Az alkalmazotti rabságból a vállalkozói szabadságba?

Az utóbbi években azt vettem észre, hogy egyre többen csatlakoznak ahhoz a táborhoz, amely nem szereti, vagy éppen mélységesen megveti az alkalmazotti létet. (Sokszor a vállalkozás hátrányai elhallgatása mellett.)

Persze az ötlet nem új, a munkáltatók elterjedése után nem kellett sokat várni az utálókra. Azt gondolom, hogy a kritika teljesen helyén van, de azt érzem, hogy sokszor alulbecsüljük, mennyire sokat adnak nekünk a munkahelyek.

Ha szeretnéd pihentetni a szemed, a bejegyzésből hanganyag is készült.

Ne feledd like-olni a facebook oldalam, hogy ne maradj le egy bejegyzésről sem. Ezen kívül csináltam instagramot is, ahol könnyebben emészthető, egyszerű ötleteket adok a mindennapokra, kövesd azt is! 😉

A munkavállalás bezár

Alapvetően egy strukturált helyről van szó, ahol a legtöbb esetben egy-két előre meghatározott feladata van az embernek. Ugyan nagyszerű olyan emberekkel dolgozni, akik tovább látnak a saját asztaluknál, de sajnos – vagy nem sajnos – a munkavállalók arra vannak ösztönözve, hogy gondolatok nélkül, droid módjára tegyék a dolgukat.

Az is kétségtelen, hogy a vállalati környezet sokszor elnyomja az innovációt, felesleges, idejétmúlt szabályozásokat kell kerülgetni, és egy döntés meghozatala hónapokig tarthat.

vállalkozás hátrányai

És akkor még nem is beszéltem a főnökről. Ez egy különleges állatfaj, amelynél kivétel nélkül minden beosztottja okosabb. Valószínűleg a legnagyobb ökör elve alapján van kinevezve.

Ez természetesen csak vicc, de nem véletlen, hogy számos tartalomgyártó feldolgozta a témát.

A rossz főnök mellett a kellemetlen, motiválatlan munkatársak is nagyon sok negatívumot hozhatnak az életünkbe, őket pedig aztán végképp nem tudjuk megválasztani.

A kritikusok szerint a munkavállalás ezen kívül alacsony fizetéssel, megbecsüléssel jár. Ráadásul minden nap kötelező bemenni, a szabadnapok száma erősen korlátozott. A munkádat pedig bármikor elveszítheted. Arról már csak halkan merek beszélni, hogy a hozzáadott értéked 46%-át leadózod…

Azt gondolom, hogy a fenti kritikák részben megalapozottak. Kétségtelen, hogy bőven van hátránya egy munkahelynek, de érdemes nem elfeledkezni az előnyeiről sem.

Előnyök avagy a vállalkozás hátrányai

Sokaknak (teljesen jogosan) nagy biztonságot ad az, hogy számlájukra minden hónapban közel ugyanaz az összeg érkezik. Azokban a hónapokban is, amikor szabadság miatt egy percet sem dolgoztál. Ha a megélhetési költségeidet a kereseted alatt tudod tartani, akkor szinte garantált, hogy alkalmazottként egyre gazdagabb leszel. Ezért sokan kevésbé kockázatosnak tartják a munkavállalást.

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy más a kockázat. Például egy életen át „túl keveset keresni” igen nagy kockázat lehet. De kétségtelenül egy kevésbé volatilis megoldás.

A jól megválasztott piacokon (jelenleg IT-s, műszaki, építőipari és pénzügyi pályán) általában „könnyű” elhelyezkedni. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy az interjúzgatás jó szórakozás lenne (nekem különösen az első pár alkalom volt borzalmas), de általában nem kell sokat várni az új pozícióra.

Munkavállalóként a nap végén le tudod tenni a munkádat. Ugyan nem mindenkinek sikerül, de a legtöbben a hazaúton le tudnak kapcsolni, így amikor hazaérnek, már csak a családdal, a személyes problémákkal tudnak foglalkozni. Ez hatalmas előny, nehéz felülbecsülni.

A világ is a munkavállalók igényei szerint van alakítva. Nem kell a NAV-val foglalkozniuk, automatikusan készül az adóbevallásuk, könnyen kapnak banki hitelt, óvoda, iskola nyitvatartása nagyjából hozzájuk igazodik. A legtöbb munkahelyen pedig mindent megadnak, hogy megfelelő körülmények közt dolgozhass.

Ugyan nekem (és néhány ismerősömnek) kifejezetten negatívum, de a munkahelyi szociális interakciók sokak számára elengedhetetlenek. Van olyan ismerősöm, aki jól menő egyéni vállalkozását adta fel, mert hiányzott a munkatársak közelsége (és a szakmai kihívások – a pénz ugyanis nem minden…).

Már írtam arról, hogy mennyire csodálom a cégek működését, ami lehetővé teszi, hogy amikor megnyitod a csapot, akkor folyjon belőle a víz. Ezt nem lehet megtenni egy nagy halom egyéni vállalkozóval. Szóval nem becsülném alá, hogy mennyire fontos a munkavállalók munkája, még akkor sem, ha a piac kevésbé becsüli meg őket.

Alternatíva

Ahogy már többször említettem, az alternatíva vizsgálata nélkül nehéz, ha nem lehetetlen értékítéletet mondani. Nem túl hasznos egy irreális utópiát összehasonlítani egy valódi lehetőséggel.

A valóságban be kell látnunk, hogy nem mindenki alkalmas vállalkozásra. Akár egyéni vállalkozásra sem. Hiszen onnantól kezdve jogász, közgazdász, projektmenedzser, titkár és a szakmád csúcsa is kell, hogy legyél, mindezt az ügyfélnek megfelelő módon. A szakmai fejlődésed is csak a te kezedben van.

Nagyon sokan elfelejtik, hogy a vállalkozáshoz szükséges bizonyos kognitív teljesítmény. Ez is az egyik oka, hogy a vállalkozások jó része sikertelen lesz.

Tehát egyedül a te felelősséged az, hogy ne ess szét, koncentrált tudj maradni. Egy munkavállaló 8 órában dolgozik, azután még el tud játszani az apró-cseprő ügyeivel, de egy vállalkozó a nap minden percében „ráér”, így egy napja könnyen eltelik értékteremtés nélkül. Ez viszont sokaknál probléma lehet.

Legyünk őszinték, a vállalkozás egy szakma. A szakmák közül is a nehezebb, ezért nem mindenki lesz sikeres. Persze egy egyszerű egyéni vállalkozónak nem muszáj túl intelligensnek lennie, de az sokszor nem valódi vállalkozás.

Valódi vállalkozás

Számomra a valódi vállalkozói tevékenység akkor kezdődik, ha állandó munkavállalóid vannak. Egyéni vállalkozóként lehet, hogy a munkáltatót csak megbízóra cserélted, a függőséget látszatfüggetlenségre, a korlátolt jogi felelősséget korlátlanra, a 8 órás munkanapot pedig végeláthatatlanra. Gyakorlatilag magadra vettél egy csomó kockázatot, de munkavállaló maradtál. Ez kifejezetten igaz, ha csak egy megrendelőd van.

Sokan azt gondolják, hogy úgy legalább nem kell a „bolond főnök bolondságait csinálni”. Szerintem ez egy hatalmas tévedés. A főnök bolondságait azért csinálod meg, mert ő fizeti a számláidat, és ha ezt abbahagyja, akkor „nehéz” másikat keresni. Ez miben más, mint egy „alválllalkozó”?

Pedig valójában a főnökeiddel is lehet beszélni egy feladat értelmességéről, de a fizetésed mértéke is egy tárgyalás eredménye. A problémád inkább az, hogy a piaci pozíciód, vagy az önérdek-érvényesítésed nem elég erős. Biztos vagy abban, hogy „vállalkozóként” ez változni fog?

Ennek ellenére a vállalkozás előnyeit sem érdemes elhallgatni. Ha sikeres vagy, akkor többet tudsz keresni, mint egy beosztott. Ráadásul te mondod meg, hogy mikor szeretnél dolgozni, ha éjjel, akkor éjjel (habár erre vannak jó munkavállalói példák is). Persze a határidők ugyanúgy léteznek, sőt, sok esetben sokkal keményebben.

Vállalkozóként könnyű elkövetni azt a hibát is, hogy állandóan dolgozol. Annál pedig a huszonpárnap szabadság is jobb.

Hatékonyság

Eleinte azt gondoltam, hogy a hatékonyság a vállalkozók sajátja, de aztán gondolkoztam kicsit a definíción. Ha a hatékonyság azt jelenti, hogy azzal foglalkozol, amihez igazán értesz, akkor könnyen lehet, hogy munkavállalóként sokkal több munkát végzel, és sokkal valódibb tapasztalatra teszel szert.

Alkalmazottként a hozzáadott értéked nagy részét valóban el fogja vinni maga a vállalat. Egy vállalkozónak viszont foglalkozni kell az üzletkötéssel, a munkavállalók menedzselésével, beszerzéssel, és ezer más feladattal, amiket lehet, hogy utálni fogsz. Egy munkahelyi szakértőnek elég a saját feladataira koncentrálnia, és még a munkaeszközöket is megkapja. Ezért tudnak nagyvállalatok hatékonyan működni, szét tudják szabdalni a feladatokat, így képesek arra, hogy bármely munkavállaló a számára megfelelő komplexitású munkát végezze.

Talán egy-két olyan pozíció van, ahol az egyéni vállalkozó hatékonyabb lehet, például IT területen, ahol a munka 90%-ában egyedül kell dolgoznia, a lényeg csak annyi, hogy határidőre készen legyen, vagy ne legyen gond (pl. rendszergazdaként). De a saját területemen, ahol a hozzáadott érték nagy része meetingeken keletkezik a vállalkozás hátrányai tagadhatatlanok.

Ebben a bejegyzésben arra szerettem volna rámutatni, hogy ugyan vannak nyilvánvaló hátrányai a munkavállalói létnek, a helyzet azonban sokkal árnyaltabb, mint azt sokan tudni vélik. Ha csak a fizetés módját vagy a jogi státuszt változtatod meg, attól még nem leszel vállalkozó, csak más kockázatokkal, nehézségekkel találkozol.

Ettől függetlenül az esetleges plusz bevétel könnyen lehet, hogy megéri, szóval, ha gondolkozol a vállalkozáson, akkor ez a bejegyzés ne tartson vissza, csak legyenek reális elvárásaid.

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).

Ha a pénzügyeid helyretételében szükséged lenne egy kis segítségre, abban szívesen segítek bármiféle értékesítés nélkül. Kattints ide a részletekért! Még youtube reklámot is készítettem. 🙂

7 comments on “Az alkalmazotti rabságból a vállalkozói szabadságba?

  1. Ne feledkezzünk el azokról, akik kényszervállalkozók, mert nem kellenek sehova sem: 50 felettiek, több gyerekes anyukák, rokkantak, vagy roma származású,, túlképzett vagy, alul iskolázott.
    Több,, mint egy éve munkát keresek és teljes kudarc,, gyes után szerettem volna visszatérni a korábbi pozíciómba, de a vírus miatt csődbe ment a munkáltatóm, a cég. 2000 helyre adtam be a jelentkezésemet,, sehová sem kellettem! Diplomás vagyok, angol, német középfokú nyelvvizsga, jogsival, mégis teljes kudarc.
    Most én is egy vállalkozásban gondolkodom, kozmetikusnak tanulok, szabadúszó akarok lenni, mert nagyon megalázónak érzem azt a helyzetet, hogy 2000 helyre beadtam az önéletrajzom és semmi!!!!

  2. Még az előző vagyok. Sokat agyalok azon, ha sehová sem kellek diplomával, 2 nyelvvizsgával, jogsival, 40 évesen, akkor mi lesz majd, ha 50 leszek, esetleg 55? Az idősebbek még rosszabb helyzetben vannak, 55 felett hova kell egy nő, aki elveszíti a kényelmes irodai állását? Sokat olvastam az automatizációról, ami azt jelenti, a legtöbb irodai pozíció meg fog szűnni a számítógépek fejlődése miatt. Magyarán szólva egy nap elérkezünk arra a szintre, amikor csak nagyon kevés, de nagyon magasan képzett számítógépes szakember is elég lesz és teljesen megszűnnek a hivatali pozíciók, az ügyintézők helyett is csak számítógépek lesznek.
    Akkor hova fog kelleni az a sok diplomás úriember és kisasszony, akiket szinte futószalagon gyártanak az egyetemek?

    1. Köszi a kommentet (kommenteket)!
      Én azt gondolom, hogy az irodai munkakörök különösen, de a kékgalléros is, még jó sokáig velünk lesz, hiszen az automatizáció az utóbbi két évszázadban is megvolt, de valójában csak az életszínvonalat emelte. Szerintem amíg nem tudunk energiából anyagot előállítani, csillagokat lecsapolni és nem lesz mesterséges intelligencia, ami magát fejleszti, addig lesz hozzáadott értéke az embereknek. Erről itt írtam: https://konyhakontrolling.hu/kinek-kedvez-a-feltetel-nelkuli-alapjovedelem/

      A munkaerőpiaci helyzetedet nagyon sajnálom. Nyilván ennyi információ alapján nem tudok sok pozitívat mondani, és HR-es sem vagyok. Kitartást, ha úgy érzed, hogy egy beszélgetés tudna segíteni – még ha nem is a pénzügyekben -, gyere el egy coachingra, a korlátozott munkapiaci és interjúztatói tapasztalataimat meg tudom osztani. Addig is kitartás!

  3. Tizstelt Kontrolert ! Tudnek egy jo allast ajanlani ennek a bizonyos Anna nevezetü hozzaszolodnak ! hogy lehetne utolerni ?????? Köszönettel Joseph Zsolt W. München .

    1. Remélem feljön még, adatvédelmi okokból nekem semmilyen személyes infóm nincs meg senkiről. 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.