A saját környezetemben annyira nyilvánvalónak tűnik az állampapír létezése, hogy nem is szoktam belegondolni, hogy vannak, akik nem ismerik ezt a terméket. A bejegyzésben a jelenleg elérhető (értelmesen vásárolható) állampapírokat vizsgálom (magyar állampapír plusz – MÁP+, prémium magyar állampapír – PMÁP és prémium euró magyar állampapír – P€MÁP). A többivel szerintem befektetési szempontból nem érdemes foglalkozni, mert kisebb kamatot adnak, mint a fent említett 3 lehetőség.
Iratkozz fel a Youtube csatornámra (1000 feliratkozó a cél 😉 ), ott hétről-hétre, napról-napra tudod követni a kiadásaimat.
A bejegyzéshez készítettem egy videót is, ami lépésenként bemutatja, hogyan tudsz államapapírt vásárolni. Ugyan sokat javult a felület az utóbbi években, de még mindig nem vagyok biztos benne, hogy mindenkinek egyértelmű. (Sajnos a technikai hiba fennáll, néha az OTP fizetés nem tudja értelmezni a 3D azonosítást, így a kártyás fizetés nem működik mindenkinél.)
Nyilván a személyes véleményemet írom le, nem vagyok befektetési tanácsadó, a coaching során sem termékajánlás/értékesítés történik, ezekben nem vagyok érdekelt. Ha ismered ezeket a papírokat, ugorj nyugodtan a vélemény részre.
Mire jó az állampapír?
Általános nézet szerint az állampapírok (államkötvények) kockázatmentes befektetésnek számítanak. Ez azt jelenti, hogy tőkéd (és a kamatod) itt kapod meg a legnagyobb eséllyel. Persze vannak államok, amiknek nem nagyon szeretnél kölcsönadni, mert rendszeresen mennek csődbe, de a fejlett országoknak a csőd nagyobb kárt okoz, mint amennyit spórolni tud vele.
A kötvények további kockázata, hogy a kamatkörnyezet változása jelentősen befolyásolja az értékét. (Ha van egy 10 évig 1%-ot adó kötvényed, de a kamatkörnyezet megnő, akkor a piac csak sokkal olcsóbban lesz hajlandó tőled vásárolni, ha esetleg korábban el szeretnéd adni.)
A lakosság számára elérhető magyar állampapír a visszaváltási kondícióival ezt a kockázatot mérsékli. Az esetleges másodpiacon elvileg nem alakulhatna ki alacsonyabb ár, mint a névérték+kamat-visszaváltási költség (bruttó vételi árfolyamként jegyzi ezt az államkincstár).
A bejegyzés írásakor tehát kockázatmentesen és likvid módon 3,5-4,95% évesített kamat érhető el a forintos papírokon, az euróson pedig 1,25%. A jelenlegi szabályozás alapján a hozamok kamatadómentesek.
Hol vedd meg?
Röviden: államkincstárban, webkincstár segítségével (bankkártyával vagy átutalással). Ennél egyszerűbb nincs. Nem tartom kizártnak, hogy hamarosan ajánlok egy másik módszert, de ennél az sem lesz jobb, csak más.
Ugyan az állampapírokat több pénzintézet forgalmazhatja, nagyon kevés érvet lehet felhozni amellett, hogy ne az államkincstárban történjen a vásárlás. Az államkincstárban teljesen ingyenes a számlanyitás és számlavezetés, ráadásul még kártyával is lehet vásárolni.
De mi a különbség a három állampapír közt?
PMÁP, P€MÁP
A PMÁP és a P€MÁP nagyon hasonló: a KSH (vagy az Európai Központi Bank) által mért fogyasztói árindexen felül kamatprémiumot ajánl, félévente pedig ezt a kamatot kifizeti, majd a lejáratkor a maradék kamatot és a tőkét is jóváírja a számlán. Mivel a KSH minden évben kiad egy új számot, ennek megfelelően a kamat mértéke évente változik. Tehát azok, akik jobban aggódnak az infláció elindulásától, inkább ezekbe a papírokba fektetik az állampapírokba allokált pénzüket.
Van 3 és 5 éves verzió, a 3 évesnek nem nagyon van értelme, hacsak nem tudod egészen biztosan, hogy pont 3 év múlva van szükséged a pénzre.
A fő különbség, hogy a P€MÁP eurós papír (névérték 1€ – ez a minimum befizethető összeg), ennek kisebb a kamata, de az árfolyamváltozások miatt forintban ennél több és kevesebb hozamod is lehet rajta. A PMÁP névértéke 1000 forint.
A visszaváltási díj jelenleg a névérték 2%-a a PMÁP, és 1%-a a P€MÁP esetében. Ez változhat, akár nőhet is, de a korábbi tapasztalatok alapján a már eladott papíroknál nem fog. Az nem lenne egy korrekt dolog.
MÁP+
A MÁP+ egy fix kamatozású kötvény, azaz kibocsátáskor pontosan tudod, hogy a futamidő végéig mennyi kamatot kapsz. Azonban ez idővel változik, az első félévben 3,5% (évesített), majd egészen 6%-ig felkúszik. Így a futamidő alatt az EHM 4,95% (ez mutatja meg az éves átlagos hozamot). A kamatot sem fizeti ki, hanem újra befekteti. Ez egy jó dolog egyébként, nem kell foglalkozni vele.
A visszaváltás kedvezőbb, mint a fenti két papír esetében, 0,25% normál esetben, de kamatfordulókor 5 napon keresztül teljesen ingyenes (az első fél év után van, aztán évente). Ezt a papírt ez teszi nagyon vonzóvá, hiszen 0,25% kevesebb, mint 1 hónap kamata, azaz akár 1 hónapra is tartható. Tehát még a folyószámlán tartott nyaralási pénz, karácsonyi ajándékra félretett vagy egyéb céltartalék is mind jöhet ide. Mivel a névértéke 1 forint, bármekkora összeggel jegyezhető.
Kinek való a magyar állampapírba fektetés?
Kezdőknek
Ha még új vagy a befektetések terén, nem is kérdés, hogy ezzel kezdj. Jelenleg kockázatmentesen elérhető hozamból messze ezek adják a legmagasabbat. Azt gondolom, szinte mindegy, hogy melyiket választod; pont ugyanolyan tökéletes elharmadolni a pénzed a három papír közt, mint azt mondani, hogy te szeretnéd tudni már az elején, hogy mennyi forintod lesz, és betolni az egészet MÁP+ba. Esetleg a forintgyengüléstől félve P€MÁP-ba többet rakni, vagy az inflációs félelem miatt PMÁP-ba.
A rendszeresség kezdőként sokkal fontosabb, mint megtalálni azt a +1-2% hozamot.
Kockázatkerülőknek
Sokan nem hiszik el, de igenis vannak olyanok, akik nem tudnak úgy aludni, ha a tőkéjük veszélyben van. Még akkor sem, ha tudják, hogy egy esés után “kinövi magát”. Ez egy érzelmi játék, és az emberek nagy része jobban jár, ha nem bonyolítja túl.
Hidd el, egy bizonyos szintig sokkal többet számít, hogy havonta mennyivel tudod növelni a megtakarításod, mint az elért hozam. Arról nem is beszélve, hogy a legnagyobb kárt azt okozza, amikor valaki egy neki nem megfelelő befektetés miatt megutálja az egész folyamatot.
Rövid időtávra tervezőknek
Ahogy említettem, az állampapírok likvidek, így rövidtávra sincs náluk jobb megoldás. Egy 5 éven belül bekövetkező cél gyűjtésénél én egészen biztosan nem használnék mást. 5-10 év között már megfontolandó valami kockázatot is vinni az ügyletbe.
Portfólió stabil részébe
A lakossági állampapírok szerintem mindenki számára hasznosak lehetnek, ezért teljesen jó, ha a portfóliód biztos részeként magyar állampapírokat vásárolsz. Sőt, azt gondolom, hogy mindenkinek érdemes valamennyit tartani, legalább a vésztartalék erejéig (~6 hónapnyi kiadás összege).
Kritikák
A rendszeres olvasóim valószínűleg furcsának találnák, ha kritika nélkül hagynék bármit, ezért szokatlan lehet, hogy eddig az állampapírok pozitív oldalát hangsúlyoztam. Tényleg azt gondolom, hogy kategóriájában a legjobb befektetés az állampapír. Ráadásul nagyon jó kapudrog, szemmel látható hozamot ad, ezért vonzóvá teszi a befektetéseket. Éppen ezért nem vagyok lelkes azon kritikai hangok felé, akik csak a veszélyeit mutatják meg.
Pedig vannak neki. Ugyan jól néz ki a szemmel látható hozam, de ennek jelentős részét elviszi az infláció. Ha valaki jelentős reálhozamot szeretne, annak másfelé is kell néznie.
Amíg csak állampapírod van, addig nem nagyon diverzifikálsz. Egyetlen irányba adsz kölcsön, és ha az állam csődöt mondana, akkor minden pénzed bukik. Persze pármillió forintnál biztosan nem kell aggódni, de 10M felett biztosan máshova is tenném a pénzem. Nyilván az államcsődnek kicsi esélye van, de ez egy létező kockázat.
Azt is kell látni, hogy az állampapír egy kölcsönszerződés. Az államnak kölcsönzöl vele. De ha oka van annak, hogy ennyire megéri kölcsönadni neki (más nem tud akkora hozamot ígérni, hogy neki add kölcsön): valaki ezért megfizet. Ez esetben az adófizetők. Az állam több kamatot kínál, mint amennyit minimum kellene neki… Lehet amellett érvelni, hogy mennyivel jobb így eladósodnia az államnak (vagy nem), de ezt az oldalt is érdemes megmutatni.
Összességében az állampapír egy nagyon hasznos eszköz, ha még nincs kincstári számlád, szerintem nyiss egyet, nem kerül semmibe, itt tarthatod a céltartalékot vagy a megtakarításaid egy részét is.
Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe (korábbi bejegyzések: a nyugdíjrendszerekről itt írtam, mókásabb tartalmat „KamuKontrollerről” itt találsz, vagy oszd meg bejegyzést a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).
Ha lemaradtál a pénzügyi coaching bemutatásáról, itt megnézheted!
Ha szeretnél a pénzügyeidről értékesítésmentesen beszélgetni, kérj visszahívást:
Magyar állampapírt eleve nem tartunk. Hogy miért? Csupán az miatt, hogy az MNB. kénye kedve szerint játszik az árfolyammal és egyelőre még azok is mínuszban vannak akik 2-éve ebbe a szarba fektettek.
A magyar pénzügyi rendszert minden épelméjű messzire elkerüli és nem gondolkodik magyar befektetésen sem.
Szerintem azért érdemes lenne ránézned a napi árfolyamra is. 😉 (Meg ugye mihez képest vagy mínuszban, mi a kockázat és hasonlók…)
Persz lehet kizárólag a rossz oldalát nézni, de ne csodálkozz, ha demagógiával fognak vádolni…
Az osztrákoknál jelenleg 2,5%-on lehet lekötni minimum 2-éves betétet. A múltban volt ez több is 4% lakás célú megtakarítás állami támogatással, de csak a neve az mivel a lejártakor szabadon felhasználható. Azok akik kint dolgoznak vagy családtagjuk dolgozik és állandó lakcímmel rendelkezik kint, azok számára könnyedén megoldhatóak az ilyen típusú befektetések. A forint árfolyama csak most van itt és átmenetileg még erősebb szintre várom, ősszel már újra 360 fölött lesz egy euró, így az állampapír befektetés hosszú távon már bukta és ez majd számodra is világossá válik.
A másik, hogy az írásból kitűnik a fidesz iránti támogatás/elköteleződés….
(magyar rendszerben tőkét nem tartunk, becsületét ez a rendszer eljátszotta előttünk, örökre.)
Arról nem is beszélve, hogy rasszista is vagyok. 🙂
De jól értem, hogy a 6 hónap vésztartalékát tartsa valaki számára nem feltétlenül elérhető osztrák, euró árfolyamváltozásának kitett 2 éves betétben?
Nem egészen értem, hogy mit vársz tőlem, vagy azoktól, akiknek ez a bejegyzés is szól.
„A másik, hogy az írásból kitűnik a fidesz iránti támogatás/elköteleződés….” – Bár tudom, hogy a neten, legalábbis a magyar felén ez a fajta hozzászólás normális (hogy valakinek mindenről egy dolog jut az eszébe), de azért itt, ezen a honlapon bevallom, nem vártam. 🙂
1 korrekció: „de fél évente 5 napon keresztül teljesen ingyenes” – Kamatfordulók utáni 5 napon ingyenes, tehát csak az első évben 6 havonta, utána évente.
Sajnos csúnyán csalódnunk kellett a KSH-ban, pont most, amikor nőtt az infláció, ekkor kellet észrevenni hogy az EU-ban más módszerrel számolnak, és ezt pont most kell bevezetni nálunk (vásárlói kosarat módosítani). Ezért a PMÁP új kamatát sikerült kihozni 4,7%-ra (2025/J)
Lenne két felvetésem:
1.) – Államkincstárban legyen lehetőség Euro-Forint váltásra.
2.) – P€MÁP is legyen elérhető külsős brókereknél, ne csak a forintos papírok.
Köszi szépen, igaz, csak évente van, köszi, javítottam.
Nagyon tetszene nekem is egy korrekt váltási lehetőség euróra.
Ami szerintem még mellette szól: NINCS kezelési költsége, Ezt valahogy mindig elfelejtik:). Ha bármelyik bank tetszőleges befektetési terméke érdekelni, befalap, annak lenne, és 1,5-2% kezelési költség 10 év alatt szemmel is látható….
Amikor jól megy valaki dolga, hajlamos elfelejteni, hogy mennyire is. Ingyenes számlavezetés, nincs állományi díj, ingyenes kiutalás, bankkártyás befizetés ingyen, kamatadómentesség. Majd ez elműlik, akkor sírunk a hiánya miatt. 🙂
A hosszabb távra tervező (minimum 10-15 év), kevésbé kezdők számára érdemes tartani egy portfólióban másfajta kötvényeket, mit gondolsz? (akár alap formájában) Gondolok pl. valami olyanra, mint BND, BNDW vagy Vanguard Global Aggregate Bond UCITS ETF EUR Hedged Accumulating.
Nyilván van a partnerkockázat a MÁK termékeinél, érdemes lehet diverzifikálni, de az említett alapoknak meg kevesebb a hozama.
A kérdés nehéz. Alapvetően azt mondanám, hogy van értelme kötvényeket tartani a portfólióban. DE!
A kötvényeknek megvan a bejegyzésben is említett rossz tulajdonsága, hogy az árfolyamuk a kamatkörnyezettől erősen függenek. Most akkor menne felfelé az áruk, ha csökkennének a kamatok. A klasszikus közgazdaságtan szerint az egyenes öngyilkosság lenne, ha pedig a másik irányba mennek a kamatok, akkor a hozam nekem nem tetsző irányba megy majd. Ezért én személyesen most kerülöm őket, a teljes kötvényállományom magyar állampapírban van.
Igen, ez valószínű, hogy nem a csökkenő kamatok jönnek most, legalábbis ezt olvastam. 🙂 Külföldi fejlődő piaci kötvényeket, high yield bondokat, inflációkövető termékeket (TIPS) ajánlanak erre az időszakra, ezt is olvastam.
Ettől függetlenül az önmagában egy kérdés, hogy érdemes-e diverzifikálni a hazai államkötvényeket külföldi, diverz kötvényalappal, vagy sem. Tulajdonképpen egy részvényindex alap is ad valamilyen védelmet, ha a magyar állampapír partnerkockázatát nézzük, bár úgy tudom, a fejlődő kötvények hajlamosak a részvényekkel együtt mozogni, így lehet, hogy nem az ideális, jobb mégis egy nemzetközi kötvény alap (de ott meg a növekvő kamatkörnyezet jelent rosszat, kvázi „öngyilkosság”).