Mielőtt belekezdünk, előrebocsátom, hogy nem, nem kell kivenned a pénzed a befektetéseidből. Hacsak nem vagy aktív kereskedő, akkor még az éppen aktuális amerikai (vagy kínai/orosz) elnök agymenése sem kell, hogy a döntésedet befolyásolja. Lehet, hogy az USA részvények hosszútávon is gyengülni/oldalazni fognak? Persze, hogy lehet. Ahogy az is, hogy emelkednek majd. Nyilván, ha csak most veszed észre, hogy túl nagy a kitettséged valamilyen termékben vagy piacon, az kellemetlen. De a passzív stratégiák hosszú távon működnek, és nem függnek random eseményektől. (Egyébként ugyanez a másik oldalról is igaz. Ha eddig nem fektettél be, mert nem fér bele az életedbe például anyagi helyzeted vagy céljaid miatt, akkor a leárazás ellenére se vegyél!)
Most, hogy ezzel az akadállyal megküzdöttünk, térjünk rá a bejegyzés témájára.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy meg lehet-e úszni az életet befektetések/megtakarítások nélkül. Vagy átfordítva: mit veszít az ember, ha nem fektet be élete folyamán?
A hathavi vésztartalék kihagyása sokszor drága hitelek felvételéhez vezet, vagy a szociális kapcsolatokat terheli, feszültséget okoz (ha barátoktól, családtól kérünk kölcsön). Ennek ellenére a legtöbb ember meg tudja oldani az életét vésztartalék nélkül, ha nincs hosszabb távú kiesése a munkából. Egy komolyabb betegség azonban vésztartalék nélkül vészesen nehézzé teszi az ember életét. Ha azt gondolod, hogy neked semmi bajod nem lehet, megúszol mindent, akkor az egyetlen dolog, ami miatt aggódnod kell, az a nyugdíj.
De a szükség van nyugdíjmegtakarításra?
A jelenlegi nyugdíjas generációnak köszönhetően valószínűleg mindenki látott olyat, aki komoly vagyon nélkül kezdett neki az idősebb kornak. Tehát lehetséges volt eddig is, valószínűleg ez után is az lesz (a nyugdíjkassza közel sincs olyan rossz helyzetben, mint hisszük).
Viszont nagyon gyakori az időskori szegénység, ami nem csak azokat érinti, akik nem fizettek be közösbe. Egyszerűen csökkenő népesség, növekvő átlagéletkor mellett nem reális, hogy 10%-os nyugdíjjárulék mellett 40 év munkaviszony után 100%-ban helyettesítsünk a nettó bért. Különösen annak esik ki sok pénz, akinek későn indul be a karrierje, tehát alacsony átlagjövedelemmel, de magas megszokott életszínvonallal rendelkezik.
Ennek ellenére van sok kiadás, ami nyugdíj alatt nem jelentkezik. Jellemzően eddigre kirepülnek a gyermekek, megvan a (kifizetett) saját ingatlan, kevesebbet kell költeni autóra. Természetesen az egészségügyi kiadások magasabbak, ez különösen akkor fájó, amikor az életminőséget növelő, de az állam által nem finanszírozott kiadásokat vesszük számba.
Mennyi lesz a nyugdíj?
Mivel ez az egyedi helyzettől erősen függ, csináltam pár próbaszámítást, ami remélhetőleg rámutat a helyzetre. Ehhez a saját nyugdíjszámítómat használtam, amit az idei adatoknak megfelelően frissítettem. Ha érdekel, hogy mekkora nyugdíjra számíthatsz, akkor használd bátran, még saját Excel verziót is kérhetsz (minimális támogatásért cserébe).
Az első példa egy 40 éves gyári dolgozó (20 éve a munkaerőpiacon), akinek a bére minimálisan növekedett eddig, feltételezve, hogy már nem nagyon fog. Sajnos a fizikai munka miatt sok lesz a kieső ideje 55 felett. 2 év kihagyás mellett a korfát figyelembe véve nagyjából 200 ezer forintra számíthat. A jelenlegi nettó bére 277 ezer forint, vagyis nagyjából 30%-kal kevesebből kell megélnie.
A diplomások karrierje gyakran később indul be, az összehasonlítás kedvéért legyen 40 éves, aki jelenleg átlagosan havi nettó 665 ezer forintot keres. Még évi 1% reálbérnövekedést tud elérni, és ugyan csak 25 évesen tudott elkezdeni dolgozni, még 65 évesen is képes lesz erre. A demográfiai változások mellett 65 évesen 400 ezer forintra számíthat. A mostani béréhez képest ez már most egy 40%-os visszaesés, de a modell szerint 65 éves korára mai értéken 852 ezer forintot kéne keresnie, onnan pedig több, mint 53% a visszaesés. Persze a KSH adatai alapján az emberek 40 és 50 közt keresnek a legtöbbet, 50 felett már inkább csökken a bér. Tehát nem hirtelen történik az 50% feletti visszaesés, ettől még fájdalmas lehet. (A statisztikába a vállalkozási jövedelmek nem teljesen számítanak bele, ez torzíthatja az adatokat.)
Akkor mi lesz?
A példa alapján úgy tűnik, hogy a magasabban kvalifikáltabbaknak/jobban keresőknek nagyobb szükségük van a nyugdíjmegtakarításra. Ezt valamennyire csökkenti az a tény, hogy nekik könnyebb dolguk van nyugdíj után is elhelyezkedni. De nem véletlen, hogy a pénzügyileg tudatosabbak közt felülreprezentáltak a jobban keresők; ez azon túl is igaz, hogy a magasabb keresetük miatt könnyebben is tudnak félretenni. Nyugdíj előtt azonban még nekik is nehéz érvényesülni, még akkor is, ha egyébként szellemileg képesek rá.
Az alacsonyabb fizetéssel rendelkezőknél az igazán nagy érvágás, ha a nyugdíj előtt esnek ki a munkaerőpiacról. Ekkor ugyanis a rokkantsági járulék (köznyelvben leszázalékolás) nagyon alacsony összeget biztosít.
Nyilván furcsa lenne, ha pénzügyi elemzőként azt mondanám, hogy gond nélkül meg tudod úszni az életet megtakarítások nélkül. Az egy veszélyekkel, bizonytalansággal kirakott út. Sőt, azt mondhatom, hogy a legtöbb embernek legalább egy ingatlanra szüksége van, anélkül az állami nyugdíj nem lesz elég arra, hogy meg tudjon élni belőle. Ha valaki nyugdíjig szeretne dolgozni, nem kell túlzásba vinni, de pártíz millió forint megtakarításra, befektetésre szüksége lesz. Ebben tudok segíteni pénzügyi coaching vagy befektetési oktatás során is.
Igen
Lóránt