A közösségi médiában rendszeresen feljön az igény, hogy az „influencerek” megosszák a befektetéseik helyzetét. Egyfelől azt gondolom, hogy van helye az ilyen tartalomnak, másfelől rendkívül káros is lehet.
Teljesen amellett vagyok, hogy a tartalomgyártók edukációs céllal bemutassák, hogy milyen egy pozíciót tartani, mik a buktatók, mi az előnyei és a hátrányai.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
A baj ott kezdődik, amiről már korábban írtam: a követők egy része ezzel szeretné felmérni az illető kompetenciáját. Ekkor azonban elköveti a leggyakoribb befektetői hibák egy részét: a rövid távú fókuszt és az abból való extrapolációt. Pedig a leggyakrabban használt (és kisbefektetők számára leghasznosabb) befektetői stratégiák időtávja ennél sokkal hosszabb. Ha rövid távú áringadozások alapján szeretnél megítélni valakit, akkor garantáltan teli leszel olyanokkal, akik a véletlen miatt teljesítenek jól.
Vizsgálati időtartam
Őszintén szólva hosszú távú stratégiáknál azt sem tudjuk megmondani, hogy hány év lenne a megfelelő vizsgálati időtartam. A befektetői körökben az egyik ismert stratégia az utóbbi években gyengélkedett az alacsony kamatkörnyezet és a jó gazdasági teljesítmény miatt. Ennek eredményeként nagy nyomás volt a stratégia hirdetőin, hogy változtassanak, amit sokan meg is tettek, másfajta stratégiát kezdtek el értékesíteni (részben). A piac fordulatakor a követőik még rosszabb eredményeket értek el, hiszen éppen az utóbbi ~8 év nyertesei lettek az elmúló év legnagyobb vesztesei, így egyelőre mindkét stratégiával bukóban vannak. (Újra alátámasztva a bölcsességet, hogy a hírlevelek hatásfoka gyarkolatilag nulla.)
Ezzel nem azt állítom, hogy az egyik vagy a másik stratégia rossz volt; azt mondom, hogy a követők számára nem volt megfelelő. Ők csak a sikert akarták, de a valódi árát nem akarták megfizetni. Ezért van állandó kereslet a hírlevelekre, ezért vannak a hírlevelek állandó „mozgásban”.
Rossz motiváció
A magyar piacon olyan is van, aki a fent említett rossz motivációra válaszol: olyan nyereség-veszteség arányokat osztanak meg, amelyek a legjobb esetben is megkérdőjelezhetők. Kevésbé naiv emberek azt is mondhatnák, hogy az eredmények, amelyeket a követőik felé kommunikálnak, pénzügyi adatokkal nem alátámaszthatók.
Nem azt mondom, hogy ahol van „hozamkimutatás”, ott mindenhol csalás történik. Létezik, aki korrekten kommunikálja a nyereség-veszteség számait, de ez a ritkább.
Ugyan nem teljesen befektetés, de az USA-ban nemrég büntették 52 millió dollárra 2017-2019 egyik leghíresebb kurzus értékesítőjét, kamuguruját. Sajnos nem Tai Lopezről van szó: Kevin David Amazon dropshipping boltokat épített (vagyis inkább a kurzust értékesítette), esetenként 100 ezer dolláros árcímkével. Az SEC végül ~2 millió dollárt követel tőle – az 52 milliós bevételéből már csak ennyi maradt.
Esetében ugyan nem a befektetési eredmények, hanem az életstílus (autók, nyaralások) volt a hívószó, de a lényeg ugyanaz. Ha valaki a hatalmas eredményeivel hívja fel a vevők figyelmét, akkor el kell gondolkozni, hogy a „tudása” biztos abban van-e, amiben mondja, és nem a marketingben?
Egyéb problémák
Vannak egyébként technikai problémák is. Nem mindenki ugyanazt a logikát követi az eredmény meghatározásában (például a hozamot rendszeresen látom egy bizonyos stratégiánál az eredeti vételi árra meghatározva, ami finoman szólva félrevezető). De már a portfólió összetétele is kérdéses lehet. Nekem például sokkal több magyar állampapírom van, mint szeretném, aminek az oka egy fennálló kötelezettség, ami bármikor fizetendő lehet. Érdemes ezt belevenni a portfólióba? Szerintem nem, de nem mindenki így gondolkozik.
A befektetéseknél azt kell látni, hogy ugyan kevésbé bonyolult, mint azt sokan elő akarják adni, de az, hogy neked személyesen megfeleljen, ezerszer fontosabb. Bármilyen befektetési stratégia értéke lehet nulla, ha nem értjük, vagy nem tartjuk be, esetleg nem felel meg a céljainknak. Éppen ezért én egyelőre nem tartom célszerűnek a saját eredményem (akár folyamatos, akár időszakonkénti) megosztását. Nyilván, aki volt már nálam befektetési oktatáson, annak el szoktam mondani, hogy semmi izgalom nincs benne, ezért talán felesleges is lenne. De nem tartom kizártnak, hogy ha egyszer a portfólióm részével egy aktívabb stratégiát használok, akkor bemutatom a működését. De ez biztos nem holnap lesz. 🙂
Szerinted érdemes lenne megosztanom, hogy mibe fektetek? Te megosztanád a sajátodat?
Engem érdekel, hogy mibe fektetsz.
Én ebbe fektetek jelenleg:
1. Prémium Magyar Állampapír
2. Magyar Telekom Nyrt.
3. Zwack Unicum Nyrt.
4. OTP Bank Nyrt.
5. Richter Gedeon Nyrt.
6. MOL Nyrt.
(A fenti sorszám az eszembe jutási sorszám, vagyis nem a mennyiség alapján van leírva.)
szerintem felesleges megosztani a nagyvilaggal a konkret portfoliot, en ignoralni is szoktam az ilyen jellegu temat reszemrol, nem olvasok/hallgatok ilyeneket. Ugy van ahogy mondod, a nagy tobbseg ebbol probal ROSSZUL leszurni informaciot. Tipikusan ignoralni szoktak az elmult X ev hozamahoz hozzavenni azt hogy ezt mekkora kockazattal sikerult elerni. Hogy csak egy peldat mondjak: a Tesla-t barti koromben is meg ugy altalaban mindenki hype-olta az elmult idokben, volt rola vitam mar kb 3 eve egy ismerossel, elmondtam neki miert nem veszek. Azota latni mennyit ment a reszveny ar, en ettol fuggetlenul nem gondolom hogy rosszul dontottem, egyszeruen tul kockazatosnak tartom, nem kell. Nem bantam meg. Kivulallo biztos gondolna hogy akkor en nem vagyok jo befekteto, pedig a kockazati szint teljesen mas
Mindenki, aki nem vett 9 centért BTC-t és nem adta el 60k dollárért, az rossz befektető.
Kivéve, ha valami máson hozott 66 millió %-ot 12 év alatt.
Én rossz befektető vagyok.
🙂
Lehet, hogy minden befektetéses poszthoz oda kéne írni, hogy „jó befektetetők, a bejegyzés nem nektek való” 😀
@V: a TSLA azért az utóbbi pár hétben nem csillog olyan szépen. Most lebuktál, hogy nem az árfolyamot nézegeted percenként. 😀