Minden évben visszatekintek, hogy a kiadásaim mennyire alakultak a terveknek megfelelően. A tavalyi bejegyzés írása során azon gondolkoztam, hogy mennyivel könnyebb lesz megélni a január 1-étől érvényes minimálbérből. Sokaknak nem lesz újdonság, ha azt mondom, hogy nem volt könnyebb.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
Az infláció végre elérte a fogyasztói árakat: a lezárások miatt a gyártói kapacitás nem tudta lekövetni a kereslet növekedését, az utóbbi évek kormányzati és monetáris élénkítései pedig alapok nélkül növelték a keresletet. A februári szégyenteljes orosz támadás tovább rontotta a helyzetet, különös nehézséget okozott az élelmiszerárak és az energiaárak területén. (Bár ez utóbbi a kormány intézkedései miatt csak közvetetten érinti a minimálbéreseket, de az élelmiszerárak növekedéséhez a kommunista közgazdászok teljes eszközkészletével járultak hozzá, annak megfelelően pusztító hatással.)
Ahogy a korábbi években is, a családi kiadásunkból csupán a rám eső költségeket számolom, KonyhaTündér külön költségei és a közös költségeink rá eső része nem szerepel ebben a bejegyzésben. (Ugyan minden vagyonunk közös, de a kiadáskövetésünkben jelezzük, hogy ki az adott költség okozója.)
Az év legnagyobb strukturális törése, hogy egy vidéki városból Budapestre költöztünk. Ez egyfelől 35 ezer forinttal magasabb lakhatási költséget okozott, másfelől a havi bevásárlásunk is drágult. Ez utóbbit nem tudom, hogy mennyiben köszönhettük az akkor berobbanó inflációnak és mennyiben a költözés hatásának, de mindenképpen komoly hatás.
Élelmiszerek, lakhatás és egyéb kis tételek
Ahogy említettem, a napi bevásárlásunk a költözésünk után hirtelen 33%-os növekedést mutatott, ami az év végéig kitartott. A tervet éves átlagban csupán 10-15%-kal léptük túl, de ezt mind az év második felének számlájára lehet írni. A családunk által tapasztalt inflációról a következő hetekben tervezek kiadni egy rövid írást.
A lakhatásunk jelentős drágulásának másik oka, hogy a háború elől menekülők pont ebben az időszakban kötöttek le sok bérleményt, így a kínálat sokkal kisebb volt. A komfortunk alig változott, mégis több mint 50%-kal nőttek a kiadások ebben a kategóriában. Ha nem költözünk, akkor minden bizonnyal a minimálbér alatt tudunk maradni, de nem sokkal.
Nagy meglepetés nem ért a rezsifronton, a télen hűvös, nyáron meleg lakás energiaigénye nem nagy, gázfogyasztásunk komikusan alacsony, alig kétezer forint fejenként. A víz, áram, közös költség, internet, telefon összesen 16 ezer forint.
A budapesti közlekedést főként biciklivel, jegyekkel, napijegyekkel oldom meg (különösen mióta itt élek, és nem is kapok rá munkáltatói támogatást). Így havi 7 500 forintból megúsztam a BKK-t.
A ruházati kiadásaimat pontosan terveztem, a havi 750 forintos kerethez képest 800 forintot költöttem. A korrektség kedvéért megjegyzem, hogy ezen túl rámerőltettek egy teljesen felesleges kabátot, melynek egyetlen célja, hogy KonyhaTündér mellett páváskodhassak. Ez nincs benne ebben a kimutatásban.
Céltartalékok és egyéb fájdalmak
Sajnálatos módon egészségügyi kiadásom havi 3 800 forint értékben jelentkezett, valamint 2 200 forintot a hobbijaimra is elköltöttem. A jövőben sajnos ez minimum nyolcezer forint lesz, de szerintem még így is nagyon olcsón úszom meg a sportot. Ez igaz akkor is, ha hozzáveszem az ÉCS kategóriát: a bicajom némi javításra szorult, egyéb eszközökkel együtt havi 3 100 forintom bánta. 2022-re már csupán havi háromezer forintot terveztem erre a kategóriára, így ebben az évben elértem ezt a szintet. Valószínűleg ez alultervezés (például a számítógépem cseréjének a költsége idén nem jelentkezett), de a korábbi években komolyabb összegek maradtak a zsebben.
Két nagyobb téma azonban az ajándékozás és a nyaralás. Mivel idén házasodott a testvérem, már eredetileg is nagyobb összeget terveztünk, de még a visszafogott karácsonyi költések mellett sem sikerült a cél közelébe kerülni. Ennek a fő oka, hogy év közben egy nem tervezett esküvőre is meghívást kaptunk, valamint nem tervezzük jól az évközi ajándékokat sem. Ennek eredményeként havi 9600 forint ment el ajándékokra.
A nyaralások értékét egész pontosan sikerült belőni, de 2023-ban jelentősen magasabb összeget tervezünk. Az év végi utazás elhalasztásával végül havi 8 800 forintra sikerült leszorítani a kiadásaimat, mely ugyan egy ezressel magasabb, mint a terv, de ismerve a szálláshelyek árait, ezzel nagyon olcsón megúsztuk.
A költözés (és munkaváltás) hatására kevesebbet voltam szüleimnél, ennek eredményeképp a transzferek havi értéke is lecsökkent ~1 500 forintra.
Összefoglalva
A havi költségeim tehát átlagosan 148 660 forintot tettek ki 2022-ben (transzferek nélkül). Sajnálatos módon az év második fele közel 50 ezer forint többletköltséggel járt. Ez azt jelenti, hogy jövőre még az emelt minimálbér ellenére sem fogok tudni megélni minimálbérből. Tehát vidéken meg lehet élni minimálbérből, de nagyon sok lemondással jár (a beszámolómban levő luxus kiadásokat mind el kéne hagyni). Elsősorban az ételárak növekedése miatt viszont nem semmiképp nem könnyű alatta maradni.
Természetesen nem szükséges, hogy mindenki így éljen, sőt, remélem, hogy minél gazdagabbak lehetünk. A figyelmesek észre vehették, hogy sem a megtakarítások, sem az adakozás nem szerepel ebben a költségvetésben, természetesen ezek teszik ki a jövedelmünk maradékát. De ha minimálbért keresnék, akkor ez a két kategória alacsonyabb prioritást élvezne.
Az év elején tapasztalatom szerint többen jelentkeznek pénzügyi coachingra és befektetési oktatásra. A változási szándékot fontosnak és üdvözlendőnek tartom, mindazonáltal hasznos, ha nem csupán egy „diétát”, hanem valódi életmódváltozást próbálunk végigvinni. Ennek része lehet a fent említett szolgáltatások egyike, de semmiképp nem a megoldása.
Ha annyit keresnél, meg tudnál élni minimálbérből?
A gyereknevelés hogy férne bele ennyi pénzbe?
Én már éltem 2006-2008 körüli időben kb. 30.000 forintból havonta, azt rohadtul nem szerettem, mert anyu szülei adtak kaját és segítettek, hogy ne menjek csődbe. 2008-ban ősszel pedig megtöbbszöröződött a pénzem és azóta nem mások segítségéből élek*1*. Amúgy most kb. 53.830 forintból kellene élnem, ha nem történt volna meg az, ami megtörtént*2*. Szóval én nem tudnék megélni minimálbérből sehogyan, mert az egyenlő a hajléktalansággal, mert abból nem tudja 1 ember kifizetni a lakhatását és a rezsit, meg kajálni. Engem amúgy érdekelne egy olyan írás is, hogy mi lenne, ha valakinek egyedül kellene megélnie (és lakást bérelnie) minimálbérből, gondolom az a lehetetlen kategória, vagyis egyenlő a hajléktalansággal.
*1*Pontosabban mások segítenek folyamatosan, de ők pénzért segítenek, vagyis nem kerülök másoknak pénzbe, hanem nekem kerülnek mások pénzbe.
*2*2008-tól érkezik a Pénzügyminisztérium bankszámlájáról a bankszámlámra a pénz, ami többszöröse a Nyugdíjfolyósító által küldött pénznek.
A beszámolóban melyik kiadás minősül „luxus”-nak [szerkeszve]!?
szerinted egy ilyen kérdésre miért válaszolna valaki normálisan?
A luxus minden anyagi szinten mást jelent. Minimálbéren az ajándékozás, nyaralás és még a Budapestre költözés is mind luxusnak minősül. Éves átlagban ezek közül nem fér bele a keretbe, de év végén inkább egyik sem.
Szia!
Egyszer írhatnál bővebben arról, hogy lehet napi 860 Ft-ból megoldani az étkezést. Ennyiből fél kg kenyeret, a rávaló zsírt, egy fej lilahagymát és esetleg egy pohár tejet lehet kapni.
Már korábban írtunk, inkább a fájó, hogy ~két év alatt a számok mennyivel nőttek:
https://konyhakontrolling.hu/napi-etel-500-forintbol-sporolos-etelek-mintahonappal/
Röviden a trükk, hogy még a kenyeret is magunknak csináljuk (ahogy minden főzést), de valóban nem eszünk sokat.
Szia,
Felfoghatatlan számomra hogy ezek a számok nem sanyargató életmódot élve, hogy tudtak kijönni.
130K lakhatási költségből nem sok mindent kapni BP-en.
210K nyaralásra maximum a szállásra elég de nem túl sok napra.
Az étel kevesebb mint napi 1000 Ft-ért szintén felfoghatatlan, még akkor is ha ti csináljátok magatoknak.
A vajas kenyér mondjuk kijön belőle.
Kíváncsi lennék néhány részletre, hogy az egyes kategóriák mit takarnak.
Köszi
Szia!
Sajnos nem 130k a lakás díja, 150+20k a közös költség és víz együtt, de csak az év második felében laktunk itt.
Pár hosszabb hétvége volt benne belföldön. Tavaly ennyi jutott, idén lesz külföld is – ami persze költség szempontjából várhatóan nem lesz ilyen jó.
Kérdezz bátran, igyekszem megválaszolni, illetve majd hamarosan elkészítem a saját inflációnkat, abban leírom, hogy hány kiló vajat, lisztet, csirkét ettünk. Még meglátom, hogy mi fér bele. Egyébként a vajas kenyér most nem jó példa, mindkettő 50% felett drágult – bár lehet, hogy aránylag kevés elég belőle, azt még nem számolgattam.
Szerintem még napi 4000 Ft-ból sem egyszerű normálisan (egészségesen) táplálkozni egy felnőttnek.
Áttanulmányozom a belinkelt spórolós ételes oldalt, de ha csak azt nézem, hogy mondjuk egy négytojásos rántotta, kenyérrel és paradicsommal, paprikával mennyibe kerül, akkor egy sima reggeli is már kb. 800 Ft.
Csak egy napi minimális gyümölcsfogyasztás önmagában is már több száz Ft.
Nekem a 4000 forint kicsit extrémnek tűnik, mármint szerintem nagyon kevés kétgyerekes család költ 300 ezer forintot havonta ételre. De már 200k-val is a költők felső 5%-ában kell lenniük.
Ha egyébként kívánhatnék, akkor több zöldséget ennék (bár mostanában rákaptunk az édesburgonyára, abból elég sokat eszünk, még ha nem is a tipikus zöldség), illetve magvakból akármennyit meg tudok enni, de ezek a nyaralásra, karácsonyra maradnak általában.
A gyümölcsszükségletünk jelentős részét nyáron szezonban és a céges gyümölcsnapok során visszük be, de őszintén annyira nem szeretem a gyümölcsöt, hogy napi 1-nél (~100 forint) sokkal többet egyek.
Étel 25.829 Ft – ez most vicc vagy sci-fi??? Kb. ennyibe kerül egy nagyon visszafogott vásárlás diszkontban – Aldi/Lidl- úgy, hogy max. egy hétre elég. Mi van a maradék többi nappal? Ennyi összegből nem ÉLNI, hanem inkább vegetálni lehet…
Sajnos a mi heti bevásárlásunk is inkább 10-15 ezer között van már 2 főre, az átlagot az év eleje lehúzza.
Reggeli: 400-800 Ft, ha magam készítem, legolcsóbban zabkása/rizskása, péksütemény, drágábban rántotta pl.
Ebéd: munka közben kiugrani egy „olcsóbb” menüre: 1800 – 2300 Ft
Vacsora otthon készítve: 1000 Ft alatt nehéz megúszni
Kb. 3500 Ft, egy kis gyümölccsel, desszerttel vagy kávéval 4000. Szerintem ez lenne valahol a normális.
Értem, de nyilván nagyon más a matek, ha szolgáltatást veszel igénybe. Teljesen rendben van ez is, én örülök, ha valaki ezt megengedheti magának, mi még alacsonyabb életszínvonalon élünk. Még talán annyi torzítás van az adatokban, hogy év vége felé már inkább 1000 forint körülre jön ki a napi ételünk, az év eleje lehúzza az átlagot.
Háromszori étkezés a legolcsóbb szolgáltatással pl.:
Reggeli: McDonalds reggeli menü: kb. 1200 Ft
Ebéd menü egy olcsóbb étteremben (az irodai dolgozók nagy része ilyen helyekre jár): kb. 2000 Ft
Vacsora gyorsétteremben, pl. Gyros: kb. 1500 Ft
Egészségügyileg „kötelező” némi gyümölcsfogyasztás is, és máris 5000 Ft-nál járunk.
És még a kávé, desszert üdítő luxusát is mellőztük.
Ha otthon egy normális méretű és minőségű szendvicset készítünk mondjuk ebédre vagy vacsorára, azt is nehéz kihozni 500 Ft-ból szerintem, és egy felnőtt férfinek legalább 2 kell belőle. Én napi 2500 Ft alatt csak valami nagyon egyoldalú, egészségtelen táplálkozást tudnék magamnak biztosítani.
Számomra az nem világos, hogy ezt miért csinálja a blog írója. Valóban ennyire kevés a bevétele vagy ez a hóbortja, hogy szereti büntetni magát. A takarékoskodás és a fenti között óriási különbség van.
A kérdés teljesen releváns, talán nem jó a kiindulási pontja. Azt feltételezi, hogy valamiféle jutalom lenne, ha többet költenék.
Szerencsére a bevételeim már nem teszik feltétlenül indokolttá ezt az életszínvonalat, de más céljaim vannak az életben, mint az emberek nagy részének. Így aztán nevezheted hóbortnak, de ahogy az évek során lehet látni, szépen lassan emeljük az életszínvonalunkat, nem szeretnénk túllőni a célon. 😉
Szerintem lehetséges megélni egy személynek is minimálbérből igaz abban az esetben ha nem bérleményben él valaki.
Na jó, de akkor nem minimálbérből él, hanem „transzferekből” vagy a befektetése hozamából (részben).
Szerintem egyébként a bejegyzésből ki lehet olvasni, hogy kemény munkával, vidéken (vagy Budapesten szobát bérelve) meg lehet oldani, de kétségtelenül nem nagy lábon…