Számomra egészen hihetetlen, hogy sokan influencerek befektetési tanácsait követik. Teszik ezt annak ellenére, hogy a közösségi média formátuma semmi esetre sem alkalmas befektetési döntések támogatására.Hogy képzetlenség vagy nyereségvágy áll mögötte, teljesen mindegy, a lényeg ugyanaz: rossz befektetési tanácsok hangzanak el.
Még általános pénzügyi tanácsokkal kapcsolatban is érdemes mindig megnézni, hogy ki, miért és mit mond.
Semmit nem érdemes kritika nélkül elfogadni, ha ragaszkodsz a pénzedhez. Ebbe beletartozik az is, amit én mondok. Éppen ezért most összeszedtem a „kedvenc influencereim” mondásait.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
Lépj be te is!
Féligazságok az értékesítés érdekében
Tipikus taktika, amikor vesznek „egy igaz vagy igaznak tűnő állítást, és abból vonnak le messzemenő következtetéseket. Ugyan ez sok helyen megtalálható, de az egyik kedvencem a Sunmoney hirdetők a Facebookon.
„Az elektromos áram mindennapi életünk része (ez igaz), az állandó kereslet (ez már megkérdőjelezhető, hiszen a fogyasztás nagy része ipari jellegű, ami viszont kevésbé stabil) miatt ezen a befektetésen nem lehet veszíteni (ez így hazugság)”. Az áram ára változhat, jöhetnek versenytársak, akik letörik az árat, vagy szimplán a felhasználás csökken egy válság miatt például. Arról nem is beszélve, hogy a szerintem például a Sunmoney korlátozottan tisztességes.
De ilyen az is, hogy a nyugdíjrendszer elég csúf helyzetben van (igaz), ezért vásárolj nyugdíjbiztosítást (jaj). A jól hangzó nevén (és az ostoron kívül) nem sok pozitívuma van. Az ajánlónak pedig általában egy erős értékesítési motivációja van.
Mostanság a Safisnak jön fel a reklámja, hogy „a világ leggazdagabb emberei start-up vállalatokkal szerezték a vagyonukat” fektess be te is ezekbe. Nem ismerem a céget (eléggé), de finoman szólva sem tetszik a mondat.
Egyedi részvények ajánlása
Sokszor ugyanez a ferdítés igaz azokra is, akik egyéni részvényeket ajánlanak. Például valaki mondhatja, hogy jelenleg úgy néz ki, hogy a villanyautózásnak nagy jövője van (igaz), ezért vegyél TSLA-t (ajjaj). Honnan tudja, hogy a piac ezt az információt már nem árazta be? Vagy, hogy pont a Tesla lesz a győztese ennek? Láttam már hasonló tanácsot a rövid videók megosztási portálján is. Befektetési tanács egy percben…
Azt is kevesen értik meg, hogy attól, hogy egy tipp bejött, még nem lesz jó tanács! Utólag könnyű okosnak lenni, de a kapott ötlet ugyanúgy lehet végzetes is. Ha egy lottónyertes azt mondaná, hogy minden pénzedet fektesd lottóba, hinnél neki?
Arról nem is beszélve, amikor az ún. pump and dump csalásról van szó. Ez azt jelenti, hogy egy kis forgalmú tőzsdei cég értékét hírveréssel és vásárlással felfújják, majd a megvezetettek vásárlásakor kiugranak belőle. Mivel ez egyértelműen illegális a részvénypiacokon, a jelenség átkerült a kriptovaluták körébe.
A helyzet az, hogy valódi szakemberek nagyon ritkán ajánlanak konkrét cégeket az interneten, mert a befektetésekben nincs egyértelmű döntés. A céljaid, az erre szánt időtáv és a kockázatvállalási hajlandóságod elég komoly szerepet játszanak abban, hogy valami megfelel-e számodra. Arról nem is beszélve, hogy a legbiztosabb tipp sem biztos, hogy bejön.
Kis pénzt nem érdemes befektetni
A rossz befektetési tanácsok másik fantasztikus ága, amikor azt mondják, hogy „túl kevés megtakarításod”. Ennek általában kétféle motivációja van.
Az egyik, ami szerint inkább élvezd az életet, amíg 10 ezer forintot tudsz megtakarítani, addig jobban jársz, ha szimplán elköltöd. „Abból soha nem lesz semmi, majd ha egyszer jól megy, akkor lehet majd megtakarítani.” Az érv jogos egyébként, havi párezer forintból nem veszel lakást, és valóban soha nem lesz „nagy összeg”.
Akkor miért nem jó ötlet megfogadni ezt a tanácsot? Egyrészt aki kis összegeket nem tud beosztani, az nagyot sem fog tudni. Másfelől pedig annak, aki csak kis összegeket tud félrerakni, a nem „nagy összeg” is nagy segítség.
Másfelől az érvet rendszeresen látom olyanoktól, akik valamiféle oktatást próbálnak eladni, mondván, hogy „fektess magadba, abban van a legnagyobb hozam”. Ez így is lehet, bár én azt látom, hogy sokszor nem a tanulás, hanem a fókusz, vagyis inkább a tudatosság hiányzik a munkahelyen. És ugyan szép dolog a nagyobb kereset gondolata, de sokszor nem elérhető (vagy nem tanulással). Szóval ugyan elvi szinten egyet tudok érteni a „képezd magad” gondolattal, a megtakarítást nem érdemes elhanyagolni akkor sem.
Magas kockázat, mert fiatal vagy
Ha valaki fiatalként keres befektetési információt, akkor azonnal a kockázatosabb módszerek felé terelik őket. Ennek általában az az oka, hogy még van idejük visszahozni a veszteséget. Ez részben igaz is, de két dolog rendszeresen kimarad a számításból. Az emberi tényező és az eredmények szórása. Éppen ezért mondom, hogy ugyanazok lehetnek jó és rossz befektetési tanácsok is.
Én könnyen tudom ajánlani, hogy takarítsd meg a bevételed valamekkora részét, az esetek 99%-ában az fog történni, amit várunk; gazdagabb leszel. (A maradék esetében rajtam kívül álló okok miatt nem alakul úgy, ezt belátja mindenki.) Bár kétségtelenül nem kell, hogy mindenkinek ez legyen a célja.
A kockázatos befektetéseknél azonban a helyzet sokkal bonyolultabb. Ha várhatóan tízből hat ember jól jár az ötletemmel, akkor zseni vagyok, vagy átverem őket? Mert úgy is lehet nézni, hogy négyet megrövidítek! Az érzékeltetés kedvéért: tízből lehet, hogy négy jól járna, ha élete elején elkezdene valamilyen szerencsejátékot és 30 évesen befejezné…
Az emberi tényező is itt jön be. Annak, aki még a pénzügyi tudatosságának az elején van, a keményen megszerzett első pénzcsíráit egy kockázatos befektetés potenciálisan elvinné vagy megfelezné. Garantálom, hogy soha többé nem nyúl majd befektetésekhez. De az esetleges álmatlan éjszakákat sem biztos, hogy bírja.
Csak az arany (lehetőleg fizikai)!
Sokan vannak, akik örökké a fiat pénzek végét látják, számukra az egyetlen valós „befektetési” eszköz az arany. Hiába minden észérv (kizárólag spekulatív eszköz, a múltbeli hozama nem túl sok széppel kecsegtet, főleg a volatilitása mellett, és még a tranzakciós és tartási költségek is nagyok), vannak, akiket nem lehet lebeszélni róla. Ráadásul lehetőleg mindenki másra is rásóznák.
Persze nem azt mondom, hogy senkinek ne legyen, vagy bizonyos helyzetekben nem lehetne a portfólió egy részét benne tartani. Az diverzifikáció hiánya azonban nem tűnik kifizetődőnek itt sem.
Daytrade és más átverések
A pénzügyi tudatosság unalmas. Illetve nem az, de kétségtelenül kevés döntéssel, kevés „gyors izgalommal” jár. Ha nem vállalsz extrém kockázatot, a pénzed is lassan nő. A befektetési döntések akár automatikusak is lehetnek, tehát a „lassan jársz, tovább érsz” stratégiát használod. A jó hír, hogy ezzel szinte biztosan célba fogsz érni, a rossz hír, hír, hogy unalmas.
Ez sokaknak érthető módon nem érdekes, vagy éppen lassú, ezért daytrade-del, spekulációval foglalkoznak. Lehetőleg tőkeáttéttel vagy valamiféle származtatott pénzügyi termékkel (például CFD-vel) kereskednek. Erre rájátszanak a reklámok, amelyekben bemutatják a „kereskedő életstílust”, és be is húzták az embert a képzésükbe. Az emberünk csak azt felejti el elolvasni, hogy az adott portálon 70, 80 vagy 90% veszít pénzt. Sajnos a helyzet az, hogy elhanyagolható azok száma, akik hosszú távon spekulációs ügyletekből fenn tudják tartani magukat.
Az internet teli van kért vagy kéretlen tanácsokkal (itt van példának ez a bejegyzés 🙂 ), amik mögött néha butaság, néha rosszindulat van. Éppen ezért érdemes mindent végiggondolni, megérteni, hogy mit miért csinálunk. Ebben szívesen segítek. Azonban akármennyire nehéz, ellen kell állnunk a kimaradástól való félelemnek (FOMO), mert a rossz befektetési tanácsok a mindennapjaink részei.
Oszd meg bejegyzést a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).
Te hallottál már rossz befektetési tanácsokat? Mik voltak azok?
Allampapir. Mindenki ezt ajanlja es kozben a hozama kisebb mint az inflacio. Jobban jar az ember ha elkolti, a sporolassal sehova nem lehet jutni sajnos. En speciel forintot nem is tartok csak annyit amennyi kajara kell.
Ezzel nem értek egyet (én is szoktam ajánlani).
Szerintem spórolással lehet biztosan valahova jutni, erre jó (kezdésnek) az állampapír. Kockázatvállalással többet lehet keresni (ahogy veszteni is), ez normális. Az infláció ingadozik, ahogy az állampapír hozama is. Néha az egyik több, máskor a másik. (Egyébként van eurós állampapír is, ha valaki nem bízna a forintban).
Tehát a helyén kell kezelni, alacsony kockázat, alacsony hozam. Pár millió felett el kell kezdeni diverzifikálni, de ha nincs meg a hathavi/éves vésztartalékod, persze, hogy ezzel kezdj!
Hmm, érdekes válaszok egy pénzügyi blogon. Hathavi/éves tartaléknak biztos nem raknám állampapírba, mert bármi történhet és kellhet a pénz, ezért vésztartalék. A vésztartalékot pedig nem bizom a kormányra aki egy tollvonassal elveheti/befagyaszthatja barmikor.
A sporolassal biztosan a szegenysegbe lehet jutni sajnos, foleg itthon. Nem veletlenul nem lehet a sporolassal egy atlagembernek lakast/hazat venni, de mar nagyobb ertektargyakra is eveket kell kuporgatnia. Es mikozben kuporgat 5-10-15-20 even at, szepen dragul a kinezett termek/ingatlan.
Kockazatvallalas nelkul sajnos itthon szinte semerre nem lehet jutni, kiveve ha magas a fizetese az embernek, dehat az netto 1 millional kezdodik, videken meg 500 ezernel.
Ez egy ilyen pénzügyi blog. Sem a felelőtlen hitelfelvételt, sem a felelőtlen befektetést nem támogatom. Ez sokszor azt jelenti, hogy „csak” spórolsz. Azt nem tudom, hogy honnan veszed, hogy csak szegénységbe lehet jutni spórolással, semmilyen szinten nem igaz.
Hidd el, kis pénzzel (6 havi céltartaléknál) nem az a legnagyobb kockázat, ami történhet veled, hogy az állam csődbe megy… Egyrészt elhanyagolható a kockázata, másrészt amikor tönkretesz az autód lerobbanása, szimpla butaság államcsődtől rettegni. Az egyik biztosan meg fog történni, a másik meg valószínűleg nem.
A kockázatvállalás pedig definíciószerűen azt jelenti, hogy jöhet a negatív kimenet is, szóval van, akinek nem való.
Spórolással még szerintem senki nem jutott nagyon messzire. Érdekes, hogy miklós és te is folyamatosan ezt szajkozod, hogy sporolj jo az neked, lehet olcsobban stbstb. Kivancsi lennek miklos mit tudna mondani egy 40 ezres konzultacion ezen kivul… Vannak dolgok amiket nem lehet forintositani, az oromot, a boldogsagot es ha ez valakinek penzbe kerul es nem teheti meg akkor vagy belefarad es kuporgat vagy lep es kezebe veszi az eletet. Ez mindegy, hogy befektetes, vagy vallalkozas. A tanulas is egy befektetes, az internet tele van olcso vagy ingyenes tananyaggal amivel manapsag piackepes szakmakat ki lehet tanulni egyetem es ilyenolyan allami kurzusok nelkul. Csak sajnos az emberek 95%-a inkabb netflixezik, meg panaszkodik, ahelyett hogy cselekedne.
Osszessegeben szerintem amugy a legkockazatosabb befektetes az, hogy az ember sporol meg allampapirozik mert ugy nem jut egyrol a kettore az inflacio miatt, es teszem azt fel vagy 1-2 ev megtakaritasa amit mondjuk befektethetne az ember az elenyeszo a varhato emberi elettartamhoz kepest foleg ha az ember 30 ev alatti, de persze ez egyenfuggo.
Ha gonoszkodni szeretnék, akkor megkérdezném, hogy láttál-e már olyat, aki addig költött, amíg gazdag nem lett…
Nyilván a vagyon építéséhez spórolni kell. Ez definíciószerű.
Amit nem látsz, hogy a befektetés az emberek 99%-ának szükséges, arra aránylag könnyű általános receptet adni, vagy legalábbis nem nagy butaságot mondani. A bevétel növelés nem mindenkinek érhető el, és nem is mindenkinek jön be vagy kell, hogy célja legyen.
Szép dolog a tanulás, nem is gondolom, hogy abba kéne hagynia valakinek, de ha azért csinálod, hogy többet keress, akkor jelentős esélye van, hogy csalódni fogsz.
Érdekes számomra ilyen szemléletet is látni, ezért elgondolkodtatóak a kommentjeid, meg írásaid. Ugy erzem neked teljesen mas a „vagyon” szóról alkotott definiciod. Azzal, hogy egy adott munkában vagy és folyamatosan félreteszel x %-ot az nem vagyonepites. Egy az, hogy limitalva vagy egy adott osszeghez, masreszt pedig csak egy bizonyos szintig tudsz eljutni. Egy bolti elado aki teszem azt keres netto 200 ezret havonta az nem tud vagyont epiteni, maximum kis megtakaritast.
A bevetel noveles nem mindenkinek erheto el?! Az emberek kb 98%a rendelkezik internethozzaferessel szamitogepes es mobiltelefonos feluletrol is, ennel elerhetobb sosem volt a bevetel noveles. Aki meg nem szamitogepes beallitottsagu azt szeretettel varjak az epitoiparban, vagy barmilyen szakmaban. Aki meg erre se kepes az meg igy jart, az o hibaja. Amit te probalsz elmondani nekem az a szo a lustasag. Tobb tucat panaszkodo embert ismerek, akinek igazabol csak par ev erofeszitesen mulna az hogy jobba tegye az eletet, de megsem teszi mert „nem er ra” vagy „nincs ra ereje”. Persze konnyebb netflixezni meg egesz nap pihenni, de ez egyeni hiba, nem a vilaggal van a baj.
Az elso mondatodra valaszolva pedig, igen lattam. Csak ezek az emberek nem elvezeti cikkekre koltottek mint pl a legujabb telefon, tv, hanem reszvenyekre, kriptovalutakra, online kurzusokra.
A részvény befektetés (spórolás), a kriptovalutáról még meglátjuk, hogy nagyobb szerencsejáték-e, mint azt most gondoljuk, az online kurzus pedig általában nem valami drága dolog. Még most sem értem teljesen, hogy mit szeretnél kihozni a kommentekből.
Az USA-ban a leggyakrabban előforduló milliomos (dollárban ugye), a tanár. Ugyan picit jobban meg van fizetve, meg nem olyan ritka, de azért elgondolkodtató. Havi kétszázezer forintból 40 év alatt olyan vagyont tudsz építeni, ami tökéletesen alkalmas a nyugdíjaskorodban támogatni a nyugdíjadat (még emelni is tudsz az életszínvonaladon). Ez a vagyon minden definíciója szerint vagyon.
Majd egyszer olvasgass az IQ és a jövedelem korrelációjának. Érdekes lesz, hogy milyen következtetést vonsz le a lustasággal kapcsolatban majd. Egyébként sehol nem írtam, hogy nem érdemes megpróbálni emelni a jövedelmet, de látni kell, hogy 1) nem mindenkinek célja, 2) nem mindenki képes rá egy szint után. Ha keveset keresel, akkor hajrá, olyan szerencsés társadalomban élünk, hogy van lehetőségünk javítani a helyzetünkön, sokszor ezzel érdemes is élni. De ez nem egy abszolút igazság. Különösen fontos, hogy tudj boldog lenni azzal, amit el tudsz érni. 😉
Illetve mindig lesz egy limit, vagy ha te tudsz olyat, ahol nincs, akkor szólj. 😉
Teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, csak csinálj valamit.
Közben majd helyre rázódsz.
A legnagyobb hiba amit ember elkövethet, az a munkaerőpiacon történő részvétel.
A diplomás irodista lét. Az egy kegyetlen csapda, bármit csak azt ne.
Ezt kifejtenéd jobban? A véleményem szerint (bár simán lehet, hogy azért, mert én is az vagyok), van bőven előnye azon túl, hogy természetesen komoly hátrányai is vannak, amiket nem szabad figyelmen kívül hagyni. (vagy csak a „/s” – szarkazmus – lemaradt és én meg értetlen vagyok 😀 )
Válaszra nem lehet választ küldeni; Kontrollernek szánva:
Ez a másik szokásos „befektetési” tanács: vállalkozz, ne másnak dolgozz hanem magadnak!
Vonatkoznak rá a cikkben leírt dolgok.
Már így értem. Mert az mindenkinek a zsigereiben van. 🙂
‘Azta***élet… te aztán benyögted az abszolút tutit, ezt már nem lehet felülmúlni ésszel !
szerintem móka volt, példa egy rossz befektetési tanácsra 😉
napilap, friss tojás
Ez jó 😀
Virgin Galactic. A tulaj 60-dolláros call-ban ül. 🙂 Néha ad a piac ajándékot.
jó az oldal
köszi!
A befektetési alap, ordas rejtett költésgekkel, piacot alulmúlú teljesítménnyel….. Ezt sütik mindenkire,
tul vagyok egy unit linked 400k bukon (2010-es 400k) es kozben kikaszalodtunk egy svajci frankos hitelbol a “nehezebb” modon (nem vegtorlesztes mert 182-n volt folyositva) igy ezek utan kb 6 ev kellett mire kimereszkedtem a reszvenypiacra. Igaz kozben tanulva a hibakbol azert mar elkezdtem idoben bankbetetek fele venni az iranyt (anno volt evi 9% akcios betetem 2 evre) es elkezdtem viszonylag idejekoran az allampapir portfoliot is amikor meg nem volt ennyire reklamozva kb 5 eve. Azota mar teljes a paletta, mindent veszek amiben erteket latok: ingatlan, kotveny, reszveny. Igen, a crypto eszkozok kimaradtak, mert ugyan a technologia ertek de ma senki nem tudja melyik fogja megerni a kovetkezo evtizedet. Mindent szigoruan buy&hold alapon, reszvenyeket 3-4 evtizedre veszem igy kerulom a GME jellegu hype reszvenyeket.
Lepten nyomon talalkozok szemelyeskedo kommentekkel mas platformokon emiatt, pl sokan gunyt uznek az allampapirbol mert hat a bitcoin a tuti nyero. Nem szoktam veluk foglalkozni mert tudom hogy amit en csinalok az vagyonepites, mire en a celegyenesbe erek ezek mar mind reg elbuktak. A jobbik eset ha tanulnak a sajat hibaikbol es idoben valtoztatnak a hozzaallason. Ilyenkor hype idejen mindennek megy fel az ara de ha jon egy korrekcio ott majd meglatszik hogy mi az ami mogott ertek is van.
Régi Kiszamolo olvasóként csak gratulálni tudok az oldalhoz! Hatalmas segítség a pénzügyi tudatosság elérésében! Sajnos Kiszamolo már régen elengedte a kispénzűeket és egyre inkább csak egy szűk rétegre fókuszál. Sok sikert és sok olvasót kivanok, én biztosan visszatérek 🙂
köszi szépen, várlak szeretettel