Időről-időre találkozom elégedetlen munkavállalókkal, akik a munkáltató egy-egy jobb éve után vagy magasabb infláció esetén arra panaszkodnak, hogy nem elég a fizetésemelés. Ebben a bejegyzésben igyekszem tisztázni, hogy milyen tényezőknek van köze a munkabérhez, minek nincs, és mit érdemes alapként használni a fizetésemeléshez.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Ehhez azonban meg kell megértenünk, hogy a munkavállalás és a vállalkozás két teljesen különböző „üzleti modell”. Nagyjából másfél éve írtam már a témában egy másik gazdasági helyzetben és más nézőpontból (sokkal kisebb követőtáborral), ezért remélem ez a bejegyzés is érdekes lesz.
Munkavállaló üzleti modellje
A munkavállaló a munkájáért cserébe többé-kevésbé stabil fizetést kap, amely szinte teljesen független a cég eredményességétől. Sokkal szorosabban kapcsolódik az elvégzett munka hatékonyságához, amely viszont sok esetben közepesen rosszul mérhető. Kontrollerként például a munkám hatékonyságának legjobb mérőeszköze, hogy mennyire kedvelnek a közvetlen kollégáim. Számokkal dolgozom, remélem érthető, mennyire furcsa ez a helyzet. Persze vannak olyan pozíciók, ahol az eredményesség (reményeink szerint) jobban mérhető, ezekben az esetekben teljesen érthető a teljesítmény alapú bérezés.
Tehát a munkavállaló kötelessége a munka elvégzése, ezért cserébe joga van a fizetéséhez, a vállalat eredményétől függetlenül. Ennek ellenére a bónuszoknak szinte mindig van a cég eredményességéhez kötött eleme, aminek nem látom sok értelmét. Az eredmény gyakorlatilag adott, a munkámnak szinte semmi ráhatása nincs. Sok esetben ugyan én határozok meg bizonyos KPI-okat, amelyek alapján aztán az eredmény mérése történik, de ezen KPI-ok teljesüléséhez már nem tudok érdemben hozzájárulni. Sem a gyártásba nem tudok besegíteni, sem terméket nem adhatok el. Akkor miért függ mégis ettől a bérem? Persze a munkáltatónak jó lehet, ha a bérem egy részét rosszabb években nem kell kifizetni, de mivel kevés cég vállalja be, hogy teljesen nullázza ilyenkor a bónuszt, sokszor látom az őszinteséget feláldozva a motiváció oltárán.
A vállalat célja
A cég egy teljesen más modellben működik. Ő egy piaci versenyben van (többek között az én munkámért is). Ha ügyes, megfelelően szervezi a munkát, megfelelő ajánlatot ad a vevőinek, és a piac is stabil, akkor nyereségre tesz szert. Bármelyik tényező változása hatással lesz a jövedelmezőségére. Szektorális adók miatt rövidtávon csökkenhet a nyeresége, ha éppen jó a helyzet, akkor pedig nő. Ebben a formában ugyan magasabb nyereségre van lehetőség, mint alkalmazottként, de az ezzel járó kiszámíthatatlanságot kevés munkavállaló lenne hajlandó elviselni.
Fizetésemelés
Éppen ezért a fizetésemelésnél sem az számít, hogy éppen hogyan áll a cég, hanem hogy milyen értéket termel az adott munkavállaló a cégnek. Ennek azonban általában csak egy közvetett értékét tudjuk mérni: a más cégek által kínált bért. Tehát az egyetlen valamennyire megbízható mérőszám a hasonló pozíciók fizetése. Egyéni szinten ezért jobb híján a Hays salary guide éves összesítését ajánlom béremelés-tárgyalási alapnak. A munkáltatók is ezt nézik, így ha lemarad a béred a versenytársaktól, akkor erre hivatkozva tudsz kiegészítést kérni. A legjobb módszer, ha megnézed az utolsó két kiadvány alapján a medián bér emelkedését. Ez nagyjából jól mutatja a piac dinamikáját. Az is tény, hogy a múltból merít, mialatt te a következő periódusra tárgyalsz. 🙁
Lehetnek persze különleges esetek, egy kiemelkedően hatékony vagy értékes ember kereshet többet, mint amit a bértábla diktálna, illetve a pályakezdők besorolása némi tapasztalatszerzés után változhat. Ez bizonyos idő után már nem lesz számottevő, illetve érdemes a szenioritási szintemelést a normál éves béremeléstől elkülöníteni.
Némi cinizmussal lehet azt mondani, hogy a gyakori munkahelyváltás hozzásegíthet a magasabb bérhez. Véleményem szerint ez csak addig igaz, amíg szakmailag sokat és gyorsan tudsz fejlődni. Egy idő után már a kapcsolatrendszered és akár a szervezetben a beágyazottságod jobban megtérülhet. Minden szervezeten belül vannak érdekes projektek, fejlődési lehetőségek, ezektől érdemes nem elzárkózni. Annak alapján könnyebb az átlagostól eltérő emelést kapni vagy kérni.
Gyakori javaslat, hogy másik cég ajánlatával a zsebedben alkudj. Ez is egy lehetőség, de abban a pillanatban, hogy ez a zsebedből előkerül, már nincs visszaút. Ugyanez igaz a felmondással való fenyegetésre is; amint elhangzik a szádból, valószínűleg jobban jársz, ha mész. Egy tehetséges vezető is ezt fogja ajánlani.
Miért ne az inflációt használjuk?
Az infláció önmagában csak azt méri, hogy az előző időszakhoz képest mennyit ér a pénzed, mennyivel lett drágább az életed. (Ha érdekel részletesebben, itt írok arról, hogy hogyan /nem/ hazudik az infláció.) Ez nagyjából annyira releváns a munkáltató számára, mint a megtakarítási rátád vagy az, hogy hány gyereked van. Neki a munkád a fontos, így sajnos ez önmagában nem alap a béremelésre. Ez igaz akkor is, ha nehéz motivált maradni reál értéken csökkenő fizetés mellett. Elismerem persze, hogy az infláció jobb érv, mint a cég nyeresége: a megtartás függhet az infláció körüli emeléstől.
Egyébként a vállalati döntéshozók is figyelemmel kísérik az inflációt, de végeredményben sokkal fontosabb számukra a többi cég reakciója, vagyis a munkavállalók alternatív lehetőségei.
Ezt megfordítva kevéssé konfrontálódni kívánó vezetők részéről nagyon jó jelzés, ha az infláció (vagy a céges átlag) alatti béremelést ad valakinek. Gyakorlatilag ezzel motiválja a munkavállalót a kilépésre.
Tisztában vagyok azzal, hogy béremelést kérni nehéz, és őszintén szólva, ahol ilyen inflációs környezetben nincs automatikus fizetésemelés, ott kérdéses, hogy érdemes-e dolgozni.
Összességében
A cég anyagi helyzete inflációs környezetben sem jó tárgyalási alap. Persze ha a munkáltató arra hivatkozik, hogy nincs pénz, miközben van (bár erről kisebb cég esetén nehéz hitelesen meggyőződni, hiszen a cash flow nem egyenlő a vállalati eredménnyel), akkor tudod, hogy hülyére vesznek. Ilyenkor azonban nem fizetésemelést kell kérni, hanem váltani.
Amikor az éves elbeszélgetésre készülsz, érdemes tudatosítanod önmagadban, hogy első körben a családod felé tartozol felelősséggel, a cég iránti lojalitásod ára pedig a fizetésed. Ha ez a fizetés nem korrekt, a családod iránti felelősséged lép életbe. Persze ezzel nem azt mondom, hogy ne várj ki egy átmeneti problémás időszakot egy egyébként korrekt cégnél, de ehhez nyomós ok és átlátható kommunikáció szükséges.
Természetesen az is igaz, hogy a fizetés nem minden, másképpen is tud kárpótolni a munkáltató, de ez talán egy későbbi bejegyzés témája lesz.
Ha pedig a monopol munkáltatód össze-vissza ígérget, miközben teljesen felesleges felvásárlásokra költ, és külső körülményekre mutogat, akkor a megfelelő válasz a telephelyek bezárása. 1-2 órás „tüntikézéssel” (bocsánat a szóhasználatért) akkor lehet eredményeket elérni, ha a másik fél valóban meg akarja oldani a problémát.
Mivel közeleg a karácsony, a befektetési oktatásom vagy a pénzügyi coaching egy megfelelő ajándék lehet a megfelelő ember számára.
A cochingot azoknak ajánlom, akik még nem találják az útjukat a pénzügyekben, míg az oktatás inkább azoknak való, akik nem mernek kilépni a bankbetét-állampapír-készpénz szentháromságból annak ellenére, hogy már van befektethető tőkéjük.
Ha érdekel, vedd fel velem a kapcsolatot a lenti formon.
Nálatok hogyan működik a fizetésemelés?
Elégedett vagy a folyamattal és a számmal?
Nálam üzenetet kell küldeni év elején a magyar államnak, hogy emelje meg a kártérítést és ekkor vagy megemeli vagy nem emeli meg. Én a munkabérek változására szoktam hivatkozni. Mondjuk nekem 0 nap munkaviszonyom van, de akkor is engem a munkabérek emelkedése érdekel, amit a KSH szokott irkálni év elején.
FLD1987 ez milyen területen van így?
A magyar állam kártérítési részlege, ahol hozzáférnek a Pénzügyminisztérium bankszámlájához és onnét átutalják a kártérítési pénzem. Ezért a bankszámlámon az látszik mindig, hogy a Pénzügyminisztérium bankszámlájáról jön pénz minden hónapban. A magyar állam gyerekkorom óta fizet kártérítést nekem és életem végéig kell kártérítést fizetnie nekem. A pénz bűncselekményhez kapcsolódik, mert a magyar államnak dolgozó rendőr alezredes 6 hetes koromban bűncselekményt követett el ellenem. Ez az esemény a Magyar Népköztársaság létezésekor történt, azon belül 1987-ben.