Béremelés: hogyan? Így kérj, így tervezd!

A bevételek tervezése szorosan összefügg azzal, hogy vajon milyen béremeléssel számolhatunk. Ezen a héten a bevételek tervezéséről, növeléséről lesz szó.

Ne feledd like-olni a facebook oldalam, hogy ne maradj le egy bejegyzésről sem.

Tervezés

Azok, akik munkabérből élnek, aránylag könnyű helyzetben vannak: a bevételeik éven belül általában nem nagyon változnak, így könnyen tervezhetőek. Ennek ellenére érdemes megnézni, hogy az egyes hónapokban milyen plusz juttatás várható, esetleg kiszámolni, hogy mennyit is keresel valójában havonta.

Azok azonban, akiknek javadalmazásuk jó része a teljesítményükhöz van kötve, sokszor problémába ütköznek a tervezés során. Személyes véleményem szerint ilyenkor érdemes az alacsony jövedelmi szinthez belőni az életszínvonalat, amit szinte biztosan el is tudunk érni. Bármikor érkezhet egy válság, vagy hosszabb rossz időszak, amikor az átlaghoz képest kevesebbet keresünk. Ilyen esetekben végképp fontos a 3-6 hónapnyi vésztartalék – egyéni vállalkozóknak sokszor az egy évnyi sem biztos, hogy elég. 

Bónuszok, prémiumok

Bónuszt kapni mindenki szeret, mert talált pénznek érződik. Jó érzés, hogy vastagabb a fizetési csekk, hirtelen több pénz van a számlán. Tapasztalatom szerint ez a legjobb kifogás a túlköltekezésre. Ha csak a pénzügyi-racionalitás oldaláról nézném, akkor azt mondanám, hogy ez mind hibás, menjen minden a megtakarításba, egy centet se láss belőle. 

DE!

Akármennyire is szeretném, hogy így működjenek az emberek, a valóság mást mutat. Ezért azt gondolom, hogy érdemes lehet saját motivációs rendszert kialakítani. Ez legyen olyan, ami már motivál, de a juttatásból bőven marad is. Van, aki havi jövedelmének sokszorosát kapja bónuszként, van, aki meg a felét se, de azért egy egyszeri ünneplést mindenképp ajánlanék, a bónusz 5-10%-ának értékében. Egy kedves vacsorával, vagy színházjeggyel akár a pároddal közösen tudtok örülni a sikerednek, te pedig motiváltabb leszel a következő körre.

Az ezen felüli összeg pedig nyugodtan lehet a nyugdíjalapod része, vagy ki tudod belőle fizetni a hiteled (egy részét) is.

Bevételek emelése

Ha pályakezdőként tudtam volna, amit most tudok, egészen másként alakultak volna a junior éveim. Egyfelől sokkal nagyobb bérigénnyel mentem volna a munkáltatók elé (és sokkal ügyesebben interjúztam volna), másrészt sokkal több helyre jelentkeztem volna.

Ezzel csak arra akarok rávilágítani, hogy a bevételek összege általában nem egy állandó, főleg nem egyetlen munkáltatótól függő szám. Viszont te vagy az egyetlen, aki tenni tud annak érdekében, hogy többet keress.

Ha az utóbbi három, három és fél évben, amikor évi 10-15%-os béremelések voltak szinte minden piaci iparágban, te nem kaptál semmi pluszt, akkor egy új belépő bérének kétharmadát keresheted. Ha ez így van, akkor ideje körbenézni magad körül. Lehet, hogy a tudásod felett eljárt az idő, vagy nem dolgozol elég jól, de az is lehet, hogy pénzügyileg nem értékelnek eléggé a munkahelyeden, nem tudod, hogyan kérj béremelést.

A biztosítók is sokszor jobb árakat adnak az átlépőknek, mint a megújítóknak (kötelező felelősségbiztosításoknál ez a gyakorlat mára illegális). Ezt a közgazdaságban harmadfokú árdiszkriminációnak hívjuk. A biztosításoknál a vevők két részre vannak osztva: “szorgalmasakra” és “lustákra”. A lusták magasabb árat fognak fizetni. Ugyanez előfordul a cégeknél is: a “lusták”, vagy inkább a halkabbak kevesebbet kapnak, mert nem kérnek többet. A cégek növekedésével általában kialakul a szabályozott béremelés menete, ami csökkenti az egyéni eltéréseket.

Versenyszféra

Mivel a fizetések egyéni megegyezéshez kötöttek, érdemes rendszeresen megvizsgálod, hogy milyen a piaci pozíciód:

• Mennyivel emelkedtek a fizetések a szakmádban?
• Mennyivel vagy ügyesebb, képzettebb, mint tavaly, esetleg mennyivel vagy jobb, mint a többiek? Nyilván, ha irodai dolgozóként elvégeztél egy varrónői tanfolyamot, azért nem fizet a munkáltató, szóval releváns dolgokat érdemes megvizsgálni.
• Van-e valami béren kívüli plusz, amit a munkáltató ad, és ami miatt érdemes alacsonyabb fizetésért is maradni?
  Tudom, hogy hülyén hangzik, de egy idő után még plusz 20% fizetés sem motiváló. Több home office, kiszámítható munkaórák viszont sokat érhetnek. (Igen, a felső jövedelmi tizedekben ezt többre becsülik.)

Ha ezeket átgondolva úgy érzed, hogy keveset keresel, beszélj a munkáltatóddal. Kérj visszajelzés a munkádról; lehet, hogy lát valami olyat, amit te nem. De az is lehet, hogy téved, vagy nem vesz észre valamit. Vázold neki, hogy milyen ügyes vagy, milyen sok értéket adsz a vállalathoz, és hogy szeretsz itt dolgozni (ha így van). El lehet mondani, hogy te úgy látod, hogy a piaci bérek sokkal magasabbak, mint a tied. Fenyegetőzni nem érdemes, sőt inkább célravezető megerősíteni, hogy értékeled a munkahelyed. A kollégáid fizetését emlegetni sem a legjobb taktika, mert ugyan nem sért szabályt ezen adat ismerete, de semmi köze a ti megegyezésetekhez. 

A rossz kimenetel biztos, hogy rossz?

Azt gondolom, hogy egy korrekt munkáltató ilyenkor piaci ár közelébe fog ajánlani. Előfordulhat, hogy találtok valamit a fizetésemelésen túl (is), amit szívesen fogadsz. Persze nincs kizárva, hogy munkanélkülivé válsz. A magas(abb) fizetés némi kockázattal jár, de valószínű, hogy egy rossz munkahelytől váltál meg.

Ha az első ilyen nem vezet eredményre, akkor érdemes megnézni, hogy más vállalatoknál mennyit adnának. Kipróbálni, hogy milyen egy interjú, milyen lehetőségek vannak. Nyilván, ha szeretsz valahol dolgozni, azt nem hagyod ott +5-10% fizetésemelésért, de 20% körül már el kell gondolkozni, hogy tényleg a tudásodnak megfelelő munkát végzel-e.

Szerintem nem célravezető már meglévő ajánlatot  lobogtatni megállapodás reményében. Ilyen esetben én őszintén szólva sok szerencsét kívánnék az új pozícióhoz. Ugyan teljesen amellett vagyok, hogy egy munkahelyen a munka elvégzéséért fizetnek, de ha vezetőként állandóan azon kellene aggódnom, hogy mikor áll fel az illető, akkor inkább nem szeretnék vele dolgozni. Persze van, ahol működhet. Hasonló az eset, ha csak felmondás esetén ajánlanak magasabb bért. Jövőre megint el kell majd játszani ezt?

Állami szféra

Őszintén nincs sok tapasztalatom ezeken a területeken. Az alapján, amit tapasztaltam a közalkalmazottak, köztisztviselők nem kapnak valami magas fizetést, ráadásul a bértáblában nincs sok rugalmasság. Az segít a fizetésben, ha több felelősséget vállalsz, vezetői szintek felé törsz, de ez nem mindenkinek működik.
Valamivel több fizetésbeli rugalmasságot láttam, az állami tulajdonú cégeknél. Ráadásul, ha (EU-s) projektekről van szó, akkor semmi sem drága, de itt nagyon sokat számít a kapcsolati tőke és a rugalmasság is.
Ha neked van tapasztalato, akkor mesélj róla bátran.

A személyes tapasztalatom szerint egyébként, hogy cégen belül a 10% feletti éves fizetésemelés akkor reális, ha azzal felelősségváltozás is történik, vagy valamiért lemaradt az illető az utóbbi években. Cégek közti váltással, vagy magasabb pozícióban lehet 20% körüli emelést kapni. Ennél magasabbat én még csak munkavállalóból vállalkozóvá válásnál láttam. Persze szívesen látom a ti tapasztalataitokat is a kommentek közt!

Remélem tetszett a bejegyzés, jövő héten csütörtökön jelentkezem, addig is kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra), ha ők is küzdenek ezzel.

Szerintem érdekesnek találod, hogy miért jó neked, ha adakozol!
Vagy azt is, hogy mennyi egy-egy szokás valódik költsége.

• Facebook