Megszűnhet az állampapír visszaváltás?

Online fórumokon rendszeresen feljön a gondolat, hogy az állam rossz helyzete miatt vége lehet az állampapírok visszaváltási lehetőségének. A dolog ennél komplexebb; el tudom képzelni, hogy tényleg így lesz, viszont azért érdemes mélyebben megnézni a mellette és ellene szóló érveket. A kommentek közt pedig, ha együtt gondolkozunk, akkor talán informáltabb döntést hozhatunk.

Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.

Aki nem tudja esetleg, a forgalmazó (nem a kibocsátó) hosszú évek óta 1 (rövid ideig 2) % díjért cserébe váltja vissza a lakossági állampapírokat (PMÁP, P€MÁP, EMÁP). Ez gyakorlatilag egy lekötött betét likviditási és kockázati profilját eredményezi sokkal magasabb kamat mellett.

állampapír visszaváltás

Van, akiben már ez is komoly kétségeket ébreszt, hiszen a befektetési oktatásom első diái között is felhívom a figyelmet, hogy sokszor csak nem látjuk a kockázatot, de létezik. Vagyis ingyen ebéd nincs. Most arról nem is beszélek, hogy egy egyre inkább diktatórikus ország nem túl stabil fizetőeszközében denominált papírról beszélünk, tehát a kockázat egyébként is adott.

Ráadásul nagyon könnyű lenne a média segítségével kijelölni az új főellenséget: az ország finanszírozásán nyerészkedő befektetőket. (Természetesen elhallgatva a korábbi rendelkezéseket alátámasztó érveket.)

A visszaváltási szabályok módosítása rövid távon valóban javítaná a finanszírozási helyzetet, hiszen a tőkét nem kéne kifizetni (csak a kamatot).

Ezen kívül olvastam olyan véleményt is, hogy jelentős állampapír-egyenleg csökkenésre kell számítani, mert a bedőlő CSOK-os (és egyéb támogatásos) ingatlanok tulajdonosai kivonják az állampapír-kitettségüket. Az valóban várható, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt többen kerülnek rossz helyzetbe. Ez eredményezheti a megtakarítások csökkenését, de nehezen hiszem el, hogy a CSOK-visszafizetők és a hitelükkel szenvedők jelentős (országos szinten mérhető) állampapírmennyiséggel rendelkeznének.

Vagyis nem gondolom, hogy komoly szigorítás vár ránk

Az állam az utóbbi években hatalmas erőforrásokat csoportosított az állampapír népszerűsítésére (ha akkor tudták volna, hogy elég minden másnak csak felemelni az adóját!). Volt marketingkampány, olcsó visszaváltás, ingyenes számlavezetés, kiutalás, bankkártyás fizetés. Ezek (és a magas kamat) kialakított egy bizalmat, azaz bármilyen racionális szereplő első megtakarítási gondolata itthon az állampapír. Ezt az USA-ban goodwillnek hívnák, az IFRS szabályok szerint a cégek akár „tőkésítik” is. Ha hirtelen komolyan megváltoztatnák a szabályokat, akkor nagyon sok értéket rombolnának le.

Nyilván a feltételek 1-2%-os rontása benne van a pakliban, ahogy az is, hogy az új sorozatok visszaváltása már nem lesz ugyanígy elérhető. Emlékezzünk, amikor 2%-ra emelték a visszaváltási díjat, akkor is csak az új sorozatok fizettek többet. (Ez azóta visszaállt 1%-ra.)

Abban igaza van az aggódóknak, hogy az államháztartás nincs jó helyzetben. Az utóbbi év gazdasági finomhangolásai (megszorításai) is ezt bizonyítják. Az önmagát híresen forintból finanszírozó kormányzat 2021 vége óta jelentősen növelte a devizahiteleinek arányát.

Ennek ellenére a PMÁP és a megboldogult P€MÁP (helyette EMÁP) egyre kisebb kamatprémiummal kerül a piacra. Ami furcsa, hiszen, ha az lenne a nagy terv, hogy minél több pénzt „zárjanak be”, és minél kevesebb hagyja el az államkincstárat, akkor ez elég logikátlan. (Véleményem szerint itt inkább arról van szó, hogy a csökkenő inflációs trendben ezek a papírok túl jó hozammal kecsegtetnek.)

Viszont ha a korábbi papírokat (amelyek jelentős kamatprémiummal rendelkeznek) könnyen pótolják alacsonyabb kamatozásúakkal, akkor a visszaváltás körülményeit javítani kéne. Ha a korábbi sorozatoknak lenne piaci árfolyama, akkor most várhatóan névérték felett forognának. (Ugyanitt korábbi, alig használt PMÁP/P€MÁP névérték felett magánszemélytől eladó.) Vagyis az állam jobban járna negatív visszaváltási díjjal.

Összességében

A pénzhiány átmeneti menedzselésére logikusnak tűnhet a visszaváltás korlátozása, de annyira költséges és középtávon is romboló lenne, hogy épeszű ember ilyet nem csinál. Természetesen a politikai kockázatokat a helyükön kell kezelni, és a napi megélhetéshez szükséges pénzt nem feltétlenül állampapírban tartani.

Nemrég egyébként a kormány is azt nyilatkozta, hogy nem fog változni a visszaváltás, de nyilatkozni bármit lehet.

Jelenti ez, hogy vegyél PMÁP-ot vagy bármilyen csilivili magyar papírt? Nem, legalábbis ezt így szinte lehetetlen megállapítani. De kétségtelen, hogy sokan vagy félelemből, vagy tudatlanságból szívesen döntenek más helyett úgy, hogy nem kell viselniük a döntés következményét. Ezt akkor is el lehet mondani, ha teljesen vállalhatalan, hogy a kormánynak tetsző befektetések 0%-os kulccsal adóznak, míg a vele versengőek 28%-al. Ilyen környezetben még fontosabb a tudatosan felépített portfólió és a legális adócsökkentési lehetőségek kihasználása.

17 comments on “Megszűnhet az állampapír visszaváltás?

  1. „A pénzhiány átmeneti menedzselésére logikusnak tűnhet a visszaváltás korlátozása, de annyira költséges és középtávon is romboló lenne, hogy épeszű ember ilyet nem csinál” Épeszű ember valóban nem. De, ha megnézed az elmúlt 13 év kormányzását, akkor az minden volt csak épeszű nem. Komolyan, minden szarkazmus nélkül. Eleve az „épész” megkerülésére alapoztak, tök hivatalosan, még nevet is adtak neki: illiberális gazdaságpolitika. Szóval ebben pont nem bíznék….

    1. unorthodox!
      az illiberalis a kormanyzas! (=kuss! itt csak en pofazok!)

  2. Hibás a kiindulási pont. Már nem az a cél, mint az elmúlt 10 évben, hogy jöjjenek az uniós pénzek, amiket szépen le lehet nyúlni (lásd 1,5 éve nincs megegyezés és nem is lesz, mert a NER alapjait veszélyezteti/nehezíti) és a maradékot odaszórják a népnek, hanem, hogy a korlátlan hatalmat fenntartsák. Nem érdekli őket a goodwill, szó nélkül lefejezik a fő „vívmányaikat”, ha éppen nem jut rá pénz (Rezsicsökk-csökk, CSOK-beszántás, évközi, inflációkövető nyugdíjemelés elmaradása), a nép meg nem szól semmit, mert „Brüsszel”. Uniós pénzek hiányában egy szép lassú elszegényedés lesz, ha kell pénz, kivetnek újabb különadókat, teljesen mindegy, hogy mit szól hozzá a nép (lásd a tavalyi csúcsinfláció közepette kivetett 4,1%-os különadó a kisker-forgalomra, így a 27%-os áfa kapásból 31,1% lett, a goodwill mégsem sérült, túl bonyolult ez az átlagembernek…).

    1. Azt hiszem, hogy nem értek egyet a kisker adós összehasonlítással, méghozzá azért, mert a visszaváltás befagyasztása esetén nem lesz több a pénz, csak egy részét (merthogy a régieket most igencsak megéri lejáratig tartani) csak később kell visszaadni.
      Valamint a kormány nagyon erőlködik, hogy nehogy ők legyenek a hibásak (szektorális adók, rejtett emelések), szóval akármennyire is gonosz dolgokat csinálnak, szerintem igenis foglalkoznak a goodwillel.

  3. Ha a PMÁP tőkéjét nem kell bármikor visszafizetni (vagy csak magasabb visszaváltási díj ellenében), akkor az a pénz ott marad a költségvetésben, vagyis arra az év(ek)re több pénz lesz. 🙂 Amúgy a régi PMÁP-okat ugyanúgy nem éri meg tartani 2025 eleje után, nem az az évi 1-1,5% kamatprémium váltja meg a világot. Hogy majd kevesebben vesznek állampapírt ennek hatására? Majd kimozogják kínai hitellel (sztm 2 éven belül várható, persze ez már spekuláció; ha nem, akkor különadó). A felelősség továbbhárítását meg megoldja a propaganda. „Ki a felelős a régióban csak nálunk fellelhető rekordinflációért? A háború meg a kapzsi multik.” És tényleg elhiszi a többség. Tavaly átvertek a napelemtámogatással? „Gyurcsánnyal még rosszabb lenne.” Itt a felelős kormány semmiért sem felelős, ez a jól felépített tézis, a goodwillnek meg normális állapotok közt van értelme, autoriter rezsimekben nincs.

  4. Érdekes cikk, ugyanakkor itt is keveredik két különböző fogalom (visszaváltás VS visszavásárlás), amelyek korántsem ugyanazt jelentik. Mellesleg nem csak itt, hanem az egész magyar pénzügyes közbeszédben.

    A visszaváltható (putable) kötvények tartalmaznak egy eladási opciót, amely plusz értékkel bír a befektetők számára. (Értelemszerűen ez csak akkor lényeges, ha piaci áron kell értékelni a kötvényt, és nincs rá mesterséges árfolyam.) A magyar lakossági állampapírok esetében ilyesmiről nem beszélhetünk, tehát a visszaváltás kerülendő kifejezés. Benne is van az ismertetőben (nem az ajánlattételben) a következő szövegrész: „A Prémium Magyar Állampapírt a Kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza. A Prémium Magyar Állampapír névértékének visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes.”

    Ehelyett valójában visszavásárlásról van szó. Tehát az Államkincstár van annyira jófej, hogy minden egyes lakossági kötvényre vonatkozóan mesterségesen meghatároz egy visszavásárlási árfolyamot, amely az utóbbi években alkalmazott gyakorlatuk szerint 99%, MÁP+ esetében 99,5%. (Valamint a MÁP+ abból a szempontból is kivétel, hogy az ajánlattételben konkrétan leírják, hogy a kamatfizetést követően pár napig 100% a visszavásárlási árfolyam, emiatt a MÁP+ már gyakorlatilag putable kötvénynek tekinthető.)

    1. Államkincstár annyíra független , mint a NAV . Bármit , bármikor , bárkivel szemben a kormány megváltoztatt , hogy NER rendszerét fenn tudja tartani. Persze egy választás előtt még neki sem érdemes megtenni.

  5. van komolyabb (tobb 10M HuF) allampapirallomanyom, de en is inkabb az elovigyazatosok oldalan allok. Uj penzt nem teszek oda es szerencsere ez kis resze a vagyonomnak.

    Lehet kifigurazni azokat akik elovigyazatosak, de azert azt erdemes tudni hogy itt pusztan kockazatkerulesrol van szo. Az a teny hogy a kozbeszedben ilyen nagy aranyban szoba kerul ez a tema, mutatja hogy kozel sem nulla a valoszinusege.

    A mi esetunkben raadasul egy deviza kockazat is fennall (EUR-ban koltunk), es ilyen eros forint arfolyamon nem kerdes hogy ez mar tul sok kockazat ezt nekunk bevallalni a friss penzzel.

    Raadasul mivel van tartalek ezert a most befektetett penzt tudjuk nelkulozni akar tiz evig is, ilyen futamidore pedig mar akkor inkabb reszvenyt vesz az ember. Legutobb mikor DKJ-t vettem mar 10% alatt voltak a hozamok, ehhez kepest a US allampapir is 5% kornyeken mozog, reszvenyeket is lehet talalni 8-10% varhato hozammal. Igen, a reszveny nem kotveny, viszont tiz ev tavlataban, figyelembe veve a magyar papir deviza- es visszavasarlasi kockazatat szerintem egy multinacionalis blue chip ceg kockazata sem szamottevoen nagyobb.

    1. Köszönöm, elgondolkodtató volt számomra a hozzászólása. 👍

  6. „Ezek (és a magas kamat) kialakított egy bizalmat, ”
    Ha van egy dolog amivel ez a kormányzat nem rendelkezik,az pont a bizalom. És nem azért bizalmatlanok sokan a lakossági állampapírokkal kapcsolatban, mert nem ismernék,vagy nem értenék a működésének az elvét, hanem mert éveken át látták, hogy „működik”, mennyit hazudik naponta az a kormány, aki végül is a papírok visszafizetését szavatolja. Nem véletlenül olyan magas az irányadó kamat sem.

    1. de, van bizalom, az atlag narancs szavazo aki a m.kir. televizio rozsaszin ködjeben el, az bizik bennuk es hitegeti a tobbieket hogy ez csak panikkeltes. Majd idovel kiderul hogy alakul, lesz-e komolyabb lepesre szukseg.

    2. @Boby: az, amit V mondott, illetve még egy dolog: a legtöbb embernek szerintem nem egyértelmű (nekem sem, én reménykedem abban, hogy nem annyira, mint hiszem), hogy mennyire is központosított a hatalom. Szóval az Államkincstár felé lehet jelentős bizalmi tőke akkor is, ha a kormányzatot agy halom tolvajnak gondolják…

    3. apamek nagyon biznak bennuk!
      tava izgultak valasztas elott hogy visszagyon a gyuuucsany, es ellopja az osszes pezet! :-))

  7. Most a politikát félretéve,”józan paraszti ésszel gondolkodva”,modjuk egy ff-i 65 évesen nyugiba megy. Eddig megkockáztatta,hogy vesz egy nagy adag 5 éves PMÁK-ot.. Nagy valószínüsséggel megéri a 70-et,de a 75-öt már nem biztos./Lásd UNIÓS statisztikákat/Én nem utalgatok,személyesen megyek be pld Bartók B.útiba. Telis-tele van idősekkel.Ugyan vannak fiatalok,de azok a „Babakötvények” miatt,ahol még mindig infláció+3% a kamat.
    Másik meg,ha lemegy az infláció a bili füle alá,akkor leshetünk.Mg: Sok ember sajnálja a 15-16% kamatot,pedig ez nem harácsolás kategória,hanem az infláció egy részének a „visszafizetése”,tehát a vagyon értékének „viszonylagos” megtartása. Idősekre visszatérve,ezután lehet,hogy 2x meggondolják,hogy vegyenek-e,miből,és mennyit

    1. azer sok az oreg, mert hujek a netkicstarhoz…
      a fiatalok, kozepkoruak netkincstarolnak…

  8. Szerintem egy ponton le fogjak vinni 0%-ra.

    Orulten hangzik?

    Viszi a penzt a kincstarbol es cserebe nem ad semmit….Ha ez a penz a gazdasagban jelenik meg, pl ingatlan veteli jutalek formajaban, vagy 31% AFA-kent mert felporog a vasarlas YOLO modban, na az mar valami.

    Tippre, 25-majusaig kiforog a legutolso ertekes papir (2031/I elotte meg a 2023/J) addigra megreccsen a vilag ugy is, szoval folytatjuk a kamatvagast, de a kert hatas meg mindig nem kovetkezik be.

    Szoval ki kell csalogatni a parkolo penzeket a gazdasagba. Nem sok van bent kb 10.000 mrd. 1/7-e a GDP-nek…Azzal azert lehet egy kis tuzijatekot csinalni. Mondjuk ha megfogja a zuhanast es jelenti a melypontot, majd onnan lassu novekedest.

Comments are closed.