Ha az interneten azt mondták, biztos igaz!

Azt már tudjátok, hogy a könnyű pénz mindig is érdekelt. Az interneten járva pedig rendszeresen botlok bele a legnagyobb (ön-) átverésekbe (na jó, keresem őket). Benne vagyok különféle csoportokban, de lassan már a legnagyobb hirdetőportálok is megtanulják, hogy mit kell nekem mutatni.

Iratkozz fel a youtube csatornámra (1000 feliratkozó a cél 😉 ), ott hétről-hétre tudod követni a kiadásaimat. (Valamint ha kicsit több időm van, akkor a bejegyzések is felkerülnek.)

Amiről tisztán látszik, hogy átverés, arra kattintok is, ezek általában ismert kamuguruk vagy betarthatatlan ígéretek reklámjai. De sok olyannal is találkozom, ahol az alapállítás –mondjuk úgy – hihetetlenül jól hangzik.

Gazdagodj meg kereskedő robotokkal!

Csak fizess be ennyit és ennyit, és a kereskedőrobotunk segítségével hatalmas hozamokra tehetsz szert. Különösen szeretem, amikor beleteszik a kriptopiacot, mivel az most divatos.

könnyű pénz

Nem tudom azt mondani, hogy minden egyes kereskedőrobot átverés. Sőt azt sem, hogy bármennyire értenék is akár a technológiához, akár az üzleti modellhez. Ráadásul egy egyszerű szabályokon alapuló kereskedési módszer hetekig, hónapokig is (többé kevésbé) működhet (aztán egyszer csak nem). Amit azonban látok, hogy rengeteg piramisjáték épül ezekre (természetesen erős ösztönzőkkel, hogy még a barátaidat is szervezd be).

Intellektuálisan sem nagyon állja meg a helyét a dolog, hiszen egy tényleg működő algoritmus eladásából sokkal gyorsabban, sokkal több pénzt lehet kivenni, mint kereskedési és kiutalási díjakból. Nem beszélve a működtetési költségekről.

Persze az ilyenkor gyakran felmerülő ellenérv, hogy csak kis pénzzel működik, hogy ne legyen piacbefolyásoló. De akkor a cég sem nőhet nagyra, szóval hagyjuk a terjesztését?

Napi 1% hozam elvárás 

A fentiekhez kapcsolódik, de nem csupán a botoknál elérhető, a napi 1%-os hozam elvárása. Aki esetleg még nem csinált volna ilyet, számolja ki kamatos kamattal, hogy 1M forint mennyi idő alatt teszi gazdagabbá Mészáros Lőrincnél. Nem tudom, hogy mennyi a vagyona, de 2 év után milliárdos lennél ekkora hozammal, 5 évnél pedig ki sem tudom mondani a számot.

Legyünk azért kicsit korrektebbek. Akik ezzel reklámozzák magukat vagy a terméküket, általában elismerik, hogy magas a kockázat, tehát a cél valóban 1%, de sokszor nincs meg ennyi, és ugye mínuszba is mehet. Legalábbis valahol az oldal alján ilyesmi szerepel… A lényeg a könnyű pénz.

Persze a kiszolgáltatottabb rétegekből származók, akik csak azt látják, hogy „végre szemmel látható hozam”, nem fognak utána számolni. Ezért is tartom kiemelten fontosnak, hogy azok a szolgáltatók, akik részben velük kerülnek kapcsolatba, minél átláthatóbban működjenek.

A spórolásból nem lehet meggazdagodni

Sok ilyen szolgáltató előszeretettel hangoztatja azon nézetét, hogy spórolással nem lehet meggazdagodni. Amikor ezt kimondják, elég nagy butaságnak tűnik, és abban a kontextusban, amiben használják, sokszor az is. Különösen, ha egy rossz terméket (értsd: neked nem valót) akarnak rád sózni jó drágán.

Nyilván abban az értelemben teljesen jogos felvetés, hogy extrém alacsony jövedelemmel nem biztos, hogy el tudod érni a célod. Ha nem vállalsz kockázatot (akár a pénzeddel, akár az időddel), akkor ne is számíts jobb kimenetelre, mint az alapértelmezett. Én értem, hogy erre gondolnak alatta, csak nem ezt jelenti. Sőt véleményem szerint néha szándékos ferdítés is van a dolog mögött…

A mondat azt az üzenetet közvetíti, hogy csak a magas jövedelemmel vagy speciális tudással lehet meggazdagodni (amit ő ad át), ami nyilvánvalóan nem igaz, különösen, ha a gazdagságot nem egy konkrét számhoz kötöd, hanem például az anyagi függetlenséghez.

Onnantól kezdve pedig 40 év alatt a jövedelmed ~25%-át megspórolva még konzervatív becslések szerint is eléred ezt az állapotot. Teljesen mindegy, hogy minimálbérre, egymillióra vagy tízmillióra lövöd be az életszínvonalad. (Az aktív kor során a jövedelmi szórás befolyásolhatja az eredményt.) Ehhez pedig még gyors meggazdagodási módszerekhez sem kell nyúlni.

Minden “ingyen pénz és örök élet” ajánlatba belépek, mert a diverzifikáció jó

Ezt egy facebook csoportban olvastam, de jót mosolyogtam rajta.

Jó, lehet, hogy nem az „ingyen pénz és örök élet” kifejezést használta, de tényleg az összes általam ismert „könnyű pénz” átverésben benne volt. Ezt nem is kommentálnám, de a biztonság kedvéért hozzátette: „amikor látszik, hogy valamelyiknél bajok lesznek, akkor kilépek”, mintha a piramisjátékoknál olyan egyszerűen ki lehetne ezt számolni. Nagyjából, mint a piac időzítését…

Mindent a piaci ár alatt veszek

Ezt rendszeresen látom kommentek közt. Két dolog szokott az eszembe jutni: honnan tudod, hogy nem az a piaci ár? Valamint hogy tudnál ebből „megélhetési” jövedelemre szert tenni, ha tényleg így van? Például nekem is bevásárolnál, ha megfelezzük a „nyereséget”?

Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy nincsenek „félreárazott”, vagy „alulértékelt” jószágok. Sőt, a kereskedők működéséhez ez gyakorlatilag elengedhetetlen. Akinek pedig az a hobbija, hogy megtalálja a jó üzleteket, az természetesen képes összekötni a keresletet a kínálattal. Különösen, ha „szeme”, azaz hozzáértése is van. (Mondjuk továbbra is felmerül a kérdés, hogy nem az-e a piaci ár, amin vette, csak az eladás/vétel hozzáadott értékéről döntenek az „alku” során.)

tragacspiac

Akit érdekel, hogy hogyan történhet meg, hogy valaki a piaci áron vesz meg egy terméket, mégis haszonnal adja tovább, keressen rá Ackerlof tragacspiacára. Az alapötlet, hogy ha a vevő nem tudja megállapítani, hogy mi a jó állapotú autó és mi a rossz, akkor neki nem éri meg a magasabb árat fizetni érte, így a jó autók kiszorulnak a piacról, csak a roncsok maradnak meg, a piaci ár pedig a roncsok ára lesz. Ebből következik, ha így találsz egy jó „autót”, és képes vagy bizonyítani, hogy tényleg az egy másik piacon, akkor nyertél.

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).

Ha lemaradtál a pénzügyi coaching bemutatásáról, itt megnézheted!

7 comments on “Ha az interneten azt mondták, biztos igaz!

  1. Idézet a cikkből: „Onnantól kezdve pedig 40 év alatt a jövedelmed ~25%-át megspórolva még konzervatív becslések szerint is eléred ezt az állapotot. Teljesen mindegy, hogy minimálbérre, egymillióra vagy tízmillióra lövöd be az életszínvonalad. (Az aktív kor során a jövedelmi szórás befolyásolhatja az eredményt.) Ehhez pedig még gyors meggazdagodási módszerekhez sem kell nyúlni.”

    Nekem a cikkből az volt az érdekes, hogy a havi jövedelem 25%-át félretéve 40 év alatt annyi pénzt lehet szerezni, hogy abból munka nélkül is meg lehet élni. Én azt gondolom, hogy nem lehet megélni korlátlan ideig munka nélkül, ha 40 éven át félreteszem a havi jövedelmem 25%-át. A megélni alatt arra gondolok, hogy az életszínvonal tartható, pl. lakásbérlés, autó, stb., ami a kezdetkor finanszírozható. A 40 év alatt félretett 25% szerintem kb. a 10 év összegének felel meg félretételnél 40 év múlva. Ez alatt azt értem, hogy kb. az átlagkeresetet kereső ember a 40 év múlva időpont 10 év átlagkeresetének az összegével fog rendelkezni.
    Példa:
    • 2020. év átlagkereset kb. bruttó 400.000 HUF/hónap.
    • 2030. év átlagkereset kb. bruttó 800.000 HUF/hónap.
    • 2040. év átlagkereset kb. bruttó 1.600.000 HUF/hónap.
    • 2050. év átlagkereset kb. bruttó 3.200.000 HUF/hónap.
    3.200.000 HUF X 12 hónap = 38.400.000 HUF X 10 év = 384.000.000 HUF
    Példa:
    • 1960. évi bruttó átlagkereset kb. 1.575 HUF/hónap.
    • 1960. évi bruttó átlagkereset inflációval növelve kb. 144.665 HUF/hónap.
    144.665 HUF X 12 hónap = 1.735.980 HUF X 10 év = 17.359.800 HUF

    Ha megnézem a 17.359.800 HUF összeget, akkor ez nekem kevés lenne arra, hogy ebből éljek meg olyan életszínvonalon, mint ahogy 1960-ban tudtam volna élni, pl. lakásbérlés, kaja, stb. Ennél a rendszernél azt néztem, hogy mi történne akkor, ha 1960-ban kezdtem volna el a vagyonomból megélni korlátlan ideig olyan életszínvonalon, mint ahogy 1960-ban tudtam volna élni. Azért csak inflációval számoltam 1960. évtől, mert azt tippelem, hogy a befektetés minimum inflációval növekedik 1960. évtől és ezért az infláció feletti hozamból kell megélnem 1960. évtől kezdve.

    1. Ha egy befektetésed csak inflációval emelkedik, akkor az egy nagyon rossz befektetés, mert gyakorlatilag ugyanannyi a pénzt kapsz vissza. Ha elhagyod a reálhozamot, akkor tényleg csak 10 év keresetével fogsz rendelkezni, de pont az a gyönyörű a kamatos kamatban, hogy exponenciálisan növel, tehát ami 40 évvel ezelőtt csak 3 havi béred volt, az mára majdnem egy éves béred lehet (3% hozammal számolva).
      A pont viszont jogos, mivel az infláció nem számol az elvárt életszínvonal (vagyis a technológiai innováció) emelkedésével, így alapesetben “csak” 2021-es életszínvonalon tudsz megélni, ha az elérhető lesz még.

    2. Érdekelne, hogy milyen befektetést ismersz, ami korlátlan ideig képes az infláció feletti hozamot elérni úgy, hogy közben elköltöd a mindenkori átlagkeresetet úgy, hogy csak az átlagkereset 25%-át tetted félre 40 éven keresztül. Ha megfigyeled az előző írásom példáját, akkor én 10 évente duplázódó befektetéssel számoltam 40 évvel később. Viszont leírtam, hogy mit jelent az, ha 1960-ban befejeződik a munka és csak a befektetésből lehet megélni korlátlan ideig. Én nem vagyok olyan nagy tudású, aki képes nyugdíjba vonulni 40 év alatt félretett pénzből úgy, hogy mindig ugyanaz a munkabér legyen elköltve, ami alapján ment 40 éven át a félrerakás. A legegyszerűbben az átlagkeresetet tudom példának leírni, mert én azt szoktam figyelni. Ezért érdekelne, hogy milyen befektetés az, ami képes a mindenkori nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet megtermelni. Ez alatt azt értem, hogy félreraktam pl. 1960-ig 40 éven át az átlagkereset 25%-át. 40 év után nyugdíjba mentem, vagyis 1960. évben elmentem nyugdíjba. 1960-tól kezdve megoldható volt az, hogy a mindenkori átlagkeresetet elkölthessem korlátlan ideig a vagyonom hozamából?

    3. Közben eszembe jutott olyan példa, ami az előző írásom kérdését jobban leírja. Tegyük fel, hogy nincs infláció. A munkabérek 10 évente megduplázódnak. A kamatos kamatnak köszönhetően a befektetésem is megduplázódik 10 évente. Ha elköltöm a hozamból az átlagkeresetet, akkor a pénzem nem fogja korlátlan ideig a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet megtermelni úgy, hogy én mindig elköltöm a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet. Szerinted létezik olyan befektetés, ami képes a munkabérek emelkedését 10%-kal meghaladni évente korlátlan ideig?

      Ha most nézem a 2020-as évet, akkor az a kérdésem, hogy 2020-ban lehetett tudni, hogy mi az a befektetés, ami 20% éves hozamot tudott termelni 2020-ban? Ez azért fontos, mert a 20% hozamból elköltöttem a 10% hozamot, mert kellett a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset elköltéséhez.

    4. Senki nem tudja, hogy hogyan fog változni a piac egy éven vagy napon belül előre. Ezért általában historikus adatokkal, mások mintákkal dolgoznak.
      Nagyon hosszan lehetne írni arról, hogy mi alakítja a különböző nemzetgazdasági számokat (munkabérek emelkedése, befektetések hozama, GDP), de a véleményem az, hogy ahogy a 2020-as évben a 20%-os piaci hozam inkább kivétel volt, úgy a 10 évente duplázódó munkabér (évi ~7%-os növekedés) is az.
      Lehet vitatkozni arról, hogy egy nyugdíjas időtávon neked az infláció vagy az infláció + technológiai fejlődés léptéke számít. Ez utóbbi esetben kicsit jobban meg kell húzni a nadrágszíjat.
      Ha viszont nem az általánosan vett inflációt (fogyasztói kosár árváltozást), hanem a munkabérek változását tekintjünk alapnak, akkor azt +3%-ot kell elérni a hozamban 40 évig… Ez szerintem nem lehetetlen, tekintve, hogy az USA-ban az inflációval korrigált bérnövekedés az utóbbi 56 évben alig 10% volt. Nem évente, összesen.

    5. Nekem a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összege számít. Vagyis nem akarok ennél alacsonyabb jövedelmet, pl. minimálbér, stb. USA adataival nem tudok számolni, mert nem figyelem őket annyira, mint a magyar adatot. KSH adatai alapján szoktam számolni. Amit írsz, hogy infláció +3% hozamot kell elérni, az jó. Végülis amit írtam 1960-as átlagkereset inflációval növelve 2020-ban 144.665 forint volt. Ezt a pénzt a te írásod alapján nem lehet kitermelni, mert az infláció feletti 3%-os hozam kevés ehhez. Infláció feletti 10% hozam kellene nyugdíjba vonulás után minden évben ahhoz, hogy legalább az inflációval lehessen emelni a nyugdíjba vonuláskor érvényes átlagkeresetet. Végül az inflációval emeléssel eljutunk oda, hogy hosszútávon a minimálbér több lesz, mint a nyugdíjba vonuláskori átlagkereset inflációval növelve. Az ember pedig elszegényedik hosszútávon. Ha az USA adataival kellene számolni, akkor tényleg kimutatható lenne az, amit írtál, mert ott akkor a munkabérek elértéktelenedtek a befektetésekhez képest. Viszont, ha az USA-ba érkezik olyan vezető, aki elkezdi hozzáigazítani a munkabéreket az elmaradt munkabér emelkedésekhez, akkor a tőzsde zuhanni fog szerintem. Magyarországon az 1960. évi reálkereseti index 2020-ban 279% volt.
      Ha jól értelmezem az információkat, akkor:
      • USA kb. 56 év alatt kb. 10%-os reálkereset emelkedést ért el.
      • Magyarország kb. 60 év alatt 179%-os reálkereset emelkedést ért el.
      A 279%-ból leszedtem 100%-ot, mert az a tippem, hogy így lehetne az 1960-as és a 2020-as átlagkereset emelkedését összehasonlítani, ha az érdekel, hogy mi lenne, ha nem lenne infláció és infláció nélkül emelkednének a munkabérek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.