A mai bejegyzésben arról szeretnék írni, hogy mi a marketing szerepe, hasznossága a világban. Azt remélem, hogy mind az érdemeit, mind a hibáit korrekt módon tudom megvizsgálni. Be kell vallanom, hogy a marketing már az egyetemen sem volt az erősségem, ezért különösen kíváncsi vagyok a visszajelzésetekre.
Készülőben van egy másik bejegyzés, ami kifejezetten az internetes értékesítésről szól, ez a bejegyzés mintegy előszobaként szolgál neki.
Ne feledd like-olni a facebook oldalam, hogy ne maradj le egy bejegyzésről sem. Ezen kívül csináltam instagramot is, ahol könnyebben emészthető, egyszerű ötleteket adok a mindennapokra, kövesd azt is! 😉
Sokan azt gondolják, hogy a marketing a reklámozást jelenti, ami egy kreatív, izgalmas terület, ahol jó ötletek kellenek. Ez sajnos messze van a valóságtól. Ugyan az “eladásösztönzés” egy fontos része a marketingnek, távolról sem az egyetlen. A marketing része a termékfejlesztés, vevők ismerete, az árazás és a terjesztési politika is (egy csomó más terület mellett). Megemelem a kalapom az előtt, aki mindezt a szó eredeti értelmében kreatívnak tartja. Nem állítom, hogy nem lehet érdekes, sőt, amit tudományos módszerekkel kutatók kitalálnak a marketing keretein belül, az néha egészen hihetetlen. A technológiai fejlődés lehetővé tett olyan új módszertanokat, amelyeknek a segítségével már az ember legelemibb reakcióit is meg lehet figyelni és ennek megfelelő stratégiát kialakítani. Ez egyszerre zseniális és rémisztő!
A marketing feladata tehát, hogy megteremtse az igényt a termékre, és a terméket pont akkor biztosítsa, amikor “szükség van rá”.
A marketing fantasztikus és megkerülhetetlen
Marketingre nagy szükség van. A fent említett tudományos fejlődés tette lehetővé, hogy azt ajánljuk az embereknek, amire tényleg vágynak, amit hajlandóak is megvenni. Csak a blog példáját nézve: teljesen “elhibázott stratégia”, hogy az alapvető pénzügyi problémákra javasolt pénzügyi coachingot ajánlom azoknak, akik a cikkeimet olvassák. 1000-nél is többen látták a képet KonyhaTündérről és rólam, ahogy segítek a legfontosabb pénzügyi alapismeretekben, mégis csak páran kattintottak, és senki nem jelentkezett. Ez nem lep meg nagyon, azt gondolom, hogy a blogom olvasói pénzügyileg tudatosak, vagy jelentős bevétellel rendelkeznek. Ennek nagyon örülök, viszont nyilván ez nem megfelelő mód arra, hogy piacosítsam a coachingot. Mivel azt gondolom, hogy ez egy értékes szolgáltatás, módot kell találnom arra, hogy elérjem a célközönséget. Ebben segít a marketing.
Hiszen hogyan is tudhatnák meg az emberek, hogy milyen üdítők, költségtervező rendszerek, autók vagy mobiltelefonok léteznek, ha nem lenne marketing? (Önmagában már annak a kiválasztása, hogy a termék milyen felületen, boltban jelenik meg is a marketing része.)
Ha pedig egy cég oldaláról nézzük, egy ügyesen menedzselt kampány jelentősen felgyorsíthatja a vállalkozás betörését a piacra. Arról nem beszélve, hogy ismert márkák nem csak ár, hanem piaci pozícionálás vagy ismertség alapján is tudnak versenyezni.
A fogyasztóknak szintén hasznos az, hogy a cégek költenek a marketingre. Részben a már említett ismeret miatt, részben pedig azért, mert a termékpozícionálás nagyon hasznos az fogyasztóknak is. Például nem biztos, hogy szeretnél egy gyereknek szánt joghurtot enni, vagy haladóként egy kezdőknek szánt kurzusokon részt venni. A marketing dolga, hogy ezeket minél hatékonyabban kommunikálja.
Ezen kívül van egy nagyon fontos eleme a vállalati életnek: úgy nevezzük, hogy signalling (jelzések). Ha egy vállalat milliókat költ marketingre, az vagy nagyon drága terméket ad el, amin hatalmas a “nyereség”, vagy nagyon hisz a termékben.
Hátrányok
Azt hiszem, hogy itt érkezünk el a marketing árnyoldalaihoz. Már írtam arról, hogy vannak termékek, amikért a gyártási költségnek sokszorosát is kifizeted. Ilyenek az elektronikai termékek, gyógyszerek, üdítők és újabban a szoftverek is. Sokszor ez egyáltalán nem probléma, hiszen ki kell fejleszteni a termékeket, ami őrületes pénzekbe kerülhet, illetve a cég nyereségét is meg kell fizetni.
Sok esetben azonban egy termék árát a marketingköltségek lövik a csillagok közé. Ennek az az oka, hogy a marketing gyakran nem objektív tényeket akar átadni egy termékről, hanem érzéseket, egy életérzést. Ez a helyzet a Coca Cola esetében is, ami az egyik legismertebb márkanév annak ellenére, hogy a Pepsi rendszeresesen jobban teljesít az ízteszteken. (Az egész iparág túlárazott cukros víz eladására épül, aminek a fogyasztása önmagában megkérdőjelezhető.) Sőt, ennél is tovább megyek. Vannak esetek, amikor a marketing célja nem az, hogy egy jó terméket a megfelelő célközönségnek adjon el, hanem a termék maga a marketing legalábbis a plusz bevétel célja, hogy még többet lehessen marketingre költeni.
A piaci verseny erős. Vannak piacok, ahol a legjobb termék lesz a legelterjedtebb, legismertebb, legnyereségesebb. Azonban egy elrontott vagy ügyesen megválasztott marketingstratégia sok esetben meg tudja ezt fordítani. Például a VISA és a Mastercard kártyák közt semmi különbség nem volt a felhasználók számára. Ennek ellenére itthon a Mastercard terjedt el (a bankok lényegileg automatikusan ilyen kártyát bocsátottak ki). Ennek a magasabb bankközi jutalék (interchange díj) volt az oka, ami magasabb marketingkeretet tett lehetővé a cégnek. (2015-től részleges szabályozás történt a piacon, így a VISA bankkártyák gyakrabban elérhetőek vagy alapértelmezettek hazánkban.) De azt is látjuk, hogy a legértékesebb autómárkának sem a fantasztikus kialakítása miatt vannak nagy hívei, ahogy a telefonok zászlóshajója sem az, amelyik technikailag a legjobb.
További problémák
Az impulzusvásárlásról sokat lehet olvasni pénzügyileg tudatosabb oldalakon. Ez ügyben azt hiszem, hogy minden felelősség a fogyasztót terheli. Mégis néha elgondolkozom, hogy mennyire “erkölcsös” dolog történik akkor, amikor pont ott és akkor van egy termék, amikor “felmerül rá az igényed”. Például a vásárlás végén, amikor a gyerekek vércukorszintje lecsökkent, akkor alacsony polcokon vannak az „izgalmas” termékek.
A marketingnek nem kell feltétlenül őszintének lennie. Itthon ugyan erősebb a fogyasztóvédelem, de például itt van egy gyűjtés az USA-ból finoman szólva is megtévesztő csomagolásokról. Kishazánkban is van, vagy volt egy csokoládémárka, aminek a doboza jóval nagyobb, mint a tábla maga. Nem illegális, de azért némi csalódást tartogat magában.
Végszó
Azt gondolom, hogy a marketing akkor működik igazán jól – legalábbis a személyiségemnek akkor felel meg legjobban, amikor információt közöl, vagy kijelöli a célcsoportot. Ezen kívül, ha a vásárlás rendszeres és a minőség jól lekövethető, akkor hiszek a marketingnek.
Azonban a piacok nagy része nem ilyen. Úgy gondolom, hogy az emberek 90%-a nem képes két mosópor között különbséget tenni, és akkor nem is beszéltünk komplex termékekről, ahol a tulajdonságok közötti összehasonlítás nem egyértelmű. Egy Apple kezelőfelülete sokkal egyszerűbb, intuitívabb, mint egy hasonló Samsung terméké. Cserébe a Samsung sokkal többet tud. Melyik ér többet egy adott ember számára? Ha pedig valaki azt mondja, hogy neki szükséges az intuitív kezelőfelület, az azért mondja, mert tényleg így van, vagy a marketinggépezet mondatja vele?
Gyakorlatilag a saját ítélőképességünket is meg kell tanulnunk felülbírálni. Mindezek alapján nekem személyesen nem tetszik a marketing marketingje, de elismerem a fontosságát. Hamarosan pedig írok arról a piacról, ami szerintem minden határt átlép.
Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).
Ha a pénzügyeid helyretételében szükséged lenne egy kis segítségre, akkor szeretettel várlak egy kis elbeszélgetésre. Kattints ide a részletekért! Még youtube reklámot is készítettem. 🙂
Korábbi tartalmak:
Szerinted lehetne marketing nélkül élni? Hogyan lehetne jobb?
Sokszor van az az érzésem, hogy a csomagolás meg a „mi leszel-mi vagy, ha ezt megveszed” fontosabb lett, mint a termék.
Nemrég egy videó alatti kommentben láttam, hogy „milyen jó vétel volt a Rolex, az jó befektetés”. Na mondom ez a srác is marketinget kajált reggelire. Láttál már valakit, aki azt mondta: „na most veszek egy használt Rolexet?” 😀 😀
Persze, a soktíz/száz éves jó állapotú túlélőket a limitált kiadásokból biztos jó áron lehet eladni, de hogy az inflát és a tárolási költségeket nem adja vissza, az tuti. Csak ugye jó a marketingje…
Néha erősen elgondolkodom milyen lenne a „világ” ha a boltok polcain mindent újrahasznosított barna papírdobozban kellene árulni egységes Arial betűtípusú felirattal.
(Vagy egyszerű, szögletes, átlátszó műanyagdobozban, ha látható kell legyen a termék)