Lízing alatt nem ugyanazt értjük!

A mai bejegyzésben szeretném bemutatni az operatív lízing, más néven tartósbérlet alapjait, és néhány fontos tudnivalót a témában. A bejegyzés egy részében Gulyás József, a nyíregyházi 3G autó tulajdonosa volt a segítségemre, ezúton is köszönöm az idejét!

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

A héten nem készültem el a hallgatható verzióval. 🙁

Mielőtt belekezdek, szeretném leszögezni, hogy alapvetően magánszemélyeknek nem javaslom az autóra kötött lízingszerződést. (Egyébként ha megoldható lenne, akkor semmilyen hitelt nem javasolnék, de a lízing kamata mellett ezt nem nagyon lehet racionalizálni sem.) Ha hitelt kell felvenned egy fogyasztási eszközre, az biztos jele annak, hogy nem engedheted meg magadnak. Ennek ellenére érdekesnek tartom a témát, különösen az árazását. A cégek esetében ennyire nem egyértelmű a helyzet, bár a pénzügyi lízinget nem ajánlanám számukra sem.

lízing

Pénzügyi vagy operatív lízing?

Remélem, a koncepció senkinek nem ismeretlen: a lízing gyakorlatilag egy banki kölcsön (esetleg megbolondítva némi biztosítással). A pénzügyi lízing teljes mértékben ebben a keretrendszerben működik, de attól függően, hogy nyílt- vagy zártvégű, vissza kell adnod a járművet. A pénzügyi lízing árazása aránylag egyértelmű (különösen a zártvégűnél): egy annuitásos hitelről beszélünk. Vagyis egy időszakra a fennálló tőketartozásra számolt kamatot és a tőke egy részét törleszted, mialatt a törlesztés összege ugyanannyi. Vagyis amikor sok a tőkéd, sok kamatot fizetsz, aztán ahogy egyre fogy a tőke, egyre nagyobb tőkerészt.

Mivel a hitel tárgya és a hitelszerződés nem függ egymástól, egy ilyen konstrukció jelentős kockázattal jár. Tipikus eset, amikor egy töréskár után (casco híján) a hitel megmarad, de az autó bontóban végzi. A hitel zárása (korai visszaadás) is problémás lehet, bár magánszemélyek esetén maximum 6%-os zárási díj alkalmazható, az autó eladási ára pedig a piaci környezettől függ. Azaz könnyen előfordulhat, hogy az autó nem ér annyit, mint a hitelösszeg, így nem tudsz tőle szabadulni.

A lízingnél nagyon fontos szót ejteni arról, hogy milyen kamatra (THM) kapja az ember a kölcsönt. Sőt, talán ez a legfontosabb szám. Használtautóknál a 10% körüli THM sem ritka, aminek az egyik oka, hogy a kölcsön összegének 10%-a körül van a kereskedői jutalék. (Vagyis könnyen lehet, hogy a kereskedő a hitelközvetítésen többet keres, mint az autó eladásán.) Természetesen az emelkedő kamatkörnyezettel ez is emelkedhet. Összehasonlításképpen a 10%-os THM jelenleg az akciós szabad felhasználású hitelnél is magasabb. 

Az új autóknál (jónéhány márka honlapja alapján) már alacsonyabb, 6% körüli THM-el is találkozhatunk. (Persze ez a minimum, feltételezem, hogy vagy a THM-ben, vagy az autó árában lehet alkudni, tehát nem így fogunk olcsón autóhoz jutni.)

Az operatív lízing sokkal inkább egy bérleti szerződés, ezért nevezik tartósbérletnek is. Van pár érdekes vetülete, amit szeretnék bemutatni. Tudni kell, hogy a szerződések között hatalmas különbségek vannak, ezért ha valaki ilyesmiben gondolkozik, mindenképpen nézze meg, hogy pontosan mire köti a szerződést.

Értékcsökkenés

Mivel az operatív lízing általában 3-5 éves, ezért a bérleti díjba nincs beépítve az autó teljes ára, viszont az időszak végén nem lesz tied az autó. Ez azonban felvet egy komoly problémát: ki kell tudni számolni az értékcsökkenést. Még a legügyesebb jós sem tudja megmondani a jövőt, ebben az üzletben pedig kereskedők, közgazdászok dolgoznak. Nyilván egy pár éves modellen nagyjából meg lehet becsülni az értékcsökkenést, de egy új modell komoly fejtörést tud okozni. Ezt a kockázatot általában a kereskedő futja, vagyis ő (a finanszírozó felé) megállapít egy minimális visszavásárlási árat. Ahogy sejted, ez nem lesz egy magas összeg.

Erre szeretném felhívni a figyelmet még egyszer. Ha azt gondoltad, hogy ez szofisztikált rendszer alapján működik, el kell keserítselek: a kereskedő legjobb tudása szerint tippel.

Erre azonban általában nem kötnek szerződést a vevővel, vagyis számára az aktuális piaci áron ajánlják fel az elővételi jogot. Magyarul a piaci ár változásának a kockázatát a kereskedő vállalja. (Ha én valaha ilyen üzletbe kerülnék, igyekeznék fixált vásárlási árat kialkudni, hiszen ekkor van értelme nekem kifizetni az értékcsökkenést a lízingdíjban. Persze ez azt jelentené, hogy a kereskedőnek csak veszteségkockázata van, a maradványértéken nyerni nem tudna.)

Sokan nem tudják, hogy a felszereltség is jelentős szerepet játszik az autók  maradványértékében. A korábban tipikus beépített navigáció már nem emeli komolyan az autó értékét, de a biztonsági és kényelmi extrák továbbra is eladják az autót (tempomat, különösen a távolságtartó változat, alvásfigyelő). Az összkerék meghajtás, valamint bizonyos esetekben a vonóhorog is jó hatással van a használt jármű árára.

Szerviz- és fenntartási költség

Tartósbérletnél gyakran előfordul, hogy az autó teljes fenntartási költségét beépítik a díjba. Ezt nevezik flottakezelésnek is. Mivel lízing esetén általában új autókról van szó, a márkaszervizek díját ki lehet számolni.

A kockázatcsökkentés egy fontos lépése, hogy a szerződésben szerepel egy maximum futásteljesítmény is. Ez nagyjából előre jelzi, hogy mennyi karbantartási munkálatot kell elvégezni az autón. Ezen kívül még a gumicserék számát is sokszor szabályozzák (tehát a rendszeres pályanapozás sem megoldható).

Azonban fel kell készülni, hogy nem mindent fizet a cég, vannak önköltséges szolgáltatások is. Különösen fájdalmasak az önhibás káresetek, amelyek nem érik el a casco értékhatárát (lyukas gumi, törött szélvédő).

Megéri ez egy magánszemélynek?

Összességében várhatóan nem. Kétségtelen, hogy sokan nem szeretnek műhelyekbe járni, de a konstrukció igazán a több autót lízingelő cégeknek éri meg.

Egy cég életében a cash-flowban segít, hogy nem kell kifizetni a teljes vételárat, illetve a tény, hogy költségként elszámolható a teljes lízingdíj. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szolgáltatás és a kamat díja akkor is egy díj, ha annak áfatartalma levonható, és a költség csökkenti az adóalapot. Ez csak annyit jelent, hogy ~40%-kal olcsóbb, nem azt, hogy ingyen van (sokan elfelejtik).

Amikor egy ilyen komplex szerződéses helyzetbe kerülünk (ami szerintem magánszemélynek már egyébként sem ajánlatos), akkor mindig nagyon fontos az összes szempontot megvizsgálni. Lízing esetén nagyon eltérő lehet, hogy mit takar, és mit nem takar a szerződés, emiatt az ajánlatok nagyon nehezen összehasonlíthatók, ezért erre különösen oda kell figyelni.

Ha szeretnél a pénzügyeidről érthetően, értékesítés nélkül beszélgetni, jelentkezz pénzügyi coachingra.

4 comments on “Lízing alatt nem ugyanazt értjük!

    1. Magánszemély estén szerintem kizárt hogy megérje az autó lízing (vagy más műszaki cikk). Cégek esetében is igaz a mondás: jó dolog a költség, mert csökkenti az adót, de még jobb ha nincs költség mert nő a profit 🙂

  1. nekem egyeni vallalkozokent mar mondtak paran hogy erdemes lenne lizingelni, eddig sosem jartam utanna. Nincs is autonk mert home office miatt nincs ra szuksegunk. Ev vegetol tervezek egy ev sabbaticalt amikor eleg sokat autozgatnank Europaban, adna magat hogy lizingeljunk. Viszont nem tudom mit szol az adohivatal ahhoz hogy pont akkor lizingelek meg koltsegelek mikor bevetelem alig van (atcsuszik jovo evre par szamla). Szerintem hagyom a francba es fizetjuk privatban a hat havi tartosberletet (nem lizing, minden koltseg benne kiveve uzemanyag)

  2. Mii az értelme az operativ lizingnek? Mivel a lizingcég vissza tudja igènyelni az AFA-t ezért elméletilleg kisebb tőkeösszegt után kell kamatot fizetni, azaz elinflálod az Áfa osszegét, mivel csak havonta fizeted ki, továbbá a futamidö végén az Áfa-s maradványérték àfa részét 3 éves inflációval módosított értékkel lehet kifizetni. 12.7 m Ft- nàl 2.7m Ft finanszírozása esik ki, 3 mFt önerő/ biztosíték fizetése esetén 7m finanszírozása a kérdés, nem a bruttó 12.7-3, =9.7 m.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.