A legtöbb nagy kiskereskedelmi láncban már elérhető valamilyen saját hűségkártya. A mai bejegyzésben ezeknek az értelmét vizsgálom, illetve próbálok rávilágítani pár apróságra, amire szerintem sokan nem is gondolnak. A bejegyzés végén bemutatom, hogy mi mennyit kerestünk ilyen eszközökkel.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A hallgatható verziót itt találod.
A program alapgondolata elég egyszerű. Általában 100-200-500 forintért kapsz egy pontot, mely bizonyos körülmények között átváltható 1 forintra. Persze vannak egyéb, kártyahasználathoz kötött kedvezmények is (egyedi kedvezmények, e-mailes ajánlatok, esetleg állandó árkedvezmény).
Ez azt jelenti, hogy 0,2-1% közötti kedvezménnyel kecsegtetnek, ami egészen addig nem tűnik rossznak, amíg végig nem számolja az ember.
100 ezer forint költés után jön vissza maximum 1000 forint. 1 millió után 10 ezer.
Nekem így elsőre ez utóbbi összeg lenne, amiért már szívesen lehajolnék. Ennek az elköltése a nálunk jellemző havi ételkiadás mellett 30 hónap, azaz két és fél év. Persze ez akkor jelenik meg a pontgyűjtésben, ha mindent egy boltban veszünk meg, ami a legritkább esetben igaz (illetve a kártya elfelejtése is gyakran előfordul).
És persze, a gyűjtött pontok “ingyen”, kockázat nélkül jönnek, mondhatni talált pénz, ha az ember egyébként is ott vásárolna.
A cég szemszögéből ez azt jelenti, hogy fizetnek neked.
Miért éri meg ez a boltoknak?
Sokan azt gondolják, hogy a boltoknak szüksége van a vásárlási adataidra. Ez nem igaz, azt a saját adatbázisukból tökéletesen le tudják kérdezni, minden blokk külön vásárlásként visszakereshető és értékelhető.
A hűségkártyák két dolgot adnak meg. Az első és legfontosabb, hogy az összes vásárlásodat össze tudják kötni. A másik téma, hogy pár plusz infót ki tudnak nyerni tőled: hány éves vagy, mi az e-mail címed. Ez majdnem lényegtelen, ami igazán fontos, az a vásárlási szokásaidból mind tökéletesen kiderül.
A marketingesek csoportokat alapítanak ki, akikről azt gondolják, hogy értékesek lehetnek a vállalat szempontjából; a jól kereső, egyedülálló fiatalok borokat és instant ételeket vásárolnak, ha te is ezt teszed, akkor jó eséllyel fiatal egyedülállók csoportjába tartozol.
Ha kilós kenyeret és havi 20 kiló húst veszel, akkor valószínűleg családod van. Különböző akciókkal még azt is jól meg lehet tippelni, hogy hány gyereked van és hány éves vagy. Persze ez nem feltétlenül fontos, furcsa lenne négy és öt gyerekesekre külön marketingstratégiát kialakítani.
Jogos lehet a kérdés, hogy akkor lekövetnek téged? A válasz az, hogy nem. Az identitásod az utolsó, ami érdekli a cégeket. Senkit nem érdekel a neved, a pontos lakcímed, a pontos korod. Sokkal fontosabb a fogyasztói identitásod. Hogyan lehet neked olyan ajánlatot tenni, amit nem akarsz visszautasítani, ami miatt legközelebb is bejössz? Ez az, ami miatt megéri a cégeknek fizetni az adataidért.
Ha ügyesen alakítják ki az értékajánlatot, akkor te úgy érzed majd, hogy megéri náluk vásárolni, nekik pedig meg fogja érni, hogy náluk vásárolsz.
Innentől pedig a stratégia része eldönteni, hogy melyik fogyasztói csoportot célozzák meg. Mi például fiatal kétfős háztartásként szinte soha nem járunk a városunkban található nagy német diszkontláncokba. Egyszerűen nem éri meg pár százalékkal olcsóbban nagy kiszerelést venni, ha aztán ki kell dobni a felét.
Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
A bejegyzés kedvéért megnéztem, hogy mennyit költöttünk élelmiszer és háztartási kategóriában, abban az áruházban, ahova legtöbbet járunk. Több mint 4 év alatt értük el az egymillió forintot. (Összehasonlításképp az összes többi áruházban ennek nagyjából a negyedét fizettük ki ez idő alatt. Ennek kb. 15%-a hentesnél és zöldségesnél, valamint 12%-a pékségben került elköltésre.)
Ez azt jelenti, hogy még 1%-kal számolva is évi 2500 forint lenne a legnagyobb összeg, amit visszakaphatunk, de a láncnál, ahova járunk, csupán 0,5%-os kedvezmény jár. Egy átlagos négyfős családnál talán ez elérheti az évi 5000 forintot is.
A mi személyes pontegyenlegünk 5800 körül van (néhány játékkal szereztünk párezer pontot), ami 4 év alatt nem egy izmos kereset még akkor sem, ha szinte semmit nem kellett érte tenni. (Már a Revolutnál is billegett a mérleg, pedig az ennek többszörösét spórolta nekem.)
A többi boltban (hentes, zöldséges, pékség) még ha lenne ilyen sem érné meg évi 400 forintért plusz egy kártyát tartogatni.
Összefoglalás
Azt gondolom, hogy ez nem egy komoly megtakarítás, a legnagyobb kiadásodért felelős bolt kivételével nem is valószínű, hogy megéri foglalkozni ilyen kártyákkal. Nem érdemes elfelejteni azt sem, hogy a legtöbb pont csak parlagon hever. Nekünk összegyűlt már annyi, hogy egy heti bevásárlást ki tudunk fizetni vele, de soha eszünkbe nem jut felhasználni. Talán jövő héten?
A legnagyobb ellenérv, hogy az adataidat kezelik a cégek, számomra nem annyira kellemetlen. A cél ugyanis inkább a vásárlói csoportokban történő elhelyezés, nem a személyes adataid megismerése. Az azonban kétségtelen, hogy a vásárlási szokásaid sokkal többet elárulnak rólad, mint szeretnéd.
Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe. Múlt héten a luxusórákról írtam, azelőtt a Revoluttal kapcsolatban fejtettem ki a véleményem.
Neked van hűségkártyád? Szerinted megéri?
Én tervszerűen használok ilyeneket, megelégedéssel. Korábban a havi nagybevásárlásainkat Auchan online áruházból bonyolítottuk, a Bizalomkártyára 6 250 pont került, amely felhasználásával iskolakezdésre vettünk 1 iskolatáskát 9 999 Ft helyett 3 749-ért. Majd áttértem a Rossmann + Penny bevásárlásra, ami a nagybevásárlást illeti, Rossmann kártyával a vásárlás végösszegi 10%-os levonás igen kedvező, a Penny kártya esetén megnézem, mi az ami olcsóbb, illetve mihez adnak külön kupont (max. 10x lehet felhasználni ugyanarra a termékre), és ha beleillik a bevásárlólistába, azt választom, de nem veszek meg semmit olyat, ami nem kell, csak azért, mert olcsó. Mind a Penny, mind a Rossmann vásárlás össze van kötve továbbá a Recash app-os visszatérítéssel, az elmúlt hónapokban rendre 10%-os visszatérítés járt mindkét üzlet esetében, ami tényleg kedvező, havonta 6-8 ezer forint közötti cashbacket jelent nekem. De ha csak az alapértelmezett 2% visszatérítést kapom, akkor is megéri. A Penny hűségpontokat (táska akció, konyhai eszköz akció stb.) nem gyűjtöm, azokat elajándékozom. Fentiekkel ellentétben pl. a Lidl programja nekem egyáltalán nem jött be, a Lidl kártyát egyáltalán nem tudtam volna használni semmire, le is töröltem az alkalmazást.
Nekem Lidl kártyám van, nem az akciók miatt hanem mert így az appba vásárlás után azonnal bekerül a szöveges nyugta.
A Lidl app remek tulajdonsága a nyugták tárolása! Gyakorlatilag csak ruhaneműt és tartós cikket veszünk a Lidl-ben (élelmiszert nem szeretjük) és nagy könnyebbség, hogy nem kell nyugtákat tűrni ha elromlik a flex vagy kicsi a gyerekre a pizsama! Amit nem értek, hogy az app mellett kell a bevásárló kártya is a visszavételkor, de utóbbit helyben lehet csináltatni ha véletlenül otthon marad volna. Jó lenne ez is elektronikus úton. Rossmann 10% nak van még értelme a többi nagyjából felejtős.
Szóval nem érdemes kártyázni, mert gyakorlatban nem keresel szinte semmit. Viszont nem kerül egy filléredbe sem. Akkor most mi a baj vele?
Nincs baj vele, akit zavar az adatainak használata, az ne használja, aki szeret játszani vele, tegye. 🙂
Ugyanerre jutottam.
A pontok kb kerekítési hiba.
Nem hoz annyit hogy érdemes legyen foglalkozni vele.
Ellenben ha nem kell a garihoz rakosgatni a blokkokat (ikea, decathlon) és csak egy-egy jpg fájlt kell tárolnom a telefonon annak már van értéke számomra.
(App feltelepít, kártya screenshotol, app töröl)
A fent említett Rossmann 10%-on kívül mi Tesco klub- és hitelkártyát használunk. Ami inkább jelentős összeg, az a hitelkártya időszakos visszatérítései (20% egy termékcsoportra egy-két-három hónapig) és online vásárláshoz kapcsolódó visszatérítése (3%+1000 pont), valamint a kuponok – valamilyen furcsa okból a Tesco releváns kuponokat is ad, amit amúgy is vennénk.
egy varosi legenda szerint a husegkartya segitsegevel az aruhazlanc elobb tudja meg hogy terhes az asszony mint ti magatok. Ha pelenka akciot kapsz hirlevelben kezdj el gyanakodni! 🙂
Ennyire azért nem datamine-olja agyon magát a Tesco, olyan kuponokat küld (részben), amilyen terméket rendszeresen veszünk. Nem értem, miért jó ez nekik, hiszen úgyis vennénk, dehát nekem ok így.
A városi legenda innen származik, van némi alapja.
forbes.com/sites/kashmirhill/2012/02/16/how-target-figured-out-a-teen-girl-was-pregnant-before-her-father-did/?sh=5ffb42186668
Mondjuk ez inkább arról szól, hogy te már tudod, max nem tetted közzé.
Szóval ha 30 hónap alatt költesz 1 milliót „groceries” kategóriában, akkor az havi 33,333 egy kétfős háztartásban?
A többi étkezés miből megy? Szép kártya?
Nem igazán van több étkezés (illetve családtól beesik havi 2-3 nap átlagosan).
Ugyan már magasabb valamivel, havi 36k-t tervezünk ételre és 4k-t háztartási fogyócikkekre, de korábban volt ez alacsonyabb is (lásd a napi étel 500 forintból c. bejegyzés).