Szeretem az internetet, amikor befektetési tanácsokról van szó, mert mindig “fantasztikus ötleteket” lehet találni, nemrég az óra befektetés került elém. Gondolom ti is olvastatok már olyan kérdéseket, hogy “van 10 ezer forintom, mibe fektessem?”. A hasznos válaszok mellett mindig érkezik néhány, ami az aktuális trendet követi (lehetőleg egy kis késéssel).
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A hallgatható verziót itt találod.
Ugyan tényleg mindig vannak egyértelműen rossz tanácsok (UL-ek, MLM-ek, piramisjátékok), könnyen ellenőrizhető tévedések (arany), de vannak olyanok is, amikről nagyon nehéz eldönteni, hogy mennyire komolyak.
Az egyik ilyen téma a luxus óra befektetés. Általánosan nem vagyok lelkes a collectibles (gyűjthetőségek) piacával kapcsolatban. Arra mindenképpen jók, hogy ha egyszer bejön, akkor címlapokra kerüljön, viszont azt gondolom, hogy a legtöbb esetben hobbinak jobb, mint befektetésnek.
Természetesen – ahogy ez minden hasonló írásra vonatkozik -, ez nem azt jelenti, hogy nem szabad ilyesmit vásárolni. Ha megengedheted magadnak és szeretnél, pontosan tudod, hogy hol teheted ezt meg. (Aki nem tudja, keressen rá, zseniális dolgok vannak: van például olyan óra, amiért 10 évet kell sorban állni. Szerintem ugyanolyan haszontalan és csúnya, mint a többi, de valamiért minden valamirevaló férfi úgy érzi, hogy óra nélkül nem elég cuki.)
Habár az órákról írok, néhol (adatok híján) összehasonlítom a többi gyűjthetőséggel: könyvekkel, autókkal, művészeti alkotásokkal, borokkal.
Alapinfók
A luxusórák piacát (ahogy más hasonló piacot) nagyon nehéz korrekt módon lekövetni. Nagyon kevés tanulmány van rájuk, ezeknek minősége (hiteles adatok hiányában) megkérdőjelezhető.
Az egyik leggyakrabban hivatkozott tanulmány Dimson, Marsh, Spaenjers és Staunton nevéhez fűződik. 1900-tól képeztek árindexet néhány termékcsoportra, amik között az órák sajnos nem szerepelnek, de így is nagyon hasznosak az eredményeik.
Ebből az látszik, hogy a legnagyobb árnövekedést autókkal lehetett elérni. (A diagram némileg megtévesztő, mert az autók adatsora 1980-tól kezdődik.) Azt azonban tudni kell, hogy ebben a költségek nincsenek benne, amelyek természetesen az autónál az egyik legmagasabbak.
Részben érthető módon a könyvek kerültek az utolsó helyre, de az átlag is jelentősen elmarad a tőkepiaci átlagtól. A könyvek rossz pozíciója egy másik problémára is felhívja a figyelmet: az éppen aktuális trendek változására. A gyűjthetőségek piaca nagyon függ a divattól. Nemrég a Pokemon kártyák ára kapott szárnyra, jelenleg az NFT a hívószó, de senki nem tudja, hogy a hype után mi lesz velük.
Remélem, ezzel némileg érthetővé válik a szkeptikus hozzáállásom a piac egészéhez.
Akkor miért vásárolnak az emberek ilyesmit mégis?
Több oka van, némelyiket lehet pénzügyi racionalitással mérni, másokat nem. Az egyik értelmezés szerint a legtöbb gyűjthető tárgynak alacsonyabb a volatilitása, és nem korrelál a piacokkal. Tehát biztonságosabb, mint a tőkepiac. Sokak szerint jó védekezés az infláció ellen is. Magyarul jó eszközök lehetnek a diverzifikációra.
Egy másik, kevéssé pénzügyi érv szerint a hozama nemcsak az áremelkedésben van, hanem esztétikai és érzelmi osztalékot is fizet. Mivel KonyhaTündér szíve szerint naponta járna múzeumba, ezért ennek értékét nem kívánom kétségbe vonni, de nehezen számosítható.
Mi a helyzet az órák piacán?
Erre sajnos csak egy tanulmányt találtam, amely csupán 2016-ig nyúlt vissza. A jó hír, hogy nagyjából megbízható adatbázisra épül (a legnagyobb online kereskedési platform ekkor kezdte el követni az adásvételeket). Ez azt jelenti, hogy 20-30 év múlva már “könnyű” lesz megbízható tanulmányt készíteni. Ne felejtsetek akkor visszanézni, addigra ígérem szebb lesz az oldal. 😀
Ez a tanulmány azt találta, hogy a legjobban felértékelődő márka 3 év alatt 51%-ot hozott, a következő kettő pedig 30% felett. Ezek nagyon szép számok komoly reálhozammal, de nem szabad elfelejteni, hogy ugyanebben az időszakban a tőkepiacok is legalább ennyit hoztak (MSCI world ~61%, S&P500 74%), igaz, magasabb volatilitás mellett.
A rövid időtáv miatt azonban nem érdemes hosszú távú következtetéseket levonni. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a fenti számok a legjobban felértékelődött márkák óráihoz kapcsolódtak. A tanulmány említ 4 óramárkát, melyeknél az idő múlásával árcsökkenés volt tapasztalható.
És ez nem minden!
Nem tudom, hogy mondani kell-e, de a megfelelő szakértelem elengedhetetlen ahhoz, hogy jó befektetési döntéseket hozzunk minden gyűjthető tárgynál. Tehát ha nem ismered ki magad a piacon, valószínűleg jobban jársz, ha nem kezdesz el befektetésként összevásárolni mindent.
Ha mégis belépsz egy ilyen piacra, tudd, hogy a piac mérete elég kicsi, ezért általában nem tudsz végtelen mennyiségű pénzt sem befektetni, sem gyorsan likvidálni. Ezzel összhangban a tranzakciós költségek elég magasak, a bizalom biztosítása ugyanis drága, és az eladás is körülményes egy aukciós házon keresztül. Ami igaz az igaz, ezt az online platformok némileg letörték. De ha vételkor és eladáskor is ki kell fizetned a bevizsgálás, eladás költségét, az nem fog jót tenni a hozamodnak sem.
Költségek
Amivel azonban sokan nem számolnak, azok a folyó költségek. A legnagyobb ezek közül a biztosítás, melyet nem nagyon érdemes kihagyni, ha egy sérülékeny eszköz segítségével céltáblát fest magára az ember. Ennek költsége az óra értékének 1,5%-a az idézett tanulmány szerint (ami azt jelentheti, hogy a biztosító nagyjából 1% esélyét látja a sérülésnek, lopásnak).
A tárolási és egyéb fenntartási költségekről sem érdemes elfeledkezni. Ezek autók gyűjtése esetén szintén magasabbak lehetnek, de Gadomski szerint 0,15-0,2% körüli költséggel az órák esetében is lehet számolni, hiszen 3-4 évente érdemes karbantartásra, tisztításra elvinni őket.
Márkanév
Már fentebb írtam, hogy az érték alakulása nagyon függ a márkanévtől. Ez azért problémás, mert ha a cég kimegy a divatból, akkor a gyűjtött órák értéke nagy veszteséget szenvedhet.
Még egy érdekesség a végére.
Létezik egy, az órák vásárlására specializálódott alap, amely 2013-ban indult, egy óraszakértő, Dominik Khoo indította. Az általa hirdetett 20%-os várható hozam miatt nekem van egy kis Ponzi-séma érzésem, de mindenképpen érdekesnek találom, hogy valaki ilyesmivel is foglalkozik. A beugró 250 ezer dollár, cserébe azonban viselheted is az órát.
Tehát nagyon kevés megbízható adatot találtam az órák befektetésértékének megítélésére, de a magas tartási és tranzakciós költségek, valamint a trendektől való erős függőség nem teszi számomra nagyon izgalmas területté.
Valószínűleg jobban jársz, ha játékként és nem befektetésként tekintesz rá, és olyat veszel, amit megengedhetsz magadnak. Akkor tuti nem buksz rajta (sokat).
Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe. Múlt héten a Revoluttal kapcsolatban fejtettem ki a véleményem, azelőtt a spekulánsok szerepéről írtam.
Neked vannak óráid? Költenél rájuk „sok” pénzt?
Nekem van órám és többe került, mint a bruttó minimálbér.
Kitűnő írás ezúttal is!
Van némi tapasztalatom az órák terén és a bejegyzés nagyrészt pontos képet fest a dologról. Szervizelni nem kell őket különösebben ha nincsenek hordva (márpedig többségük széfben hever évekig). Befektetés szempontjából nem ajánlom senkinek mert nagyon kell érteni hozzá és rendkívül kiszámíthatatlan a piac. Eleve nincs könnyű “beszálló” mert a jó darabokat igen nehéz levadászni. Ha csak úgy meg akar valaki venni egy kurrens modellt általában nincs belőle elérhető, vagy min. dupla áron. Eladni is nehézkes, főleg sokat egyszerre. Szerintem ilyesmit kizárólag saját öröm céljából szabad venni, használni kell és élvezni! Befektetésnek csak azért mondjuk hogy ne fojtson meg az asszony hogy “Mit vettél már megint?!” 🙂
Köszi szépen!
Még szerencse, hogy nekem nincs ilyen hobbim, KonyhaTündér azonnal átlátna a szitán. 😀
A veterán sportautót még nehezebb megmagyarázni ?
Nyilván én vagyok a kocka, de a luxusóra fogalma teljesen értelmezhetetlen számomra.
Oké lehet egy óra szép/karcálló, de azt szerintem 100-200ból megkapod.
Az autóknál még értem (bár nem értek egyet) hogy kényelmesebb, masszíroz, egyenként temperálja a bogyóidat, de egy óránál még ilyen extrák sincsenek.
Egyszer egy ismerős próbálta elmagyarázni h az az értéke h drága, de nekem csak a „hülyére vesznek” érzés jött át, mint a gyémántgyűrűnél. (Amolyan sznob adó 😀 )
😀 😀
Akármennyire szeretném, ezt nem fogom tudni megmondani, én már azt sem értem, hogy miért jó plusz 50-100-200? grammot a karodon hordani, mikor még zuhanyozni sem járunk a telefonunk nélkül. Arról nem is beszélve, hogy céltáblává teszed magad rablótámadáshoz, ha hordod, ha meg nem…
Rólam is „lekopott” 🙂 de azt még meg tudom érteni h valaki szereti. Azt is, hogy egy tartós megbízható darabot akar, amit nem kell a széltől is óvni….de ott a vége.
Nem kell magyarázni, bizonyos szintű tárgy-kultúra felett magától értetődő hogy egy eldobható műanyag vacak nem egyenrangú egy magas szaktudást igénylő, kézi munkával készült precíziós műszerrel. Ha praktikumot nézzük egy Picasso sem tud többet mint egy cicás poszter: díszíti a falat ahova fellógatod..,
A válaszom erre a hozzászólásra: Kontroller szerint: 2021.10.03. – 08:59
Miért akarna bárki ellopni tőlem mondjuk 180.000 forintba kerülő órát? Annyira értékes a Casio, hogy veszélyben vagyok amikor az utcán vagyok? Mondjuk az órám kb. 150.000 forintért vettem, mert ballagási akció volt. Akció nélkül úgy emlékszem, hogy kb. 180.000 forintba került volna. Viszont, ha most vennék órát, akkor a 250.000 forintos változatot venném meg, mert annak nagyobb a tudása. Mondjuk amíg nem hal meg az órám, addig nem veszek új Casio órát.
Ezt az órát vettem 2015-ben nyáron: casio.timecenter.hu/casio+orak/pro+trek+karorak/PRW-6000Y-1.ora
@FLD: A lopás kifejezetten a milliós órákra vonatkozik, amíg nincs tényleg nagyon komoly értéke az órának, addig max a pénztárcáddal együtt viszik, aztán eladják fillérekért.
@Guest: Ha van kedved, szívesen olvasok (akár komment, akár bejegyzés formában) hosszabban az órákról, akár arról, hogy mi adja meg a valódi értéket, akár a folymatról. Ugyan elismerem az érzelmi és esztétikai „osztalék” létezését, távolról sem vagyok képzett az ügyben.
Lopás: az utcai rablást nem tartom valós kockázatnak mert aki milliós órát hord többnyire nem BKV val jár és nem a cigánysoron lakik. A népszerű R órák hamis verzióban naponta jönnek szembe, a legtöbb zsebes sose jön rá hogy melyik az igazi. A betörés sokkal komolyabb veszély de ez minden fizikai befektetést súlyt (arany műkincs stb). Kell egy jó széf és nem kell telerakni a Face-t hogy mid van otthon.
@Kontroller: tök jó hogy érdekel a téma: egy izgalmas világ, jó ha az ember tágítja a látókörét ?. Ezekbe a YT csatornákba érdemes belenézni:
Teddy Baldassarre. Jó arc, viszonylag hiteles is szerintem.
The Urban Gentry: főleg a régiek jók, sajnos átment reklámba.
Watchfinder: reklám, de nagyon szép felvételek és jó a szövege a “beszélő kéznek”
Remélem hasznosnak találod valamelyiket! ?
nekem van egy olyan elméletem, hogy a Rolex azért ilyen drága mert mindenki szerint irracionálisan van árazva és nem adja el olcsóbban, hogy ne bukjon rajta. Így ha kell egy, akkor tényleg ki kell fizetned amit kérnek érte 🙂
Gyakorlatilag drágább egy használt, mint az új, mert az újhoz nem is lehet hozzájutni.
Amúgy ha belegondolsz akkor úgy tudsz Rolexet hordani, hogy csak az opportunity costot bukod (ha egyáltalán). (Majdnem) Bármikor el tudod adni. Többi márkára nem feltétlenül igaz ez.
Picasso-nak múzeumban a helye nem a falamon (ráadásul nem is tetszik, ennyiben hasonlít a rolexre 😀 ) de amúgy nem sorolnám egy kategóriába a kettőt.
Szerintem jobb analógia, hogy kézzel festett képet veszek vagy nyomtatott, festmény hatású képet. Van akinek előbbi plusz értéket hordot, másnak nem.
Ezen a tárgy-kultúrán meg jót nevettem. Ahogy szerintem te is tennéd ha valaki pl. azzal traktálna hogy Zsolnayból kell enni a levest 🙂
> De ha vételkor és eladáskor is ki kell fizetned a bevizsgálás, eladás költségét, az nem fog jót tenni a hozamodnak sem.
nincs konkret tapasztalatom de ez erzesre ugy lehet mint az ingatlan adas-vetel: vagy vevokent vagy eladokent fizeted, de mindketto esetben csak akkor ha balek vagy 🙂
egyebkent visszaterve az autokra, par eve lattam exkluziv autokbol kepzett “befektetesi alapot” ahol ha eleg el is tudsz menni a szalonba megnezni mit vettek a penzedbol. Gyors gugli utan most ezt talaltam, ha jol latom hasonlo az elv:
specialcarsinvest.com (a http://www.-t kivettem)
igen-igen, a fogalmazásom nem volt pontos, de a lényeg a tranzakciós költségek komolysága
ha jól értem, akkor amit linkeltél, az egy múzeum gyakorlatilag 😀 😀