ETF-re is vonatkozhat az új szocho

A kamatjövedelmek szocho-kötelezettsége felbolydította az internetet. Számomra nagyon furcsa volt ez a felhördülés, mivel a rendelet nevesítve tartalmazta a kamatjövedelmet és az SZJA tv. 65 paragrafusát is, ami nyilvánvalóvá tette, hogy csak kamatjövedelmekre vonatkozik. Ez nyilván sok embert érint, de a komolyan befektetők számára közel irreleváns. A posztok és hozzászólások sokasága azonban egyértelművé tette, hogy az embereknek fogalmuk sincs, milyen jogalapon fizetnek adót a befektetéseik után. Még meglepőbb, hogy valódi pénzügyi tanácsadással foglalkozó bloggertől is olvastam hatalmas tévedéseket a témában.

A Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.

Tudom, hogy az adózás nem a legizgamasabb téma, ezért az alapokon kívül igyekszem kitérni az érdekességekre is, valamint az érthetőség kedvéért köznapi kifejezéseket, egyszerűsítéseket használok.  A bejegyzés végén pedig megválaszolom, hogy hogyan vonatkozhat a szocho az ETF-ekre is.

ETF szocho

Árfolyamnyereség-adó

A legtöbben azt hiszik, hogy ettől csak a TBSZ tud megvédeni, de valójában alig van olyan helyzet, hogy „sima” árfolyamnyereség-adó alá tartozó terméket TBSZ-re tudj vásárolni. Mert míg köznapi értelemben az értékpapír árfolyamváltozásából származó nyereséget árfolyamnyereségnek nevezzük, a legtöbb esetben ez ETÜ. Ez lényegileg az árfolyamnyereség egy alfaja, de másképp adózik. Adójogi értelemben árfolyamnyereségként a tőzsdére be nem vezetett vállalkozás tulajdonrészén szerzett árfolyamnyereség adózik (ide tartozik az MRP is). Van még pár apróság, de alapvetően vállalkozókon és kulturálisan érzéketlen amerikai multi munkavállalóin kevesen találkoznak vele.

ETÜ – ellenőrzött tőkepiaci ügylet

A tőzsdei kereskedésünk szinte biztos, hogy ETÜ lesz, hacsak nem valami kis brókert használunk. Vagyis ha drágábban adod el a tőzsdei részvényeidet, ETF-jeidet, kötvényeidet (vigyázz, állampapírt nem!), akkor az mind ETÜ-nek minősül. Ez azért fontos, mert az ETÜ-ben szembeállíthatóak a nyereségek és a veszteségek (akár éven túl is). Vagyis ha egy részvényen vesztettél pénzt, de egy másikon nyertél, akkor a nyertes pozíció nyereségéből levonhatod a vesztesét. Ez rengeteg pénzt spórolhat a kereskedőknek.

Fontos viszont, hogy az értékpapírok kifizetései már nem ETÜ-nek, hanem osztaléknak vagy kamatjövedelemnek minősülnek. Viszont ha az ETF visszaforgatja a kifizetéseket, akkor neked nem keletkezik adókötelezettséged (a forrásadót általában ekkor sem ússzuk meg).

TBSZ

Hazánkban ha valaki nem aktív kereskedő és nem TBSZ-en fektet be, az vagy gálánsan lemond a vagyona egy részéről vagy nem tud számolni. Az adóteher ugyanis hosszú távon várhatóan sokszorosa a magyar brókerek extra költségének.

A mostani extra szochoval pedig akár 3 évnél rövidebb időre is megérheti TBSZ-t nyitni. Ugyan a (forintban értendő) hozamra ekkor fizetni kell 15% adót, de csak a 15%-ot. Ráadásul csak egy soron kell bevallani (TBSZ-ről származó jövedelem). Nem kell foglalkozni azzal sem, hogy kamat-, osztalék- vagy ETÜ jövedelem, kizárólag az egyenleg (feltöréskori árfolyamon számítva) növekedése számít. Az egyetlen hátránya, hogy több TBSZ nyeresége és vesztesége nem állítható szembe egymással.

Azt is mindenki tudja talán, hogy 3 év után csak 10% az adó, a gyűjtőév utáni 5. év végén pedig teljesen adómentes a számla (még csak be sem kell vallani). Tehát mind adózásban, mind dokumentációban sokkal egyszerűbb a TBSZ, mint más jövedelmek (talán a hazánkban szerzett kamatjövedelem dokumentációja egyszerűbb ennél, mivel nincs neki, de az nyilván rosszul adózik).

Kamatjövedelem adózása

A kamatadó megértése már egy keményebb dió. Amikor nevesítve kamatot kap az ember, például bankbetét, állampapír kamata esetén, akkor egyértelmű, hogy kamatjövedelemről van szó. (Vigyázz, nem minden kamat esik a kamatadó hatálya alá!)

Már kicsit nehezebb megérteni, hogy az állampapírok és nem tőzsdei kötvények árfolyamnyeresége miért kamatjövedelem. Pedig az, vagyis ha diszkont kincstárjegyet (ami ugye nem fizet kamatot) veszel, akkor minden hozamra kamatadót fizetnél. De nem teszed, mert a 2019 óta kibocsátott állampapírok mentesek a kamatadó hatálya alól.

Nehezen érthető módon a nyílt befektetési alapokból származó jövedelem is kamatjövedelemnek minősül. Ezzel általában nem találkozunk, mert hazánkban a kamatadót a kifizető vonja le és fizeti meg, tehát hazai szolgáltatónál általában nem keletkezik bevallási és külön fizetési kötelezettségünk. Külföldi szolgáltatónál kötött szerződés esetén azonban ezt általában nekünk kell megfizetni és bevallani (de adatcsere történik, tehát a legtöbb esetben a NAV tud a jövedelemről).

Egy jó indikáció lehet a kamatjövedelemre, hogy nem vonnak belőle forrásadót (withholding tax), hiszen az az illetékesség szerinti országban adózik, míg az osztalék nem.

Osztalék adózása

Ahogy az előző bekezdésben írtam, főszabály szerint az osztalék a megszerzés országában adózik. Vagyis az amerikai cégek osztaléka az USA-ban, a német cégeké Németországban, a magyar cégeké itthon. Az országok azonban dönthetnek úgy, hogy külön is adóztatják (például hazánk is megteszi, ha a forrásadó nem éri el a 15%-ot, és van egyezmény). A kettős adóztatásról szóló egyezmények általában 15%-ban limitálják az osztalék forrásadóját (withholding tax). Így itthon általában csak a szocho-t kell fizetni, ha még nem értük el a maximális alapot az összevont jövedelmeinkkel. A szocho alap maximuma a minimálbér 24-szerese (2023-ban 5,568m HUF), az összevont jövedelmek közé tartozik a munkabér, vállalkozói kivét és az ingatlankiadásból származó jövedelem (pár apróbb dolog mellett), de EGT ország tőzsdéjére bevezetett részvényre sem kell szochot fizetni.

Ha nincs kettős adóztatásról egyezmény, akkor sajnos a minimum 5% SZJA-t meg kell fizetni (plusz szocho). Sokan hallottátok, hogy 2024-től a megszűnő egyezmény miatt 30%-os forrásadó fog vonatkozni az amerikai részvényekre (ezen felül az 5% (+13%)). Nyilván ez még TBSZ esetén is tönkreteszi az amerikai osztalékportfóliót.

Tehát az osztalékjövedelmeket szerepeltetni kell a bevallásokban, de ha a forrásadó eléri a 15%-ot, akkor legtöbbször nem kell plusz adót fizetni (kettős adóztatást kizáró egyezmény megléte esetén).

Kell-e szochot fizetni az ETF kifizetéseire?

Amennyiben részvényportfóliónk fizet osztalékot, akkor az osztaléknak megfelelő szabályok alapján annak maximumáig kell szochot fizetni. Tehát ha legalább az átlagjövedelmet megkeressük, akkor nem, illetve az ETF egyébként is várhatóan ír lesz (ami EGT ország). Ha azonban az ETF „bevételei” kamatjövedelemnek minősülnek (például egy amerikai állampapírokat vagy más kötvényeket tartalmazó ETF-nél), akkor a NAV állásfoglalása szerint a kifizetés után kamatadót (és ezzel együtt szochot) kellene fizetni (normál számlán).

Mivel az amerikai államkötvények jelenleg a magyar brókereknél nem érhetőek el visszaforgató (accumulating) formában, ezért két esetben lehet megszabadulni a 28% adóteher kellemetlensége alól.

A korábban említett TBSZ legyen mindenkinek az első gondolata, az mindent megold. A második eshetőség, ha „külföldi állam joga szerint” osztaléknak minősül ez a jövedelem, vagyis ha az alapkezelő osztalékként fizeti ki. Felvettem a kapcsolatot az Interactive Brokers-szel és az Erstével, az ők az Írországban kibocsátott amerikai államkötvényeket tartalmazó ETF-ek kifizetéseit osztalékként írják jóvá. Ha neked van TBSZ-en kívül ilyen befektetésed, mindenképp írd meg, hogy a szolgáltatód hogyan kezeli.

Comments are closed.