Befektetés: elegendő-e, ha utólag bejön?

Az egyik leggyakrabban félreértett befektetői tulajdonság a találati pontosság. A tévedés teljesen érthető, hiszen első látásra ez egy jó indikátornak tűnik. A probléma azonban, hogy csak a jövőbeni találati pontosság számít, és kis mintából akarunk nagy következtetéseket levonni.

A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

Arról nem is beszélve, hogy sokan hiszünk a hatékony piacban. Vagyis abban, hogy amit tudunk már bele van építve az árakba. Ha úgy a piacra, mint egy szavazásra, ahol a pénzeddel teszed le a voksod, máris könnyű megérteni a logikát. Persze nem azt mondom, hogy nincsenek félreárazások, csak azt, hogy a jelenlegi legjobb tudásunknál senki nem tud többet.

Éppen ezért általában tévút a jövőt jósolgatni: a feladat inkább az, hogy a rendelkezésre álló információ alapján keressük a legjobb megoldást. Így pedig nagyon káros lehet, ha utólag kesergünk a veszteségen, vagy örülünk az eredménynek. Sokkal fontosabb azt végiggondolni, hogy mit tehettünk volna a döntés meghozatalakor a jobb eredményért.

Tökéletes példa

Az utóbbi évek legerősebb megbánást generáló eseménye bizonyos körökben a BTC meg nem vásárlása (vagy eladása alacsony árfolyamon) volt. Aki indulástól tartotta tavaly novemberig, az pár dollárból megoldotta a megélhetését. Mégis sokan eladták száz dolláron (ne feledjük, ez már akkor többezer százalékos hozam volt). Rossz döntés volt eladni, vagy nem venni?

Már sokat írtam a BTC-ről, kriptopiacról, ezért a véleményem keveseket fog meglepni: a hiba általában a vásárlás volt. Még akkor is, ha sokszázezer dollárt zsebelhettél be (mint így utólag kiderült).

Az egyik fő önátverés, amit ilyenkor elkövetünk, az a „túlélési torzítás”. Mivel a fontos események hagytak mély nyomot (még továbbra is beszélünk róluk), ezért azt hisszük, hogy az az általános. Pedig ezek általában a kivételek. Minden Amazonra, ami a dotkom lufi alatt alapult, több száz olyan cég van, amit már csak korabeli feljegyzésekből ismerünk, értékük nulla. Ugyanígy minden 2009-es „nagyszerű befektetésre” jut soktíz bukott platform.

A másik nagy mellélövést az okozatja, ha a múltat a jövőre egyszerűen extrapoláljuk. Sajnos a közgazdaságtan egy olyan „tudomány”, ahol ez csak korlátozottan, sok csillaggal ellátva alkalmazható. Éppen ezért fontos, hogy kritikusan álljunk hozzá. Az, hogy egy vonal 10 évig felfelé ment, még nem ok arra, hogy továbbra is arra menjen. Ha más okot nem találunk a növekedésre, akkor lehet, hogy rosszul közelítjük meg a problémát: vonalakat nézünk.

A pénzügyi blogok olvasói sokszor próbálják a szerző hitelességét az alapján megítélni, hogy bejöttek-e a meglátásai. Ezeket a következtetéseket ráadásul sokszor nagyon kisszámú tipp alapján próbálják levonni. Én például gyakran ütöm a BTC-t és az egyéb kriptokat, de hiba lenne a megítélésemet a BTC árfolyamának alakulásához kötni (még ha most éppen egy zseninek is nézek ki). Sokkal fontosabb lenne a jelen helyzetről alkotott megállapításaimat értékelni. De BTC helyett lehetne példa a Tesla vagy a TEVA is, ez teljesen lényegtelen.

Az oktatásokon ki szokott kerekedni az emberek szeme, amikor elmondom, hogy a hosszú távú befektetés végeredményben egy bizalmi játék – még akkor is, ha nagyon sok alternatíva nincs. A befektetéssel azt mondod, hogy hiszel a jövőbeni technológiai fejlődésben. (Meg ugye azt is, hogy a jövődet részben a jelenbeli bevételeidből szeretnéd finanszírozni.)

Szisztematikus stratégiák

A bejegyzésben említett véletlenek ellen alakítunk ki szisztematikus befektetési stratégiákat. Tesszük ezt azért, hogy utólag meg tudjuk vizsgálni: valóban a legjobb információk alapján döntöttünk-e.  Ha igen, akkor csak a negatív eredmények miatt ne adjuk fel. Az újrasúlyozással és a stratégia követésével biztosítjuk, hogy ne az utólagos visszacsatolásra, hanem a lehető legjobb döntésre épüljenek a befektetéseink.

• Facebook
• YouTube