Egyszer nézeteltérésem támadt egy barátommal arról, hogy több lenne-e a kifizetett bér akkor, ha nem lennének mindenféle munkáltatói juttatások. Röviden összefoglalva a véleményem az, hogy igen, ha nem lennének adók, akkor a béren kívüli juttatásoknak a jó része megszűnne, és beépülne a fizetésbe.
Ha csak pénzügyi alapokon nézzük, akkor a munkáltató részéről teljesen mindegy, hogy mit fizet. Neki a munkahelyi kávé vagy a bruttó fizetés ugyanolyan költség, ami végeredményben a profitot csökkenti. Ugyanolyan profitszint mellett dönti el, hogy mivel tud jobb munkaerőt (kisebb fluktuációt, magasabban képzett embereket) foglalkoztatni. Vagyis hogyan tudja a személyi jellegű kiadásait minél hatékonyabban felhasználni (igazi közgazdász-álom: az erőforrások leghatékonyabb felhasználása).
Ugyan az a kérdés (szinte) soha nem merül fel, hogy ha eltöröljük a munkahelyi kávékeretet, akkor mennyivel tudunk mindenkinek többet fizetni; az viszont már gyakrabban, hogy mit kezdjünk a nagy fluktuációval? A döntés arról szól, hogy legyen-e 1% béremelés, vagy ugyanezen összegért mindenki napi két banánt ehet, akkor sok munkáltató ez utóbbit választja, mert hosszú távon a béremelés nem növeli az elégedettséget. A közgazdasági döntések sokszor hasonlóak: mire fordítsuk a következő 1%-ot.
Tehát
Valójában a munkahelyi kávé, a céges autó, a fitneszbérlet és az összes többi béren kívüli juttatás a bruttó béred terhére van. Ezzel még nem azt mondom, hogy a tűzre az összes ilyennel: ez csak személyes preferenciám. Csak azt mondom, hogy megfizetsz azért, hogy inspiráló helyen, kellemes körülmények közt dolgozz, és ez így van jól.
Engem személyesen az átlagos munkavállalóhoz képest sokkal jobban érdekel a fizetésem nagysága, de sokkal kevésbé a különböző munkáltatói (mozogj, kávézz, vacsizz) programok. Inkább szeretném én eldönteni, hogy mivel töltöm az időmet, mire költöm a pénzem. Én annak örülnék, ha összehasonlítható lenne két munkáltató ajánlata – legalább a munkáltatói juttatásoknál, hiszen a feladatok és a munkahelyi hangulat csak nagyon kevés esetben lesz hasonló.
Az interjúkban mégsem számosítunk!
Éppen ezek miatt tartom furcsának, hogy sok interjúban csak a bérről folyik tárgyalás. Tapasztalatom szerint a HR-esek szívesen elmondják, hogy milyen juttatások vannak még cégnél, de ezek inkább magas pozíciókban képzik alku tárgyát. Tehát sok esetben egy számra, a fizetésre koncentrálunk, miközben a valóságban a az egész csomag fontos. Például egy nettó 130 ezres átlagos nettó bér esetén egy éves nettó 400 ezres cafeteriakeret már a teljes jövedelem 20%-a, tehát annyi, mintha 163 ezer lenne a nettó jövedelem.
Ennek az ismeretében szeretném, ha kiszámolnánk az éves jövedelmünket, hogy jobban lássuk, hogy mennyi a valódi (havi)bérünk. A második oldalon lesz egy számolótábla, ez az adatok megadása után kiszámolja, hogy mennyi az éves jövedelmed, mennyi belőle a munkáltatói juttatás. Azt ajánlom, hogy mindent bruttó szinten adj össze, majd a végén levonjuk az adókat. Akik papíron szeretnek számolni (vagy nem bíznak a technikában), az alábbi pontok végiggondolását ajánlom:
- (Alap) bér
- Teljesítményarányos bér (becslés, vagy a tavalyi HAVI átlag)
- Éves bónusz (várhatóan)
- Túlóradíjak, műszak- és hétvégi pótlékok
- Cafeteria (éves keretösszeg, bruttó)
- Céges ajándékutazás (naponta 70 ezer forint / főként fogom elszámolni)
- Céges étkezés (alkalmanként 12 ezer forint/fő)
- Elfogyasztott céges kávék száma évente (100Ft/csésze)
- Gyümölcs év elfogyasztott kilogram(500 Ft/kg)
- Céges autó saját használatra benzinnel (kategóriától függően 1-2-3M Ft/év)
- Utazási költségtérítés
- Egyéb ajándékok, kifizetések, (lakhatási) támogatások (megkapott érték)
Nálam az (alap) bér csupán 80%-a a jövedelmemnek, a béren kívüli juttatások pedig 10%-a – ez utóbbit én szívesen látnám a nettó jövedelmemben akkor is, ha ez magasabb adóvonzattal járna, ezért összességében az “órabérem” kevesebb lenne.
A kommentek közt szívesen olvasom a te eredményed, de ha szeretnéd, összegszerűen is megoszthatod, hogy hogyan néz ki a juttatási csomagod.
A hétfői következő bejegyzésig is hálás vagyok, ha megosztjátok a bejegyzést a lenti facebook gombbal. Likeold a facebook oldalam, hogy ne maradj le egyik bejegyzésről sem!
Szívesen válaszolok a kommentekre is, ha kérdésetek, meglátásotok esetleg példátok lenne.
Az adókedvezmény résznél érdemes lenne azt beírni, hogy az éves adókedvezmény legyen beírva.
köszi, beleírtam
Kedves Kontroller!
Nagyon klasszul összerakod a dolgokat, de sajnos én mindebből semmit sem tapasztalok: közalkalmazottként januárban léptem a következő fokozatba, ami fizetésemelést jelentene, de ugyanannyi maradt a pénzem, mert a munkáltatói döntésen alapuló hozzájárulást pont annyival csökkentették, amennyivel többet kaptam volna. Béren kívüli juttatás NINCS. A mostani helyzetben pedig kb, 20%-al csökkent a pénzem reálértéke, noha a családnak a fizum másfélszeresére lenne szüksége minimális szinten, hogy lemondások nélkül tudjunk létezni, és ha terveznénk bármit is, pl. lakásvásárlás, akkor kb. háromszoros fizetésre lenne szükség.
Más: sok cikket olvastam német oldalakon, és egyre inkább az látszik, hogy a munkahelyi klíma és a viszonylagosan több szabadidő prioritást élvez a valamennyivel több fizetéssel szemben, persze ez nem pályakezdőkre érvényes, hanem keserű tapasztalatokon megedződött munkavállalókra. A távmunka, részmunkaidő is efelé tolja a trendet, azokkal szeretnénk több, minőségi időt eltölteni, akik fontosak számunkra.
Köszi a kommentet, remélem, hogy majd a későbbi bejegyzésekben tudok valamit segíteni azon, hogy könnyebben kijöjjetek a hónapban, sajnos ígérni semmit nem tudok.
Igen, én is azt látom, hogy ez a trend, ami azt jelzi, hogy a munkaidőn kívüli időt többre becsülik az emberek, mint a fizetést. De jó, hogy írtad, mert éppen hasonló témáról írtam a bejegyzést (azóta ki is adva).