Hogyan befolyásolja a termékhiány és az infláció a vásárlói döntéseid?

Mivel észrevettem magunkon, hogy a jelenlegi helyzet (infláció, termékhiány) miatt megváltoztak a vásárlási szokásaink, ezért arra gondoltam, megkérdezlek benneteket, hogy a ti döntéseitekre milyen hatással van ez.

termékhiány és infláció

Például az élelmiszerkészlet nálunk magasabb, mint korábban, tehát nem akkor keressük először a cukrot, amikor elfogyott, hanem mikor megbontjuk az utolsó csomagot. A különböző lisztekből is gyakran van itthon több mint 1 kiló, ami korábban nem volt jellemző.

Amikor akciós a sajt, akkor gyakran minden eddiginél nagyobb adagot veszünk, néha egy teljes korongot, amit kettőnknek akár egy hónapig is elég.

Bizonyos konzerveket kifejezetten vadászni kell, például babból most tértünk át a szárazbabra, mert hetek óta nem találjuk a megszokott márkát.

A többi tételt nem nagyon raktározzuk, akkora spájzunk azért nincs. Ennek ellenére már nem az a magától értetődő, hogy a boltban mindig minden elérhető.

A te vásárlási szokásaidat hogyan befolyásolja a mostani helyzet? Írd be kommentbe, vagy szavazz lent.

Miből tartasz nagyobb mennyiséget raktáron?
×

11 comments on “Hogyan befolyásolja a termékhiány és az infláció a vásárlói döntéseid?

  1. semmibol nem raktarozunk, mindent megveszunk ugy ahogy korabban is, nem nagyon befolyasolnak az arak. Udv Teneriferol!

    1. eddig nem No-ban voltatok?
      egyébként úgy könnyű, ha „csak” sima infla van, sapka nincs…

    2. Nemetorszagban elunk de most majusig Tenerifen vagyunk a csaladdal pihenni, aztan johet a kovetkezo projekt (egyeni vallalkozo vagyok, azert engedhetem meg a hosszabb szabit, gyerekek meg nem iskolakotelesek)

  2. A mennyiségeken érdemben nem változtattam, eddig is vásároltam közepes mennyiséget, ha akciós volt (értsd mondjuk 24 tejet, vagy 2-3 kg rizst, tésztát, ilyesmi kb. – na mondjuk az akciós=árplafonos tejet speciel kicsit vadászni kell néha és egyszerre 24-et biztos nem tudok venni már, szóval ebből végülis pont kevesebbet veszek egyszerre, illetve korábban 1,5%-ost vettem, most 2,8-ast). Ami alapvető változás, hogy többféle boltba járok – az ehhez tartozó sétát testgyakorlásként használom és így egyrészt a sport költsége is csökken, másrészt több is lett a mozgás így:-) Az ehhez szükséges idő pedig onnan jön, hogy nem kell bejárnom fizikailag dolgozni.
    Valójában a Covid lezárások is változtattak a vásárlási szokásaimon, aztán azok vége is, meg a megmaradó home office is, és párhuzamosan az infláció is – nehéz ezeket szétválasztani.

    1. egyébként csak gratulálni tudok annak, aki a másfeles tejet kihagyta a sapkából. Sokak szerint a 2,8-as iránt megnövekedett kereslet viszi fel a többi tejtermék árát…

  3. A sapkával (=a kommunizmussal) az a baj, hogy van, nem az, hogy pontosan milyen.

    1. Ebben teljesen egyetértünk, de a többi termék drágulása megmutatja, hogy pontosan miért is nem működik az árhivatal: bár ez az eset 5 perc gondolkozással részben megelőzhető lett volna, ennél sokkal komplexebb kapcsolatok vannak a gazdaságban.

  4. Azt hallottam most egy jogásztól egy sajtótájékoztatón, hogy ezt jogászként nem lehet megérteni:-)

    Az 5 perc gondolkodás elég lehetne akkor is, ha egy teljes minisztérium összesen gondolkozna 5 percet? Vagy egy konkrét embernek kell?:-)

    1. szerintem ugy gondoljak hogy ehelyett eleg 5 nem-szakember haver 1-1 perce, kozbeszerzessel zsiros oraberben: sajnos latni az eredmenyet

Comments are closed.