A napokban nagyon sok Youtube hirdetést kaptam, amiben egy humanitárius katasztrófa nevében kérték a hozzájárulásom. Természetesen nem a jótékonysági szervezet, hanem egy külsős partner készítette a hirdetést, vagyis a kimondott célra már csak a jutalék levonása utáni összeg lesz felhasználható. Már elmélkedtem arról, hogy vajon ez az üzleti modell korrekt-e, de ez esetben más a problémám.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
A humanitárius katasztrófák érthető módon sok emberből váltanak ki szimpátiát. Ilyenkor teljesen jogosan nyílik meg az emberek pénztárcája. Arról is írtam már, hogy igencsak támogatom az adakozást. Szerintem a világ sokkal boldogabb hely lenne, ha a társadalmi felelősségvállalás nem abból állna, hogy „csinálja más”.
Viszont az „ingyen pénz” ígérete mindig vonzza az átveréseket, rosszhiszemű piaci szereplőket. Emlékszem, hogy az orosz-ukrán konfliktus kirobbanásakor sokan úgy szereztek extra jövedelmet, hogy más országokból ügyes hanghatásokkal „élőztek”.
Nem tudom, hogy a Youtube videók között megjelenő reklámok hasonló rosszhiszemű szereplőktől érkeznek-e. Az biztos, hogy aránylag fiatalabb cégekről volt szó. Az egyikhez sajnos semmilyen adószámot vagy ellenőrizhető adatot nem találtam. A másik esetében a 2022-es adatok szerint a kiadások alig 3%-a ment jótékony célokra (újabb infót még nem találtam). Legalábbis ha jól értem az IRS nyomtatványt. A kiadások több mint háromnegyede marketing célokat szolgált. Lásd a lenti képen.
Ezzel egyáltalán nem szeretném azt mondani, hogy minden szervezet ilyen. Távolról sem. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jószándékú adományozás akkor éri el a célját, ha tudatosan, jó helyre adjuk. Rossz emberek mindenhol vannak, nagyszabású reklámkampányokat pedig azok tudnak megfizetni, akiket annyira nem érdekel, hogy jó helyre menjen a pénz. Még akkor sem, ha az ember szíve megszakad az audiovizuális elemektől.
Ha szeretnéd, hogy jó helyre kerüljön a pénzed, keress egy magyar szervezetet, amiben meg tudsz bízni. Ellenőrizd azt is, hogy a költségeinek jelentős többsége a célnak megfelelő felhasználással történjen.
Biztos hogy egyik magyar szervezet sem atveres? Szamit az hogy egy szervezet magyar-e vagy sem? Vagy csak azoknak akik nem beszelnek a magyaron kivul mas nyelvet?
Nekem az utobbi evek magyar furfangjabol az ilyen lombkorona setanyok meg EU-s penzen epitett kilatos buszmegallok jutnak eszembe, amit raadasul sokan buszken a magyar lelemenyesseggel azonositanak. En nem igy latom, biztos tul regota elek kulfoldon.
Ne érts félre, nem azt mondom, hogy a magyar alapítványok általánosan jobbak lennének. De mind bevallásokban, mind személyes kapcsolatokban sokkal jobban lehet kontrollálni. Pl mennyi esélye van az átlag magyarnak, hogy megtalálja az IRS bevallást? (Nyilván a honlapjukon nem büszkélkedtek a 3%-kal.) Még ha nem is tökéletes, akkor is jobb a helyzet.