Készítettem egy újabb számlótáblát, amely segít annak eldöntésében, hogy érdemes-e cégnévre íratni a használt autót, amit a tulajdonos-cégvezető használ részben vállalati célokra. A leasinggel ebben a bejegyzésben nem számolok, főszabály szerint nem is ajánlom senkinek.
Cégek számára már készítettem az egyes adózási formákat összehasonlító táblát és nettó-bruttó kalkulátort is. Azt gondolom, hogy azon kívül, hogy kikapcsol ezeknek a készítése, olyan tudást ad a cégvezetők és tulajdonosok kezébe, ami máshol nem nagyon elérhető, még a könyvelők sem biztos, hogy átlátják. Mindazonáltal tudni kell, hogy nem vagyok adótanácsadó, a te eseted lehet különleges, hibázhatok is.
Iratkozz fel a Youtube csatornámra (1000 feliratkozó a cél 😉 ), ott hétről-hétre, napról-napra tudod követni a kiadásaimat, de a heti bejegyzéseket is fel szoktam tenni, most éppen a múlt hetit tettem fel.
Ha tetszik a munkám, kérlek fontold meg a támogatásom ezen a linken található módokon.
A mai bejegyzésben azt vizsgálom meg, hogy ha taós vállalkozás tulajaként szeretnénk egy használt gépjárművet (részben) céges célokra vásárolni, akkor vajon magánszemélyként vagy a vállalat részére éri-e meg megvásárolni. A cég profitot termel, legálisan működik, adót fizet.
Ebben az esetben csak az számít, hogy hogyan lesz gazdagabb a vállalat vezetője az év végén.
Cégautó költségeinek elszámolása
A haszongépjárműveket ez esetben nem vizsgáltam, de ott szerintem nem nagyon van kérdés, a cégautó a helyes út.
Hazánkban két fő lehetőség van az autózás elszámolására. Ha a gépjármű céges tulajdonban van, akkor többé-kevésbé költségként el lehet számolni a kiadásokat. Van pár érdekesség, például a „féláfás” megoldás a karbantartási költségeken, az eszköz ezt is számításba veszi.
Magánszemélyek számára azonban a céges érdekben megtett kilométerekre költségtérítés jár. Ez némi dokumentációval jár, valamint a vállalatnak cégautóadó fizetési kötelezettsége származik belőle. Előnye, hogy a magánszemélynek (esetünkben a tulajnak) a költségtérítés készpénzben kifizetésre kerül, a vállalatban pedig költségként kerül elszámolásra (azaz nem kell taót és osztalékadót fizetni az így kivett költségek után).
Ha nagyon leegyszerűsítenénk, akkor azt mondhatjuk, hogy a törvényileg megadott 15 ft/km-t kell szembeállítani a társasági adóval és osztalékadóval csökkentett fenntartási költséggel (értékcsökkenés+karbantartás), a többi hatás elvileg minimális.
Eredmények
Drága autó
Az autó értékcsökkenése (és fenntartási költsége) elég nagy, ha nem a legnagyobb hatással van arra, hogy megéri-e a cégautó. 3M forintos vételár felett nagyon nehéz érvelni a magánautó mellett. Ez szinte független a futásteljesítménytől, bár felmerül a kérdés, hogy évi párszáz kilométer miatt miért is vennél autót.
Olcsó autó, kis értékvesztéssel
Az olcsóbb autók esetében már nem ennyire egyértelmű a dolog. Ezeknél már az értékcsökkenés helyett a fenntartási költségek jelentenek komolyabb összeget. Alacsony futásteljesítménynél, esetleg kevés céges hónapnál már megérheti inkább magánszemélyként üzemeltetni, de őszintén szólva a plusz dokumentáció bonyolultabbá teszi. Így még ha pár tízezer forinttal jobbra jön ki a magánautó, érthető lenne ilyen esetben is cégnévre vásárolni.
A magánhasználat furcsasága
A számolások alapján az is kiderül, hogy minél kevesebb az autó céges használata, annál jobban megéri a cég tulajdonában tartani. Ennek az az oka, hogy így kérdés nélkül elszámolható a teljes költség, míg a magánszemély tulajdonában csak egy aránylag alacsony általányt enged elszámolni a NAV.
Tehát minél több a magánhasználat a céges autóval, annál inkább megéri a cég nevére venni. A szabályok furcsa összjátéka…
Összefoglalás
Ha érdekel számolótábla, szeretnél te is játszani vele, itt tudod kitenni teljes képernyőre, vagy a lap alján megtalálod beágyazva.
A cégautókra rengeteg szabály van, aminek szerintem a fele legalább a korábbi szabályok kijátszásának az eredménye. Abban biztos vagyok, hogy sok adómentes jövedelem kerül ki így a cégekből. Emellett nehezen betartható, nagyon nehezen betartatható a mai szabályozás.
Azt gondolom, hogy a jelenlegi rendszer mindenképpen a cégautók jelenlétének kedvez, részben ez az oka annak is, hogy nagyon sok munkavállaló is céges autóval jár. A vállalatoknak sokkal olcsóbb így „megbecsülni” a beosztottakat. Az infláció pedig a kilométer alapú költségtérítés előnyét abban a kevés esetben gyorsan megeszi.
Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe (korábbi bejegyzések: a nyugdíjrendszerekről itt írtam, mókásabb tartalmat „KamuKontrollerről” itt találsz, vagy oszd meg bejegyzést a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).
Ha szeretnél a pénzügyeidről értékesítésmentesen beszélgetni, kérj visszahívást:
Az eszköz működése
Az üzemanyagköltséget (áfás összeget) a vállalatok ráfordításként számolhatják el. 7,5 literes átlagfogyasztást és 400 forintos üzemanyagárat feltételezve a cégautó használatával ennek a tao és osztalékadó részét meg lehet spórolni. (Ennek moralitásáról lehet vitatkozni, azonban az szja tv. 1. sz. mellékletének 8.37-es pontja alapján ez adómentes.)
A céges használatú üzemanyag azonban az egyszerűség kedvéért nincs beletéve az eszközbe, hiszen azt a magánszemély is megkapja (feltételezve, hogy a NAV jól határozza meg az általányokat).
A másik oldalon szerepel a cégautóadó, amit magán tulajdonlás esetén csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amikor költségelszámolás is történik.
A magántulajdonú autóra továbbá útnyilvántartás alapján 15 forintot fenntartási díjat fizet adómentesen a cég.
A tábla az autó valós értékcsökkenésével számol, nem a törvényileg előírt 20%-os leírási kulccsal, hiszen amikor a gépjárművet eladja a vállalat, a könyv szerinti érték és az eladási ár közti különbség hatással van a társasági adó alapjára.
Fontos! A tábla nem számol még az új cégautóadóval!
A tábla itt érhető el, de érdemes a teljes képernyős nézetet használni.
Úgy szeretnék céget hogy én is bemagyarázhassam magamnak „megéri” egy drágább autó 😀
Sajnos magánszemélyként teljesen esélytelen hogy megindokoljam (a gyerek rögtön szörnyethal ha volvo xc90-nél kisebbel viszed a nagymamához típusú önigazolások nálam nem működnek)
Off:
Ha van időd/kedved egyébként kívancsi lennék te milyen infókat találsz, mekkora esélyünk van vétlen(!) autósként meghalni az utakon.
(Az alapján amit a KSHnál találtam sztem elenyésző, pedig a hírekből nem ezt érzi az ember)
😀
Azt én is sok helyen látom, hogy „ez a cég pénze, nem az enyém, úgyhogy jöhet a drága cucc”… A másik véglet, hogy a cég pénzét személyes dolgokra költi, aztán csodálkozik, hogy adóhátralék van. Furcsa világ.
Ha jól emlékszem párszáz ember hal meg az utakon hazánkban évente. Évekkel ezelőtt ilyesmi számot láttam. Hogy ebből mennyi a vétlen nem tudom, de az biztos, hogy hetente lehet belőle egy tragédiát lehozni. Őszintén szólva elenyésző az életmóddal összeköthető halálesetekkel szemben. Csak arról nincs napi hír, hogy hány családfenntartó apuka vesztette életét a dohányzás vagy alkohol miatt, az uncsi, azt elfogadtuk. 🙁 Szóval nem emiatt fogok tankot venni az utakra…
Röviden amiket én találtam (2018 vagy 19es adat volt):
– évi 667 halálos baleset (hogy hány halott az nem derült ki)
– véletlenül egy tök másik táblában megtaláltam hogy évi 630 motorbaleseti halott
Amikor ezeket összehasonlítottam akkor azért leestem a székről.
Nyilván van egy kis torzítás mert egyik esetben halálos áldozattal járó közúti balesetről, másik esetben halottak számáról van szó, de azért motoron ritkán halnak meg egyszerre 4en 🙂 szóval szerintem érzékelhető hogy egy nagyon kis szám lehet az autós (és akkor ha ebből még levonnám a „pistike 30 éves ladával, beszívva, részegen, kopott gumikon, 120-al fának hajtott” (röviden: vétkes) eseteket pláne alig marad valami.
Persze másik oldalon meg nem kell halálos balesetnek lennie hogy tönkremenjen valaki…