Így tervezd az egyszeri kiadásokat!

Már írtam arról, hogy a használati eszközök értékvesztésen esnek át. Nyilvánvalóan pótolni kell az elöregedő számítógépet, telefont, televíziót, nem fog örökké szolgálni a mosógép, villanybojler és a gázkazán sem, ahogy a többi háztartási eszköz is mind-mind le fog egyszer robbanni. Ráadásul az ember sokszor azt érzi, hogy rájár a rúd, mert minden egyszerre történik. Pedig a megoldás egyszerű: céltartalék!

Azok, akik személyes költségtervezéssel foglalkoznak, már régen rájöttek, hogy nem érdemes ezeket a dolgokat a havi beérkező összegekből fizetni, hiszen beszerzési értékük sokszorosa lehet a havi fizetésnek. Éppen ezért feltalálták az ún. céltartalékot.

A céltartalék egy összeg, amit várható kiadásokra teszünk el. Sokan azt hiszik, hogy ez egy megtakarítás, de közel sem. Ez az, ami a kiadások és a költségek között megteremti a hidat. Gyakorlatilag fizetsz (a saját számládra), hogy használhass bizonyos eszközöket, tehát ez a költség az életszínvonalad része.Viszont nem is plusz kiadás (még akkor sem, ha néha úgy érződik), hiszen ezekre valamikor költeni fogsz.

A számolása egyszerű: ha van egy eszközöd (mondjuk telefon), ami 60 ezer forintba kerül, és 5 évig tervezed használni, akkor az évi költsége 12000, tehát havonta 1000 forintot el kell tenned arra, hogy az öt év végén újra be tudd szerezni. A nehézség az, hogy egy háztartásban elég sok ilyen “ezer forint” van.

A legnagyobb probléma ezekkel a kiadásokkal, hogy csak akkor jelennek meg, amikor baj van: tehát ha minden hónapban elköltöd a teljes jövedelmed, amíg nem merül fel egy ilyen jellegű kiadás, akkor egyre szegényebb leszel.

Csak képzeld el: ha van egy egymillió forint értékű eszközöd (sok háztartásban ennél sokkal több is lehet), és nem teszel félre a pótlására, akkor minden évben nagyjából 100 ezer forinttal szegényebb. Amikor pedig ténylegesen elromlanak ezek az eszközök, akkor azt hiszed, hogy baj történt. Pedig a baj már korábban megtörtént történt, amikor esetleg nem tettél félre. Hiszen nem kérdés, hogy ezek az eszközök el fognak-e romlani, szinte mindegy, hogy 5 vagy 6 év után. 

Céltartalék képzése az egyes eszközökre
Háztartási eszközök havi költsége (nem reprezentatív példa)

Nyilvánvaló tehát, hogy erre félre kell tenni!

A legegyszerűbb, ha kiszámolod, hogy mekkora az értéke eszközeidnek, azoknak mennyi a hasznos élettartama (hónapokban); a kettőt elosztva megkapod, hogy mennyi a havi költséged. Ezt pedig hónap elején elutalod egy megtakarítási számlára, amihez csak akkor nyúlsz hozzá, ha ilyen jellegű kiadásod van.

Azt hiszem, hogy ezzel el is jutottunk az első buktatóhoz: csak akkor hozzányúlni, amikor ilyen jellegű kiadás van. Tudom, hogy sokaknak a vésztartalék összehozása is komoly fejtörést okoz. Amikor pedig nagy a csábítás (nyaralás, második autó, stb.), akkor nehéz ellenállni, hogy ne akarjuk elfogyasztani ezt az (esetenként valódi) vagyont. Márpedig muszáj lesz, ha nem akarunk elszegényedni.

Tehát ezt érdemes egy külön számlán tartani, amihez tényleg nem nyúlunk hozzá. Amikor vészhelyzetről van szó, arra vésztartalékot tartunk. Remélem mindenki. Ha még nem kezdted el a vésztartalékodat építeni, akkor kezdd el most! Ha valakinek ez nem nyilvánvaló, jelezze a kommentek közt!

Szóval nálad mennyi a céltartalék?

Mindenesetre készítettem egy számolótáblát (igen, szeretem ezeket), ami segít kiszámolni, hogy mekkora havi összeget kell(ene) eltenned az eszközeid pótlátása. Csak írd be az egyes kategóriákhoz, hogy mekkora az újrabeszerzési értéke (ha ma vennél egy teljesen újat), és mennyi idő alatt kell újra cserélni. Sajnos nem tudtam még rajta szépíteni, ha valakinek van ötlete, hogy hogyan kell, szóljon.

Ne feledd, hogy az autónál csak az értékcsökkenést vettem figyelembe, a többi fenntartási költséget nem (a beszámítási érték: 12%).  El tudom képzelni, hogy pár embernek meglepetést fog okozni, hogy mekkora is egy autó tartásának költsége.  Az ingatlan esetében beállíthatod, hogy mekkora a felújítási költség (főként festés, felújítási munkálatok, bútorok; szerintem fél százalék alá nem érdemes beállítani).

Ha eddig nem kezdted el félrerakni ezeket a költségeket, akkor kezdd el MA! Az első időszak nehezebb lehet, amíg nem jön össze egy komolyabb összeg (ha beesik egy-két dolog a következő pár hónapban, lehet, hogy még nem fogod tudni fizetni belőle).

Halkan jegyzem meg, hogy ugyanezt a logikát lehet alkalmazni bármilyen vásárlás esetén: mi használjuk ruhára, karácsonyi ajándékra, nyaralásra, de még KonyhaTündér jogosítványányak a költségeit is felosztottuk havi szintre az egyik évben. A gyerek beiskolázása sem érhet meglepetésként, ahogy a nyári táborokról sem júliusban hallunk először.

Írd meg a kommentek közt, hogy a fizetésed/költségeid mekkora részét teszi csak ez a tétel (a számolótábla adatait nem tárolom, de még csak nem is látom). Csak azt ossz meg, amit szeretnél. 😉



Oszd meg a bejegyzést a lenti facebook gombbal, mert tudom, hogy sokaknak van szüksége céltartalék képzésére!

Likeold a facebook oldalam, hogy ne maradj le egyik bejegyzésről sem!

Minden csütörtökön jelentkezem, szeretettel várlak! Legutóbb a bevételek növeléséről írtam, nézd meg!

One comment on “Így tervezd az egyszeri kiadásokat!”

  1. Ugyan berendezett bérleményben lakom, azért szerintem nálunk alacsonyabb az arány (illetve autónk sincs), de a költségeink 10%-a az eszközeink pótlásaira megy el.

Comments are closed.