Megélni minimálbérből?

 A mai bejegyzésben szeretném bemutatni a saját életszínvonalam összetételét. Ugyan valamivel magasabb életszínvonalon élek, mint a minimálbér, de a bejegyzésben arra is kitérek, hogy hol lehetne spórolni, hogy abba is beleférjek.

Iratkozz fel a youtube csatornámra, ott hétről-hétre tudod követni a kiadásaimat. (Valamint ha kicsit több időm van, akkor a bejegyzések is felkerülnek.)

Azt gondolom, hogy nem költök túl sokat, de vannak kategóriák, ahol némi luxust megengedünk magunknak. Ugyan az év (2020) sejteti, de nem költöttem lényegesen kevesebbet, mint 2019-ben. Minimálisan befolyásolta az életszínvonalamat a Covid. Csak a tisztánlátás érdekében: az életszínvonalhoz a lakhatás költsége (saját esetén a számolt bérleti díj) is hozzátartozik.

A minimálbér 2020-ban nettó 107.065 forint volt. (Adókedvezmények nélkül.)

Korábban írtam már arról, hogy hogyan határozzuk meg az életszínvonalunkat illetve arról, hogy milyen költségkategóriákat/témákat használok. Most tényleges számokkal is leírom, hogy nálam hogyan áll össze. De az elején pár alapszabály: mivel ketten vagyunk, azokat az étel-és háztartási költségeket, amiket közösen fogyasztunk, megfelezem. Ez okoz némi problémát: nyilván én egy kicsit többet eszem (habár néha vannak kétségeim), de KonyhaTündér több háztartási fogyóeszközhöz ragaszkodik – tisztaság vagy valami alapon. Összességében a két hatás nagyjából kiegyenlíti egymást, de legyen nyilvánvaló: a közös háztartás sokat spórol.

A költségvetésünk 3 fő kategóriából áll. A havi kis költségeket csak téma alapján tervezzük, étel, háztartási fogyóeszközök, napi menetjegyek, telefonálás költsége.

A második téma a rendszeres, de méreténél fogva egyedileg tervezhető kiadások (2-3 ezer forintnál nagyobb tételeket már észre lehet venni, ha az ember >120 ezer forintból él). Nyilván bérleti díj, rezsik tartoznak ide.

A harmadik kategória pedig a céltartalékok. Én nagyon csodálkozom, hogy milyen kevesen használják ezeket, pedig nagyon hasznosak. Lényegében ide gyűjtöm azokat az összegeket, amiknek az elköltése nem havi szintű, vagy egy nagyobb, akár havi fizetésből nem finanszírozható kiadásként jelentkezik (mondjuk egy kocsi javítása, karácsonyi ajándékok). Azt is itt tartom számon, aminek elköltése feltétlenül szükséges. Külön céltartalék van az adakozásra, de például ruhákra is van egy éves keretem, 9000 forint. Ha rajtam múlna, akkor soha nem költenék rá, de tudom, hogy muszáj.

Ételek és alapvető higiénia

Aki esetleg nem olvasta, már írtam arról, hogy akár 500 forintból is ki tudunk hozni egy napnyi ételt. Ettől már egy ideje eltérünk, „őszintén szólva” én KonyhaTündér süteményeit okolom. 🙂

Ahogy korábban is írtam, minden hónapot az alapvető szükségletek megtervezésével kezdünk. Mivel már 2020-ra ráfordulva is elég jó adatbankunk volt arról, hogy mire költünk, tudtuk, hogy fejenként nagyjából 18 ezer forint fog erre a kategóriára menni. A valós könyvelések alapján elköltöttünk 19028 forintot havonta.

A növekedés aggasztó, félek, hogy az ételeknél mind az életszínvonal inflációja, mind a valós infláció elég rendesen közrejátszik. Nyilván nem kell mindenkinek ezen az életszínvonalon élni, de a céljaimnak ez felel meg a legjobban.

Érdekességképpen a legtöbb pénzt kenyérre ment el (a rám jutó rész havi 1360 Forint), de a top5-ben benne van a csirkemell, sajt, vaj (sütemény ugyebár) és a tojás is.

Háztartási fogyóeszközök (fogkrém, wc papír, mosószer) közt a rám jutó összeg 2200 forint havonta, ami jócskán a terv (3500/hó) alatt van. Talán ennek is köszönhető, hogy nem foglalkoztunk annyira az ételen elveszített összeggel.

Ehhez hozzá tartozik, hogy a mosószer egy részét magunknak készítjük, illetve egyéb technikákkal csökkentjük a költségeinket. Részletesebben a spórolási tippek c. írásomban olvashatsz ezekről.

A ruházatot ide teszem, hiszen ahogy korábban említettem, az évi 9 ezer forintos keretem a minimumra elegendő. Amivel kiegészítem, hogy kommunikáltan minden ajándékozásra ruhaneműt kérek. Néha így is nekem kell megvenni, de zoknit, alsógatyát és néha még pólót bárki tud nekem venni. Jobb ajándék, mint valami, amire egyáltalán nincs szükségem. Tavaly összesen 3570 forintot költöttem ruhára (havi 298 forint).

Lakhatás és rezsi

2020 második felében átköltöztünk egy leheletnyit olcsóbb bérleménybe, de összességében nagyjából a tervnek megfelelően költöttünk. Mivel az egyik helyen házközponti volt a fűtés, aminek a díja a közös költségben volt leképezve (a vízzel együtt), így a rezsi jellegű kiadások összessége értelmezhetetlen. Talán az áram 1300 forintos rám jutó költsége említendő, de összességében 56040 forintért laktam havonta, amiben 1500 forint internet is benne van. Nyilván ez nem Budapest, de annyira nincs messze. 😉 Cserébe nincs az igényeinknek megfelelő lakás, csak nagyobb – itt ekkorák épültek és kész…

Egyébként fiatalok (saját családdal, házastárssal nem rendelkezők) részére az egyik legkönnyebb spórolási módszer, ha saját lakás bérlése helyett szobát bérelnek. Nyilván gyerekkel ez csak különleges helyzetben megoldható, de amikor a legkisebb garzon is 100 ezer forintnál kezdődik Budapesten, a szobába költözéssel havi szinten legalább 40 ezer forint megspórolható. Ez félmillió forint évente!

A telefonszámlám (mivel nem használom sokat) 1783 forint volt. Előfizetés helyett kártyával tudnék spórolni egy keveset, ha nagyon szeretnék, de jelenleg – főleg a mobilnet miatt – ez nincs tervben.

Utazások

Esetünkben többfelé érdemes bontani ezt a kategóriát. A napi utazásokra szerencsére nem kell költenem (ha időhiányban vagy, rengeteg időt lehet spórolni azzal, ha a munkahelyed közelébe költözöl). Hétvégi (haza-) utazásaimra elment havi 2982 forint, talán ezt befolyásolta a legjobban a vírus. Amit érdemes talán tudni, hogy a szüleimhez való hazautazást a vállalat finanszírozza, így ugyan megjelenik az életszínvonalamban, de a bevételek közt pluszban is. Ezért az eltérés sem értelmezhető.

Mivel a saját városomban biciklizem, ezért budapesti bérletet vásárolok néha. Ebből tavaly ötöt vettem. (Havi 3958 forint.) Nem mellesleg ezt is megtéríti a cég. \o/ )

Az utazáson belül luxusként lehet elkönyvelni a nyaralást. Ha meg szeretnék élni a minimálbér által biztosított életszínvonalon, akkor ezt teljes mértékben ki lehetne hagyni… Akkor nyaralásként bicajtúrára mennék a legolcsóbb szállásra vagy csillagtúrára, nem az ország másik végébe, „hotelbe”. Erre tavaly terveztünk fejenként havi 5 ezer forintot, végül 5484 forintot költöttünk.

Eszközök

Nekünk nincs sok mindenünk, két számítógép, két telefon és néhány kisértékű háztartási eszköz, két régi bicikli, ami ebbe a kategóriába tartozik. Így hiába volt tavaly havi 12 ezer forint ezek pótlására tervezve (kettőnkre), végül egész évben nem költöttünk el 13 ezer forintot. Ez idén magasabb összeg lesz, mert telefont szinte garantáltan vennem kell, a gépem sem mai csirke, de a tervezett összeget is csökkentettük 2021-re. Rám jut 541 forint.

Azt gondolom, hogy 5 ezer forintnál kevesebbet az se tervezzen erre a kategóriára, aki a minimálbérből próbál megélni. Viszont sokat lehet spórolni használt eszközök vásárlásával. Nyilván ezen a szinten az autónak sincs létjogosultsága.

Ajándékok és adakozás

Azt hiszem, hogy az emberek legnagyobb hibája a költségvetés tervezésénél, hogy a „karácsony megterhelő” decemberben. Mármint nem mintha januárban nem tudnák, hogy hamarosan karácsony… Ha 60 ezer forintot fogsz elkölteni ajándékokra, akkor az decemberben 60 ezer. De ha minden hónapban elteszel rá, akkor havi 5 ezer forintról beszélünk.

Egyébként bármilyen nagy problémát így tudsz megoldani az életedben, emészthető darabjait támadod meg. Egy lépés egyszerre.

Tavaly volt két házasság is az ismerősi körünkben, ezzel is hasonlóan járunk el – be van tervezve minden hónapban. Összesen a rám eső összeg havi 5193 forint volt. Ez a tervnél valamivel több, mivel maradt némi pénz tavalyról, idén viszont nem tervezünk esküvővel, így várhatóan 2022-ig tölthetjük fel ezt a zsebet.

Az adakozás összegét nem osztom meg, aki minimálbér közelében keres, annak matematikailag ez egy elengedhető kategória. Mégis pszichológiailag fontosnak tartom, hogy tervezzen vele.

Hobbik

Tavaly kezdtem a blogot, néha eljárok horgászni, párszáz forint bankszámladíj is beesik néha, de igyekszem filléres hobbikat választani. Összesen 2512 forint ment el erre havonta.

Ahol a számolás nem stimmel

A szemfülesek észrevették, hogy néhány napot a szüleimnél szoktam tölteni. Annak érdekében, hogy összehasonlítható maradjak kevésbé szerencsésekkel, akiket nem látnak el néha, tavaly elkezdtem írni a kapott ételeket, de sajnos ez túl sok munka volt a normál költségbevitelen túl. Éppen ezért étkezésenkénti értéket számoltam el, ez alapján havi 1574 forintot kaptam a szüleimtől (főként étel kategória).

Amit érdemes megemlíteni még, hogy a munkahelyi „ellátásokat” egyáltalán nem számolom, ugyan tavaly ritkábban, de korábban előfordult céges vacsora, néha elfogyasztok egy céges teát, illetve a vírus előtt még hetente gyümölcsöt is kaptunk. Ezeket sehol nem követem, de az életszínvonalamhoz hozzá tartozik.

Mielőtt valaki a kommentek közt megemlíti, a kapott ajándék ruhák itt mutatása dupla számolás lenne, ha feltételezzük, hogy az adott ajándékok értéke megegyezik a kapottakkal. „Sajnos” már abban a korban vagyok, amikor már deficites az ajándékozás játék. 🙂

minimálbér

Akkor a minimálbér elég?

A megosztott adatok alapján azt gondolhatnád, hogy 102 ezer forintból élek, de az valóság inkább 110 ezer forint körül van, Covid nélkül talán még magasabb lenne. Azt kell mondanom, sokat segít, hogy ketten vagyunk, így sok mindent meg tudunk osztani (nem kell két porszívó, konyha és főzni is két adagot főzünk). Enélkül várhatóan magasabb lenne az én költségem is.

Le kell szegezni, hosszú távon a minimálbér alapján kiszámolt életszínvonalon élni nem jó stratégia, főleg nem Budapesten. Ennek ellenére erős megszorításokkal (szoba bérlése, ÁLLANDÓ otthon főzés, minden kis megtakarítás megragadása) megoldható. Aki ebben a helyzetben van, igyekezzen a bevételeit rövid távon (túlórával esetleg) és fenntartható módon növelni, mert ennyi pénzből családot fenntartani maximum saját lakásban, szűkösen lehet. A saját lakás vásárlása pedig önerőből szinte lehetetlen. Ha ebben a helyzetben lennél, akkor érdemes a bevétel növelésén elgondolkozni.

A jó hír talán, hogy családként valószínűleg nincs szükséged fejenként ekkora összegre (habár nem árt).

Te kiszámoltad már az életszínvonalad ilyen alaposan? Ha gondolod, oszd meg a kommentek közt. 🙂 Ha segítségre lenne szükséged az eszközök költségének meghatározásában, azt itt tudod kiszámolni.

Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe, vagy oszd meg a barátaid közt (kattints a lenti facebook gombra).

Ha lemaradtál a pénzügyi coaching bemutatásáról, itt megnézheted!

15 comments on “Megélni minimálbérből?

  1. Tőled mennyire áll messze ez az életszínvonal? Van valami tipped, amivel csökkenteni lehet rajta? Vagy növelni kéne inkább?

    1. Én nem tudok minimálbérből megélni. Ezért is volt a magyar állam elleni kártérítési per, mert a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 40%-át akarta a magyar állam fizetni havonta. Segítségnyújtásra pedig 25.000 forintot akart fizetni havonta.

  2. Ha végre kész leszünk a felújítással egy vacsit majd megspórolhattok 😉 de egyelőre hétvégi kikapcsolódásként villanyt szerelünk 😀

    Amikor elkezdtem dolgozni (2013-14) 1 évig 78000 Ft + ebédtámogatás + BP bérlet volt a fizetésem és sosem kellett a megtakarításaimhoz nyúlni.
    Ebből ~30.000 ment lakhatásra (3an laktunk, én a legkisebb félszobát béreltem)
    Előtte 50.000 volt a havi költségvetés, de abból csak 6000(?) volt a kollégium.

    Aztán ahogy nőtt a fizetésem igyekeztem a felére/harmadára belőni az életszínvonalam(unk) hogy túl sóher se legyek. Most a GYED alatt is kb kettőnk bevételének a harmadát költjük el úgy, hogy már autóra is pocsékoljuk a pénzt. (A lakhatást nem szoktam beleszámolni mert soha senki nem értette rajtad meg kiszámolón kívül hogy az saját ingatlannál mit jelent)

    1. Hajrá, remélem ősz hajszálak nélkül kibírjátok!

      Egyébként sok karrier szerencsére csak az elején nehéz, utána már csak nem szabad túlságosan elengedni (emelni érdemes) az életszínvonalat (és elválni), és szinte garantált a “pénzügyi siker”. Sajnos sok karrierben minimális az előrelépés (néha a lehetőség is), ott nagyon kemény tud lenni. 🙁

  3. Képtelenség ennyiből meg élni, ha nem kapsz otthonról támogatást.. Főleg Pesten!

    1. Nagyon nehéz, mindenképpen érdemes jövedelememelés után nézni. Tudom, hogy nem ilyen egyszerű, de aki hosszútávon minimálbért tud keresni, valószínűleg jobban jár Pesten kívül, minimálbérnél kevesebbet (ha van munkája) nem fog keresni.

  4. Nagyon jó cikk lett, köszi! “Ha rajtam múlna, akkor soha nem költenék rá, de tudom, hogy muszáj.” – jót nevettem ezen a mondaton, eléggé magamra ismertem, de örülök, hogy nem csak én vagyok ilyen jó értelemben véve igénytelen. 😀 Az én élethelyzetem egyébként viszonylag hasonló a tiédhez/tiétekhez, vidéki nagyvárosban lakunk a barátnőmmel egy albérletben, viszonylag gyakran járunk haza (havonta 2x kb), nálunk a bérleti díj 47500 Ft/fő rezsivel, mindennel. A mesterdiplomám megszerzése után beiratkoztam a doktori iskolába, ami 140 ezer forintot fizet havonta, viszont szerencsére van egy heti 20 órás munkahelyem és egyéb ösztöndíjakat is kapok, mind a doktori tevékenységhez kapcsolódóan, úgyhogy ennél lényegesen több a bevételem egy hónapban, viszont elhatároztam, hogy ennél a 140 ezer forintnál semmiképpen nem fogok többet költeni egy hónapban, hiszen a hasonló élethelyzetben lévő, nálam kevésbé szerencsés PhD hallgatóknak is meg kell tudniuk élni ennyiből. Nálunk egyébként a következő “perselyek” vannak, ezen belül annyira már nem trackeljük a konkrét tételeket, bár nagyon tetszik, hogy te ennyire tudod, hogy pontosan mire mennyi megy el:
    – Albérlet: 47,5 ezer ft /fő
    – Élelmiszer: 35 ezer ft /fő
    – Rendelés, snackek, étterem: 10 ezer ft /fő
    – Általános bevásárlás (fogkrém, tusfürdő, mosószer, háztartási eszközök): 7500 ft /fő.
    Ezeket egyébként mi hónap elején berakjuk Revolut-os “vault”-okba, amikor pedig fizetünk valahol, akkor rögtön ki is vesszük a vault-ből az összeget, így mindig mindketten látjuk, hogy hogyan is állunk, ha pedig egy hónapban kevesebbet költenénk adott kategóriákra, akkor hónap elején annyival kevesebbet kell visszatöltenünk a perselyekbe.
    Ezeken kívül még van egy havi 2500 ft-os telefonszámlám (alig várom, hogy lejárjon a hűségidő és vegyek egy feltöltőkártyát, nagyon nagy pénzkidobásnak élem most már meg az előfizetést), tömegközlekedésre kb 1000 ft-ot költök egy hónapban, és ennyi. Biciklivel, vagy gyalog járok mindenhova, autóm nincs, de igazából nem is vágyok rá egyáltalán, később persze lehet, hogy muszáj lesz, egyelőre még nem látom. Így összesen 103500 ft-ot költök el egy hónapban, a maradékot (ami a 140 ezerből marad) pedig általában valamilyen céltartalékba rakom (pl nyaralás, ajándék), ebből a maradékből veszek nagy ritkán ruhát, ha kell, meg egyéb olyan dolgokat, ami mondjuk csak saját költéshez tartozik (bár nem nagyon van ilyen őszintén szólva), ha pedig mindenhova jutott elég, akkor vagy megy a többi megtakarításhoz, vagy veszek magamnak egy könyvet. Meglepő egyébként, de egyáltalán nem érzem ilyen büdzsé mellett sem azt, hogy sanyargatnám magam, amit igazán szeretnék, azt így is meg tudom tenni, persze ez nagyban köszönhető az élethelyzetemnek, kicsit félek is tőle őszintén szólva, hogy mi lesz, ha még jobban “felnőttesedik” az életem… 🙂

    1. 🙂 Örülök, hogy tetszett.
      A revolutos széfeket mi is próbáltuk, de csak az egyikünk tudott kivenni, az úgy nem volt túl praktikus és KonyhaTündérnek teszi az életét nehezebbé, aki már amúgy sem annyira lelkes. Így ha én fizetek háztartási dolgot, akkor “számla megosztással” elkérem tőle.
      Én sem érzem sanyargatásnak, jobban zavar, hogy a vágyott ~80%-os megtakarítási rátától messze vagyunk még, de megértem, hogy miért nem élnek így sokan.
      A PhD-vel hajrá, remélem hasznos. 🙂

    2. Most már egyébként meg lehet csinálni úgy is a vault-okat, hogy minden szereplő tudjon kivenni (ez talán régebben nem így volt, de most már biztosan működik). Nálunk is egyértelműen én vagyok a lelkesebb, sokszor kell rágnom a barátnőm fülét, hogy “vedd ki az összeget, mert nincs szinkronban a revolut és a wallet-es mérleg!”, biztos idegesítő vagyok néha. 🙂 Szerencsére nagyon szeretem azt a tudományterületet, amivel foglalkozok, így gyakorlatilag most azt tanulhatom, ami érdekel, kutathatok érdekes témákban, és még pénzt is keresek vele. Ha semmi gyakorlati hasznát nem venném a megszerzett tudásnak később, nekem akkor is megérné (aztán persze ki tudja, lehet, hogy később már nem így fogom gondolni). 🙂

  5. eleg tavol all mar tolem ez az eletszinvonal de mondjuk en mar rohamosan a 40-hez kozelitek. Az jutott rola eszembe mikor palyakezdokent megvettuk az elso lakasunkat a parommal – foldszinti, sotet es kb a negy falon kivul minden felujitando volt. Annyira volt penzunk hogy egy vizforralot tudtunk venni a hitel utan, vendegagyon aludtunk ami annyira kenyelmetlen volt hogy a spajzban levo ezereves polcot szetszedtuk deszkakra es azt raktuk a matrac ala hogy ne hajoljon be az agy U alakban es valamennyire lehessen aludni. Sotet volt, hideg volt, melegviz sem volt csak a vizforralobol de legalabb a mienk volt. Minden kezdet nehez de ha az ember felrerak valamennyit majd idovel jobb lesz. Ezt anno a papam mondogatta nekem hogy tartsa bennem a lelket, igaza volt de akkor huszoneves fejjel elhessegettem. Kitartast a megtakaritashoz!

    1. köszi, szerencsére már szerintem a nehéz részén mi is túl vagyunk.
      De gondolom nem emlékszel vissza rá rosszul, ugye?
      Ugyan nem teljesen anyagi megfontolásból, csak gyorsan kellett költözni, nem volt nagy kínálat éppen az elérhető kategóriában, de az egyik főút felett az első emeleten béreltünk. Amikor kamion ment az ablak alatt, akkor a lakás másik oldalán levő ablak is berezonált, azt hittük, hogy kiesik. Skype-os hívások alatt mindig kérdezték, hogy ki van autópályán. Nem sajnálom, hogy nem oda járok haza, de azt sem, hogy laktam ott.

    2. mindenkeppen szep emlekek maradnak azok az idok, jo erzes visszatekinteni es tudni hogy nulla hatszellel vegigcsinaltuk, az eletszinvonalunk lassan de folyamatosan nott, arra vigyazva hogy maximum a fizetesunk novekedesi utemeben novekedjenek az igenyeink, de lehetoleg inkabb az alatt

  6. 2 felnott, 1 pici gyerek, tehermentes ingatlan, maganhasznalatra juttataskent kapott cegauto (sajat nincs).
    Kifejezetten sporolos vagyok, Excel-ben vezetett havi koltsegvetessel es eves tervvel (hasonlo a foglalkozasunk, csak osszefognom kell a kontrollereket), de oszinten szolva csak kajara 200 korul koltunk. Szoval azert elgondolkodtatott, hogy ez bizonyos szempontbol mekkora pazarlas.
    Egeszsegesen eszunk (reform elelmiszerek, jóminosegu alapanyagok relativ dragak), sokat rendelunk is.
    De oszinten szolva nem banom es nem is szeretnek ezen valtoztatni addig, amig nem muszaj. Persze egy Excelben vegighuzva a kepletet kijonne, hogy 30 ev alatt mennyi penz lenne, ha meg plusz 100-150 ezerrel tobbet tennenk felre nyugdijig. Nyilvan. De egyelore hidegen hagy, hogy havi 300-at 400-at vagy 500-at teszek felre, ami vagy elinflalodik vagy a hiper volatilis aru/reszveny/kotvenypiacon bohockodok vele.

    Akkora a bizonytalansag, hogy szerintem felesleges ennyire minimumon elni, ha egyebkent lenne mibol.

    1. Köszi a kommentet, mindenképpen gratula. 🙂
      A bizonytalanság mindig velünk volt, csak utólag látszik, hogy “mennyire egyértelmű” az irány. Valamiféle egyensúlyra szükség van.
      Abban teljesen egyetértünk, hogy ez a fajta (választott) élet nem való mindenkinek, sőt!

  7. Bevallom, csodálom azt, aki ennyi pénzből meg tud élni, főleg Budapesten. Persze sok embernek muszáj, ők nem tehetnek mást, esetleg túlórákat vállalnak. 10 évvel ezelőtt kezdtem pályakezdőként, akkor 75 ezret fizettem egy zuglói albérletért, 35 ezer volt a rezsi. Most már hárman vagyunk a családban, egy másfél szobás kis lakást bérlek ismerőstől Óbudán, piaci ár alatt 100 ezerért, rezsi telefonszámlákkal, internettel együtt 45 ezer. Nekünk egy heti Auchan-os bevásárlás szokott lenni 20-25 ezer forint, igaz abban benne van mosószer, tisztálkodási kellékek, meg a pelus is. Igyekszünk spórolni, de nem szeretnénk jelentősen kényelmetlenné tenni az életünket miatta (persze az is relatív, hogy kinek mi a kényelmetlen). Amire oda kell figyelnünk, az az életszínvonalunk inflációja, mert egy-két rövidebb időszaktól eltekintve valahogy mindig a bevételeink 30-35%-át tudtuk félretenni, pedig a fizetésem folyamatosan emelkedett.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.