leszünk újragondolni ezeket. Persze addig még hosszú évtizedek is eltelnek.

    1. A http és a www. spamba dobja a hsz-t, ezért szerkesztettem.
      A cikk elkerüli a foglalkoztatás témáját, ami kritikus kimenete egy ilyen kísérletnek és rövid távon nem mérhető jól. Illetve ahogy mondtad, fontos kérdés a finanszírozás, de ha átfogalmazod, akkor valójában arról szól, hogy kitől veszed ez azt a pénzt…

      Nem baj, hogy elzálogosítja, az övé, csak az értelmét veszi el, ha holnapután ugyanott van. Akkor adjunk inkább neki kapásból pénzt egyszeri támogatásként.

    2. „Nem baj, hogy elzálogosítja, az övé, csak az értelmét veszi el, ha holnapután ugyanott van.” – Konyhakontrolling

      Na de az alapjövedelem ugyanúgy újul meg, mint a fizetésed: havonta. A bank arra számít, hogy a következő 20-30 évben lesz a fizetésed és abból törleszted a hitelt. Az alapjövedelem persze államilag garantáltabb (de szép szó), de a bank most sem arra apellál, hogy elveszted a munkádat. Mondjuk mivel alapjövedelemnél a kockázat kisebb, még a hitelkamat is lejjebb mehetne, mondjuk ez a banknak nem biztos, hogy nagy üzlet.

    3. Na de mi értelme van az alapjövedelemnek, ha holnap el tudod költeni 20 évre előre? Mármint ezt úgy hívják, hogy egyszeri állami támogatás. Amivel nincs feltétlen baj (bár én nem értek egyet vele), csak legyünk őszinték. A célt (hogy az emberek meg legyenek szabadítva „a munka elnyomásától”), nem fogjuk elérni, mert akiknek tényleg szüksége lenne rá, el tudják költeni előre, és ugyanott lesznek, mint előtte.

    4. Na de mi értelme van a fizetésnek, ha el tudod költeni 20 évre előre? Valahogy itt elmegyünk egymás mellett, mert számomra ez a kettő ebben a tekintetben ugyanaz. A forrásoldal a kérdéses, illetve, hogy kiket és hogyan finanszírozunk vele (tőkéseket, egyéneket stb.).

    5. A fizetésedet a munkádért kapod. A FNÁ-t a támogatói szerint azért (ezért lenne talán egyedül értelme), hogy ne kelljen senkinek létbizonytalanságban élnie. De ha valaki hitelt vesz fel ellenében, és elveri, akkor ugyanolyan létbizonytalanságban él majd, mint előtte, csak adtál neki pármilliót. Magyarul semmire nem volt jó az FNÁ.

  2. Rég olvastam ilyen zagyva érvelést az alapjövedelem ellen Ez az oldal egy ismeretlen pénzügyi tanácsadó önös érdekeit igyekszik reklámozni, és ehhez igyekszik keresni a kapaszkodókat. Gyenge próbálkozás.

    1. ööö, nem tudom, hogy az alapjövedelem elleni érv hogy lenne kapaszkodó az önös érdekeim reklámozására.
      Azt pedig nem tudom, hogy milyen zagyva logika alapján probléma, hogy közgazdasági témában írok (nem mellesleg teljesen ingyen), ami reklámozza a szolgáltatásaimat… Ha ez lenne a legnagyobb bűnöm, sokkal boldogabb ember lennék…

  3. Egyébként nem csak most kísérleteztek az alapjövedelemmel, a ’70-es években Dauphin városában is bevezették hosszútávra (bbc.com/worklife/article/20200624-canadas-forgotten-universal-basic-income-experiment), és azt vették észre, hogy csökkent a kórházi kezelések száma, több diák tanult tovább, mert volt az embereknek pénze és ideje többet törődni a testükkel, a gyerekeikkel, bátrabban belevághattak vállalkozásba, továbbképzésbe és mindezt úgy, hogy a foglalkoztatás nem csökkent, csak időről időre magasabb hozzáadott értékű munkákra tudtak váltani (többműszakos foglalkoztatás helyett például). A kísérlet kiindulása és tanulsága az volt, hogy a szegény ember nem lusta, csak kevés a pénze (lehetősége). Szerintem azért ez nem ilyen egyszerű, de érdemes elolvasni Rutger Bregman Utópia realistáknak c. könyvét, abban egész jól körüljárja a témát, és nem mondom, hogy meggyőzött, mert sok itt még a kérdés, de nem hagyja, hogy belefásuljunk a dogmáinkba.

    1. A szegény ember lusta… Érdemes megnézni a sok munkanélküli portáját mondjuk a zsákfalvakban forgatott dokufilmekben. Pedig lenne idejük takarítani, tisztaságot tartani attól függetlenül hogy szegényes a környezet, lehetne rend, de ez a ritkább… Ha lesz alapjövedelm, biztos hogy dematerializált lesz, vszínű vmilyen CBDC. Úgy tudom elképzelni, mint pl a SZÉP kártyát, korlátozott felhasználási kör, és idő, és akár heti folyósítás. Szép elvek, hogy az emberek önrendelkezése, de legyünk őszinték, láttuk, hogy még egy olyan ártatlan dolog mint az energiaital is mekkora gondokat tud okozni, és az is végülis racionális, hogy betiltották a kocsmai nyerőgépeket. Sok ember hagyta a gépben a havi fizetését még aznap hogy megkapta… másnapra csak az üres zseb és a fejfájás maradt. Nem véletlen, hogy van kötelező felelősség biztosítás, vagy hogy levonják a fizetésből az adóelőleget. Nem véletlenek az adósságlimitek sem. Lehet vannak olyan országok ahol olyan a társadalmi fejlettség, hogy több szabadságot/személyes belátást lehet adni, de a legtöbb helyen nem. Amúgy nem véletlen az sem, hogy pl finneknél sem lehet az élelmiszerboltokban tömény alkoholt venni. Pedig Finnország sok tekintetben elég fejlett társadalmilag, mégis növelik az alkoholhoz jutás „súrlódását”. Lehetne sorolni sokáig ezeket a témákat.

    2. Valójában a szegény embernek a mindennapi túlélés miatt beszűkül a tudata, s gyors, rövid távú kielégülésekben keres menedéket (pia, cigi, drog, nyerőgép stb.). Ez egyébként mindenkinél megjelenik, evolúciós örökség, hogy a cukros süteményekből simán tudunk habzsolni, akkor is, ha hosszú távon nem kifizetődő. A portát is minek tartsa tisztán, ha jövő hónapban elvehetik tőle a házát? Igényességről ne beszéljünk, mert mint mondtam, beszűkült a tudata, ne próbáljuk leképezni a mi szemszögünkből őket (kényelmes, de téves elképzelés). Az alapjövedelem arról szól, hogy ha az alapvető szükségletek miatt nem kéne aggódnia, akkor lehetne jövőképe (hisz biztosan nem hal éhen, jöhet a következő szint a Maslow-piramoson), amire így időt és legfőképpen energiát tudna szánni. Ezt a hozzáállást baromi nehéz megváltoztatni, a szegény ugyanis nem hiszi el, hogy ő feltörhet („eddig se sikerült, most se fog, így inkább piálok, ennyi örömöm legyen az életben” – és ez tök logikus az ő szempontjából!), és ezt a korlátozó hiedelmet fordíthatná vissza az alapjövedelem. Persze megfelelő okítással, oktatással, mert van az a szint, ahol ez elengedhetetlen.

    3. Hát igen, a jó minőségű mindenki számára elérhető alapoktatás lenne a leges-legfontosabb. Elhiszem, hogy az óvodáskori pillecukorteszt már meghatározza, hogy kiből mi lesz, hogy fog tudni boldogulni. Na most jó kérdés, hogy mi a megoldás, hogy ezen javítani lehessen. Az egy másik, hogy ha a Maslow piramis egy adott szintjén lévő igények ki vannak elégítve, ki az aki feljebb akar lépni, és ki aki csak ugyanabból akar még többet… Egyelőre sajnos a világban az a tendencia, hogy még a középosztály is csúszik le, nem hogy az alul lévő emberek emelkednének fel.

  4. A feltétel nélküli alapjövedelem gyakorlatban már sok háztartásban működik.

    A felső középosztálybeli és efeletti helyzetű házas nők jelentős része megteheti, hogy a megélhetését a férje által megkeresett pénzre alapozza, (ami gyakorlatilag feltétel nélküli alapjövedelemként működik). Egy részük megteszi, másik része nem, úgyhogy nem a nemek harcát akarom szítani, csak jelezném, hogy ebben a körben lehetne kutatni a FNA hatását.

    1. Mondjuk azért van ott egy komoly feltétel. 🙂 de igazad van bizonyos mértékben, csak hogy csoportosítod őket. Mert ha kapásból a nem dolgozókat méred, akkor az nem lesz túl pontos

  5. Van analóg megoldás arra, hogy az alapjövedelem kvázi ne legyen hitelezető:

    Ha a teljes alapjövedelem mentes lesz a végrehajtás alól, nem fogadják el a bankok fedezetnek. (ilyen jogintézmény már most is van). Az uzsorások ettől még elfogadhatják persze.

    Másik megoldás, hogy az állam nem segédkezik a behajtásban, úgy mint a kártyaadósságnál.

  6. Szerintem nem az a lényeg, hogy jó ötlet e vagy sem, hanem talán inkább az, hogy muszáj lesz kitalálni valamilyen megoldást. Ha valaki kicsit is ismeri a mai tényleg hihetetlen képességű robotokat, a rohamosan (gyakorlatilag exponenciális módon) fejlődő AI-t és ezt a kettőt lényegi szinten összekötjük, akkor azt hiszem az eredmény nem vitás. 15-20 éven belül a gépek szinte mindent el tudnak végezni helyettünk és sokkal jobb minőségben is. Szóval a kérdés – szerintem – nem az, hogy rossz ötlet e vagy sem (rengeteg tanulmány szerint abszolút pozitív hatásai vannak/lennének), hanem az, hogy mi lenne a legjobb forma a bevezetésére. A sokkal nagyobb kérdés – szerintem – annak a problémanak a megoldása, hogy mit kezdünk majd a rengeteg „feleslegessé” vált, tétlen emberrel. Az embernek tevékenység kell, ha nincs, akkor megbolondul és majd talál magának (nem biztos, hogy a legjobb tevékenységeket). Szóval szerintem a társadalmi transzformáció egy igen rövid idő alatt sokkal nagyobb kihívást jelent majd, mint az alapjövedelem kérdése (ami persze ennek a transzformációnak ugyanúgy része). Bizonyos feltételek mellett én teljesen mellette lennék, ugyanakkor bevezetéséhez rengeteg szabályzásra is szükség lenne….

  7. Zsolt, ha rengeteg tétlen ember lesz a technológiai fejlődés miatt, az azt is jelenti hogy rengetegen akarnak majd jönni Dél-Amerikából és Afrikából tétlenkedni, akiket már semmennyire nem kényszeríti asszimilációra a munkerőpiac.

    Tehát a sok tétlen emberből katona, határör és rendőr lesz, ha fenn is akarjuk tartani a jólétet.

  8. Nekem 0 nap munkaviszonyom van és van folyamatos jövedelmem*1*. Nekem nem gond lefoglalnom magamat; gyerekkorom óta le tudom foglalni magamat és olyan dolgokkal tudok foglalkozni, amik éppen érdekelnek. Szerintem az embernek pénz kell, amiből meg tudja venni azt, amit akar és ha van elegendő pénze, akkor azt csinálhat, amit akar és így a saját érdeklődési területének megfelelő dolgot csinálhat. Ez alapján nem lenne rossz, ha mindenki kaphatna alapjövedelmet.
    *1*Gyerekkorom óta fizet a magyar állam pénzt minden hónapban nekem.

    1. Csak kérdés, hogy a társadalomnak hasznos dolgot csinál-e.

      Magas szinten & általánosítva a pénzkeresés azt jelenti hogy a társadalom hasznosnak ítéli a tevékenységed (fizet érte) azaz cserébe választhatsz tetszésed szerint mások által csinált dolgokat.

      Itt az merül fel problémaként hogy az alapjövedelem mellett csupa olyat csinál ami a társadalomnak nem hasznos.
      (Pl ugyanazt a hozzászólást írogatja be minden poszt alá átfogalmazva)
      vagy akár káros (pl lebzsel, bandázik, zaklat másokat mert nincs jobb dolga)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük