Azok a gonosz spekulánsok!

Pénzügyekkel foglalkozó körökben rendszeresen feljön az a gondolat, hogy a spekulánsok (aktív kereskedők) alacsonyabb morális szinten lennének, esetleg inkább szerencsejátékosok, mint a valódi befektetők. Ahogy korábban említettem már, szerintem ez annak ellenére nem teljesen igaz, hogy Warren Buffet (és Benjamin Graham) is ezen az állásponton van. A múlt héten Patrick Boyle, az egyik kedvenc pénzügyekkel foglalkozó Youtuberem adott ki videót ebben a témában, így gondoltam, hogy írok róla. A bejegyzés jórészt a videón alapul, melyet kiegészítek a saját kommentárommal.

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

A bejegyzésről videó is készült némi vizuális anyaggal.

Mindenekelőtt azonban szeretném leszögezni, hogy a „spekuláció”, vagy aktív kereskedés nem való mindenkinek, sőt azt gondolom, hogy az átlagos befektető sokkal jobban jár passzív vagy hosszú távú stratégiákkal. A statisztikákból pontosan látjuk, hogy az aktív kereskedéssel a többség pénzt veszít.

spekulánsok

Mit csinálnak a spekulánsok?

A helyzet az, hogy nagyon sok stratégia van arra, hogy hogyan lehet a piaci volatilitástól független hozamot elérni. A legtöbb működik egy ideig, de amikor a híre elterjed, annyian kezdik el csinálni, hogy már nem működik többé.

Véleményem szerint a sok helyen szofisztikált értékesítési tölcsérrel eladott technikai analízis alapú, főként életstílust reklámozó módszerek szimpla átverések. Nagyon könnyű bemutatni, hogy nyertél egy fogadáson, ha mindkét oldalt megtetted, csak a vesztesről elfelejtkezel. 😉

Az életstílusra kicsit visszatérve: az aktív kereskedők (akár saját maguk, akár befektetési alapok számára) nem arról híresek, hogy a tengerparton (rossz internetkapcsolattal) napi egy-két óra munkát fordítanak erre a tevékenységre. Ez egy nagyon versenyző piac, ahol a szereplők nem gyakran lustálkodhatnak.

A valóban működő stratégiák valamiféle eseményre építenek valószínűségi modelleket. Ehhez nagyon mély tudás szükséges az adott iparágról és a statisztikáról. Ezt pedig nem valószínű, hogy egy pár napos kurzus során az átlagember el tudja sajátítani. Általában matematikusok vagy közgazdászok foglalkoznak vele, ráadásul közöttük is az elszántabbak. Csak hogy pár példát említsünk; vannak, akik a cégek felvásárlása körüli árazási különlegességekre specializálódnak, mások hasonló cégek elemzése alapján adják el az egyik és veszik a másik cég részvényeit (esetleg ugyanazt a céget különböző tőzsdéken).

Mire jók a piacon?

A spekulánsok sokszor érdemtelenül hírhedtek. Sokan azt gondolják, hogy a szerepük destruktív a piacon, de általában ennek pont az ellentéte igaz. Azt kell megérteni, hogy a munkaidejükön kívül a saját tőkéjüket is kockáztatják, tehát csak olyan dologba éri meg nekik pénzt tenni, ami „be fog jönni”. Azaz hacsak nem tudja valaki erőből lenyomni a piacot (amire várhatóan senki nem képes), akkor nem érdemes „rossz” pozíciót felvenni (tehát olyat, ami várhatóan nem fog bejönni). Vagyis a spekik tulajdonképpen a piacok jósai.

Hogy érzékeltessem: Soros egyik nagy dobása a Brit Jegybank térdre kényszerítése volt. A britek úgy döntöttek, hogy fenntartják az erős fontot annak ellenére, hogy a piaci környezet ellene szólt. (Alacsony alapkamat, erős külkereskedelmi hiány, magas infláció.) Ha valaki utánanézett, akkor láthatta, hogy ez a helyzet nem fenntartható. Tehát ha minden így marad, a britek valutája nagyot fog esni, amikor a jegybank már nem támasztja azt meg.

Egy ilyen helyzetben megéri eladni a nálad levő (vagy kölcsönvett) fontot, ami meg is történt, amivel végül szépet kaszált Soros alapja.

Tehát a kereskedők tevékenysége gyorsabban kialakítja a piaci árat, mint ahogy nélkülük kialakulna. Ugyan nem magától értetődő, de a spekulánsok segítik a likviditást (akkor is adnak-vesznek, amikor más már nem feltétlenül akar), ezáltal növelik a piaci hatékonyságot.

Ezzel nem szeretném azt mondani, hogy a spekulációnak csak jó oldala van. Amikor a piaci hangulat negatív, a kereskedők jelenléte tovább tudja növelni annak hatását (például tőkeáttétes eladással). Habár ez jelentheti azt is, hogy saját magát sodorja veszélybe. Ha ennek a működése érdekel, keress rá a #GME kulcsszóra. (Röviden: nemrég a kereskedők többet adtak el -kölcsönözve-, mint amennyi részvény van. Ezt pár Reddit felhasználó kihasználva, a végtelenségig hajtotta fel a részvény árát. Ezt angolul short squeeze-nek hívjuk.)

Miben más ez a befektetéshez képest?

Ez az, amit azt hiszem, kevesen tudnak megválaszolni, sajnos én sem, de igyekszem minél jobban leírni. Mindkettő pénzt szeretne a pénzével keresni. Annak pedig nincsen szaga.

A legnagyobb különbséget én az aktivitásban látom, bár ahogy a befektetők típusainál is említettem, a hosszú távú stratégia nem jelenti az aktivitás hiányát (sőt!).

Sokak szerint egy fontos különbség, hogy a kereskedés egy 0 összegű játék. Amellett, hogy ez nem teljesen igaz, még az sem jelentene különös problémát, ha az lenne. Nyilván a piacon manipulálása lehet negatív dolog, de általában egyáltalán nem erről van szó. A fenti példában, ha valaki manipulálta a piacot, akkor az a brit jegybank volt.

Ezen kívül azt gondolom, hogy a valódi profittermelő képesség sokkal nagyobb erőforrás a spekulánsok esetében. Nagyjából ahhoz tudnám hasonlítani, mint az autóvezetés és a motorozás: mindkettő vezetés, csak kicsit másra jó.

Az a helyzet talán, hogy a spekulánsoknál nagyon nehéz elválasztani a vakszerencsét a valódi képességtől. A piac folyamatosan változik, nagyon nehéz fenntartani az előnyt, a legtöbbeknek nem is sikerül.

Azt gondolom, hogy részben abból fakad a negatív megítélés, amiért régen is haragudtak a kereskedőkre. A zsidógyűlölet egyik gyökere abban keresendő, hogy jellemzően kereskedelemmel foglalkoztak. Évszázadokkal ezelőtt azonban ezt nem tekintették munkának, hiszen „nem járt hozzáadott értékkel”. Ami igaz, az igaz, attól, hogy egy országgal arrébb adod el a gabonát, még gabona marad, de hogy ne lenne hozzáadott értéke, azt szerintem mára már senki nem hiszi el. Hasonló a spekuláció helyzete is, csak évszázadokkal később.

Talán van valami negatív még a gyors meggazdagodásban (vagyis inkább annak a tévképzetében). Őszintén azt gondolom, hogy a kereskedők távol vannak a gyors meggazdagodástól.

Miért nem ajánlom akkor mégsem?

Az egyik ok, hogy tényleg nagyon magas a belépő szinthez szükséges tudás. Sokan nem is tudják, hogy mit nem tudnak, amíg meg nem égetik magukat (ezzel sem misztifikálni nem szeretném a területet, sem azt mondani, hogy értenék hozzá). Akiknek ez a blog szól, azok általában kezdő és középhaladó befektetők, nem pénzügyi elemző végzettségű közgazdászok, matematikusok. (Bár remélem ezen kisebbség is talál érdekes gondolatot nálam.)

A másik ok, hogy még a nagyon okos emberek is nagyon rosszul tudnak néha számolni. Ha egy év alatt 10M forinton keresel aktív kereskedéssel 1 millió forintot, miközben a piac 8% hozamot hozott, akkor irgalmatlan mínuszban vagy. Ha passzívan fektetted volna be a pénzed, lett volna 800 ezer forintnyi hozamod, tehát 200 ezerért dolgoztál. Még kezdő pénzügyi elemzőként sem nagyon érdemes 2000 forintos órabér alatt munkát vállalni. Azaz van havi 8-10 órád kereskedni egy ilyen példában. Ezt nem mindenki számolja sajnos végig.

Talán ezért is van az, hogy keveset hallunk olyan befektetési alapokról, amik a költségek után is jobbak, mint a piac. (A dolog nem annyira egyszerű, mint ahogy azt itt tálalom, de a konzisztens teljesítmény hosszútávon tényleg ritka.)

Persze benne van a dologban, hogy sok tapasztalat kell, ami mindenképp idő ráfordítással jár, de azt látom, hogy a sok tapasztalatot inkább élesben (véletlenül sem demó rendszeren), lehetőleg a statisztika órákat elkerülve szeretnénk megszerezni.

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe. Múlt héten az MLM értékesítésről írtam meg a véleményem, azelőtt a gyenge forint hatásairól elmélkedtem.

6 comments on “Azok a gonosz spekulánsok!

    1. Nagyon fárasztó lenne nekem az, hogy minden nap a tőzsdén vegyek és eladjak részvényeket. Ezt azért tudom, mert már csináltam ilyet 21 éves koromban és végül hagytam az egészet, mert nekem túl sok az, hogy mindig ugyanakkor legyek minden nap ébren, amikor a tőzsde nyitva van. A mostani részvény vásárlásos szokásomban az a jó, hogy elég annyit csinálnom, hogy amikor eszembe jut, akkor megnézem a részvényárakat és ha megfelelő, akkor veszek olyan részvényt amilyet akarok. Mondjuk sokszor olyankor jut eszembe részvényt venni, amikor zárva a tőzsde, ezért van olyan, hogy több napon át várok (akár heteket, hónapokat), hogy időben eszembe jusson a részvény vásárlás. Persze amikor nem időben jut eszembe, akkor megint meg kell néznem, hogy még mindig megéri-e nekem a részvényt megvenni vagy már túl drágának találom a részvényt, ha pedig olcsóbb lett a részvény, mint amikor elterveztem megvenni, akkor az tök jó és megveszem egyből a részvényt.

  1. szerintem aki megvesz egy profitabilis ceget es evekig tartja az reszesedik a ceg ezen ido alatt termelt profitjabol. Vagy osztalek cimen visszaosztanak a profitbol, vagy a sajatreszveny vasarlas miatt megnovekedik a reszveny ara, de ha csak benn hagyjak a konyvekben a nyereseget mar akkor is ertekesebb a cel, reszvenyar kovetni fogja idovel. Ezt igy semmikeppen sem neveznem zero osszegu jateknak.

    Ezzel szemben aki napon belul vesz-elad es igy rendszeresen kereskedik az egy nulla osszegu jatekban vesz reszt, mert ilyen rovid ido alatt nem nagyon ertelmezheto a megtermelt profit, illetve az arfolyam kilengesek teljesen lehetetlenne teszik hogy a megtermelt profitot tukrozze az arfolyam

    1. Igen, a 0 összegű játék kritika nem a hosszú távú befektetőkre vonatkozott.
      Értem a 0 összegű játék érvet, de azt hiszem, hogy nem teljesen értek vele egyet.

  2. Nekem az a (teljesen megalapozatlan és szubjektív) érzésem, hogy a spekik mindig növelik a piaci kilengéseket/szélsőségeket.

    Próbálok elmozdulni ettől az előítélettől de nehéz 🙂 segíts!

    Különösen az ingatlanpiacon zavar ez, mikor látok ismerősöket küzdeni az első saját lakásért, és közben hallok ilyen hiénákról akik ideiglenesen beraknak pár bútort hogy gyorsan pár millával többért adjanak túl a lakáson 0 felújítással (tehát 0 hozzáadott értékkel).

    1. Nem vagyok nagyon otthon az ingatlanpiacon, nem tudom, hogy mennyire jellemző ez, de látok abban hozzáadott értéket, ha valaki rosszul árazza be a portékáját, arra rárepülnek, és piaci áron adják. Gyakorlatilag kijavítják a piaci tudatlanságból eredő hiányosságokat. Persze nincs kizárva, hogy árfelhajtó hatással vannak, ezt nehéz megítélni.

Comments are closed.