Az internetes beszélgetéseimben rendre belefutok, hogy az emberek nem tudják, hogy mire jó a betétvédelem, mire a befektetővédelem. Pedig nagyon fontos megérteni ezeket a koncepciókat, mert a kockázatunkat jelentősen befolyásolja. Vagy például azt, hogy melyik brókert választjuk.
OBA – Országos Betétbiztosítási Alap
Az első és legfontosabb dolog a betétbiztosítás esetén, hogy bankba betett pénz a bank mérlegének a része. Vagyis amint beteszed a pénzt, csak egy banki ígérvényed van, hogy azt valaha viszontlátod. Persze a számlakivonatodon ott van, de fizikailag nincs a számlán, különben a bank nem tudna kamatot fizetni, csak pénzbe kerülne neki.
Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Tradicionálisan hitelkihelyezéssel keresték a pénzt a bankok, mostanra ez már talán nem ennyire egyértelmű, de a lényeg ugyanaz. A betétesek pénze általában tehát nincs a bankban.
Éppen ezért, ha egy bankból túl sokan szeretnének pénzt felvenni (például bankpánik miatt, amikor hirtelen mindenki ki akarja venni a pénzét), akkor nem tud fizetni. Persze a vagyon ettől még meglehet, tehát ha megfelelő értéken sikerülne eladni a követeléseket, akkor akár mindenki megkaphatná a pénzét. Nyilván a betétesek egy részének ez nem sokat segít, ráadásul hosszú procedúra lehet, és nem is biztos, hogy marad elég.
Ezért jött létre az OBA. 100 ezer euróig a betéted teljes összegét visszafizeti, akár 5 munkanapon belül!
A probléma, hogy ez betétvédelem, ami hazánkban véd. Tehát sem a külföldi hitelintézetekben (az európai országokban mindenhol van OBA-jellegű intézmény), sem az OBA tagsággal nem rendelkező intézeteknél elhelyezett pénz nem biztosított.
BEVA – Befektetővédelmi Alap
A bankbetéttel szemben az értékpapírok a te nevedre kerülnek. Ugyan jelentést készít a bróker az általa kezelt értékpapírokról, de azok a befektető nevén vannak. Éppen ezért a bróker csődje vagy felszámolása esetén az értékpapírok áthelyezése egy másik brókerhez elméletben gond nélkül megtörténhet. A baj akkor van, ha valamilyen rendszer/emberi hiba miatt az értékpapírok nincsenek meg. Ekkor lép be a BEVA. Általában annyira nem fontos – hiszen nem pénzt parkoltatunk a brókerszámlán – de a brókernél elhelyezett pénzt a bróker a mérlegére veszi, tehát ez normál csőd esetén is veszélyben lehet.
Ugyan a kártalanítási értékhatár hasonló, mint az OBA esetében, sajnos a kártérítés összege 1 millió felett csak 90%-os. Gondolom, azt mondanom sem kell, hogy a befektetés kockázata ellen a BEVA semmilyen védelmet nem nyújt. Tehát ha opciózással csökkentetted a szerencsejáték utáni vágyad, akkor annak a veszteségét nem tudod megtéríttetni. (Tudom, hogy alig érint valakit, de a nyereségéből sem kell BEVA-tagdíjat fizetned.)
Tagdíjak
A BEVA tagok az átlagos pénz- és értékpapír-állomány alapján a biztosított összegre (100 ezer € alatti rész) fizetnek 0,11%-os díjat.
Az OBA sincs ingyen, ennek a struktúrája kicsit bonyolultabb, hiszen az alapdíj mellett néhány (kockázatmérő) KPI alapján változó díjat is kell fizetni. A „hitelintézeti törvény” szerint az összes díj nem lehet több, mint a betétek és a kamatok 0,3%-a. Őszintén szólva az hittem, hogy ennél többe kerül a pénzünk biztosítása, de nem bánom, hogy nem.
Ugyan nem pénzügyi védelem, de az MNB, mint felügyelő szervezet is vigyáz a pénzedre, ha mással nem, az É-SZLA segítségével.
az utolso mondatrol az jutott eszembe hogy a kormany meg vigyaz a nyugdijvagyonunkra az MNYP allamositas ota 🙈
V: Legalább te ne kezdd már ezt, amit az Élet iskolájás Facebook kommenthuszárok.
1. A Magánnyugdíjpénztárak többsége csőd-közelben volt meg eleve pocsékul gazdálkodtak, ezért mindenképp muszáj volt velük valamit kezdeni.
2. Aki nyilatkozott, az opcionálisan kikérhette a MANYUP pénzét VAGY dönthetett úgy, hogy beolvassza az állami nyugdíjba.
Tehát nem lenyúlták. Illetve semmivel sem jobban, mint a felosztó-kirovó piramisjáték során úgy általában és nem csak itthon, hanem az összes olyan országban, ahol felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van.
Le akkor nyúlták volna, ha nem dönthettél volna úgy, hogy kikéred az addig befizetett pénzt.
Illetve ha már itt tartunk, mennyivel volt korrektebb, hogy rendszerváltás után meg beleerőltették az összes embert ebbe a 3 pilléres hülyeségbe?
Eleve már az szemétség, hogy legalizált gengszterként beállnak a munkáltató és a munkavállaló közé, ők sosem kockáztatnak, sosem vállalnak felelősséget, csak önjelölt döntőbírót játszanak. Eldöntik, hogy a megtermelt munkád gyümölcsének 48%-a hova menjen, „oszd meg és uralkodj”-al szembeállítanak a munkáltatóddal, akit utálnod kéne a gazdagodásáért és követelned, hogy többet adjon, de csak a bruttódat ismerheted meg, a szuperbruttó jó mélyen el van rejtve és annak részletei is, hogy egy cég bevétele nagyon nem egyenlő a tiszta profitjával. Előbbivel hergelnek, hogy utáld azt, aki munkát ad neked, de arról hallgatnak, hogy mennyi kiadásuk és költségük van, aminek a nagyrésze pont az állam által kikényszerített dolog.
Ha pedig erre rájössz, akkor úgy próbálják meg beadni, hogy mindez érted van, hogy az állam megvédjen téged a csúnya-gonosz, kizsákmányoló munkáltatótól (aki a saját tőkéjét kockáztatva csinál valamit, teremt értéket (vagy nem, de számodra, mint alkalmazott számára mindenképp) és mint fogyasztó is meg legyél védve a silány termékektől. Természetesen az állam nem garantál semmit, ugyanazt csinálja, mint a vadnyugaton, akik szétverték Average Joe krimóját, csak mindezt szofisztikáltabb stílusban, legalizálva.