Kinek kedvezne a csökkentett munkaidő?

Sokszor néznek rám nagyon furcsán, amikor elmondom, hogy én többet szeretek dolgozni, mint a 40 órás munkahét. Általában azt tapasztalom, hogy az emberek alig várják a munkaidő végét. De vajon kinek kedvezne a csökkentett munkaidő?

Ne feledd like-olni a facebook oldalam, hogy ne maradj le egy bejegyzésről sem.

Nem mondom, hogy nekem soha nincs olyan napom, amikor alig várom a fél ötöt, de ilyenkor sem a munkámtól menekülök, hanem az adott nappal van problémám (vagy éppen a megelőző éjszaka nem sikerült jól).

Én szeretem a munkámat. Szeretem azokat a tevékenységeket, amik a munkámmal járnak, de még jobban szeretem azt, hogy produktív tudok lenni. Ez számomra azt jelenti, hogy valami értékeset állítok elő. Ez az, ami hajt a blog írásában is (gépelni, írni alapvetően nem szeretek): szeretnék valami értékeset létrehozni (valamint sokat segít a gondolataid rendezésében is, ha leírod őket). Ha produktív tudok lenni, akkor nem zavar, hogy hetente 60 (néha több) órát dolgozom, mert este azt érzem, hogy kellemesen fáradt vagyok, megdolgoztam a pihenésért. Jelenleg két célom van: kitalálni, hogy hosszú távon mennyi munkát tudok végezni hetente, és ezeket a munkaórákat hogyan tudom minél produktívabban eltölteni.

Miért is írom ezt le?

Láttam egy youtube videót (angol nyelven), amiben azt fejtegették, hogy vajon mennyire lenne jó a 6 órás munkanap. Nem tudom, hogy mindenki számára világos-e: a 8 órás munkanapot az hozta létre, hogy a produktivitás növekedése miatt már nem kellett ennél többet dolgozni a túlélésért. Mára pedig eljutottunk oda, hogy további óraszámcsökkentés mellett is jól tudnánk élni. Pláne, hogy a produktivitás általában a munkaidő vége felé csökken, tehát 6 órás munkanap mellett a „termelés” csupán 15-20%-kal csökkenne.

csökkentett munkaidő

Persze a videó beismeri, hogy a fenti állítások inkább az irodai folyamatokra igazak. Azon gondolkoztam, ha ezt bevezetnék, akkor megoldást nyújtana a szellemi és fizikai munkások között kialakult jövedelmi ollóra. Ha valaki 25%-kal kevesebbet dolgozik 20%-kal magasabb órabérért, akkor nagyjából ugyanannyit keres, mint a másik.

Igen, de nem!

Az ilyen ötletek kigondolói rendszeresen elfelejtik, hogy ugyan vannak emberek, akik számára a további szabadidő nagy értéket képvisel, de nem mindenki ilyen. Sőt, azt gondolom, hogy egy ilyen helyzet még jobban növelné szórást szellemi dolgozók közt.

Jelenleg egy teljes állás mellett nagyon nehéz plusz feladatokat vállalni, hiszen kevés dolog van, amivel hatékonyan lehet heti 20 óránál kevesebb idő alatt végezni. A jelenlegi 40 órás munkahét mellé pedig nem nagyon fér bele 20 óra munka (főleg, ha az ember nem egyedülálló). Amennyiben viszont az átlag munkahét 30 órás lenne, könnyebb lenne bezsúfolni egy „mellékállást”. A produktív emberek ebből nagyot tudnának profitálni, ráadásul nagyobb kockázatot is tudnak vállalni, hiszen legrosszabb esetben is megmarad a főállásuk.

Akik pedig inkább szórakozni szeretnek, azt is megtehetik. Összességében viszont azt hiszem, hogy a produktív embereknek kedvezne a csökkentett munkaidő, lehetővé tenné, hogy még jobban ki tudják aknázni a motivációikat.

Te szeretnél 6 órában dolgozni (20%-kal alacsonyabb bérért)?

Remélem tetszett a bejegyzés, jövő héten csütörtökön jelentkezem, addig is kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).

Olvass tovább a munka értékéről vagy arról, hogy miért fizetsz százszoros árat bizonyos termékekért.

6 comments on “Kinek kedvezne a csökkentett munkaidő?

  1. Szívesebben dolgoznék 6 órát kevesebbért.
    Ha te többet szeretnél dolgozni többért, hajrá. biztos találsz olyan állást ahol elvárás a túlóra.
    Egy átlagos 8 órás alkalmazotti munkához plusz átlag 2 óra munkába járás tartozik. Ezért amikor vállalkozó ismerősöm meséli, hogy napi 10 órát dolgozik (munkába járás neki nincs) akkor azért vegyük észre hogy az időben ugyanannyi.
    Ha szeretsz napi 12 órát dolgozni, napi 2 órát utazni, 2 órát enni-tisztálkodni és napi 8 órát aludni (ezeket a számokat egy másik cikkedből szedtem) akkor ezzel hétköznapokon az elérhető 24 órát pont kitöltötted. Hajrá!

    1. A blog most nagyjából heti 20 órát vesz el (hétvége kitöltve), így a túlóra most nem annyira játszik, de a jelenleg pozíciómban is szokott lenni. A napi 2 óra utazás 1 körül van (sporttal összekötve), szóval még nincs minden perc kitervezve. 🙂

  2. Ez egyéni élethelyzet-függő. 26 évesen én is dolgoztam szombaton. Vagyunk -szerencsére egyenlőre többen-, akik családdal élünk. Ha nem így lenne, kihalnánk mint faj, kemény dolog a biológia, meg az evolúció, Darwin erről írt eléggé „produktívat”:).
    Ez biztosítja a hétvégi produktívak nyugdíját is a jövőben (felosztó-kirovó ugye, amit ma befizetsz, azt neked egy ma született fogja befizetni).. Jó, biztos vannak szupermenek és szupervumenek, de azért valahol valami visszaüt, ha nem figyelünk oda.

    Alapvetően imádom a munkám, de erősen húzom a határt. Igen, én azt gondolom, hogy 6 órában koncentráltabban és jobban összefogva, akár kevesebb bérért is dolgoznék (4 órában tesztelem épp home officeban ápr-1 óta), de a család a másik oldalon sokat NYER.

    Én pl. imádok írni, ez a szakmám, munkám, de azt, hogy a gyerekem igényeit (tiszta ruha, bevásárlás, olvassunk együtt, legyünk csak egy légtérben, kérdezhessen, ect.) hétvégi blogírás miatt nem tudom, és nem is AKAROM hanyagolni.

  3. Szia Kontroller, nem szorosan ide kapcsolódik de valahol mégis.
    Én a napokban a spórolás okozta túlórán gondolkoztam el ismét.

    Egyetemi éveimből megmaradtak azok a szokásaim hogy 500 vagy 1000
    Forintot is meg akarjak spórolni (pl kiszállítások költsége, legolcsóbb bolt keresése stb) holott utólag belátom magasabb volt az „idő” költsége mint amit spóroltam.

    Gondoltam megkérdezlek neked erre vannak-e jó keretrendszered / szabályaid.

    Most az volt a gondolatom h ha csak a havi nettóm alapján számolt órabérem alapján úgy tűnik nem éri meg valamivel foglalkozni akkor megpróbálom elengedni (persze a dolog csapdája h ezt sokszor előre nehéz megmondani)

    Üdv!

    1. Szia Nándi,

      köszi a kérdést, mi is küzdünk ezzel, sokszor merül fel például a kérdés a főzéssel kapcsolatban („miért nem eszel/eszünk a munkahelyi menzán?”).

      Valamennyit foglalkoztam ezzel a lenti két bejegyzésben (például azzal, hogy az órabér miért nem jó mérték), ez talán segíthet, de összességében azt hiszem, hogy be kell állítani magadban, hogy mi az az összeg, amivel nem foglalkozol. Nekem segít néha, hogy KonyhaTündért egyáltalán nem érdeklik az ilyenek, ezért őt bízom meg a választással, például nyaralás során szinte semmilyen döntésben nem veszek részt. Cserébe tartania kell az összkeretet. Ezen kívül igyekszem elhatárolni magam attól a pénztől (a céltartalékok aránylag jól működnek: van keret egy új ingre, akkor megveszem – egyébként is a minőségi kifogásaim miatt egyszerűen nem találok semmit magamnak).

      Egyébként a dolog azt hiszem utólag fáj, mikor azon gondolkozol, hogy lehetett-e volna olcsóbban. Erre pedig két dolgot próbálok betartani: soha nem keresem tovább az olcsóbbat, hogy megvettem, illetve megpróbálom elhinni, hogy igen, ez egy szolgáltatás volt, amiért fizetnem kellett. A kiszállítás is, a google találatokban az előrekerülés is.

      https://konyhakontrolling.hu/mennyit-er-az-idod/
      https://konyhakontrolling.hu/mivel-toltod-az-idodet/

Comments are closed.