Mennyi adózol valójában?

Sokan azt hiszik, hogy az adók megoszlanak a vállalatok és a magánszemélyek közt, de ez egyáltalán nem igaz. A cégek nem fizetnek adót, hiszen csak jogilag léteznek, nem fogyasztanak, a vagyonuk igazából a tulajok vagyona.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalkozások profittermelésre vannak kitalálva. Bármilyen költségüket be fogják építeni az árba (ha a piaci környezet megengedi): így van ez az adókkal is. Tehát minden adót végeredményben a fogyasztók vagy a tulajdonosok fizetnek. Pont ezért ha csak a nettód és a bruttód különbségét vizsgálod, akkor nem jársz jó úton.

A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.

Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!

Persze az lehet vitatéma, hogy milyen részben fizetnek adót a vállalkozás tulajdonosai (befektetők), és milyen részben a fogyasztók. Hazánkban a vállalkozói osztalék nagyjából 9-23%-ot adózik attól függően, hogy a vállalat be van-e vezetve a tőzsdére (és a tulajdonos TBSZ-en tartja-e a részvényeit). Hogy a társasági adó (9%) mennyire terhelhető rá a fogyasztóra, nem tudom, de annak érdekében, hogy elkészülhessen a mai bejegyzés, úgy fogom számolni, hogy semennyire.

A szektorális adókkal nem számoltam, de ha valaki azt hiszi, hogy azok nem tökéletesen átháríthatóak a fogyasztóra, az olvassa el ezt a bejegyzést.

A befektetésekre költött összeget is az átlagos adókulccsal számolom majd – hiszen itt egy eltolt fogyasztásról van szó, vagyis ugyan később, de várhatóan nagyjából ugyanarra költik majd el. Így a számításból kimarad a befektetés infláció feletti hozama, de ezzel együtt kell élnünk A saját ház kezelése is okozhat némi problémát.

Számoljunk

Példánkban a kétkeresős Kovácsék, évi bruttó 8,2 millió forintot keresnek. Nincs befektetésekből származó hozamuk, tehát a munkabér általuk fizetett adója, a két gyermek után járó kedvezménnyel 2,27 millió forint. Ezenkívül a munkáltató befizet utánuk 1,07M forint szochot, tehát összesen 3,33M forint az adójuk.

Egy fontos, de nehezen érthető dolog: a befizetett járulékok egy része (~50%-a) a nyugdíjpénztárban kerül felhasználásra. Egy ideje ugyan ezek a járulékok csak nevükben járulékok, de azért várhatóan kapni fogsz valamilyen szintű nyugdíjat. Ha engem kérdezel, akkor ez is befektetésnek számít, ezért a korábban már említett módszertannal járunk el (vagyis hogy későbbi fogyasztásként számoljuk el).

Felteheted a kérdést úgy is, hogy mennyi pénzt adnál egy (jelenértéken 1) forintnyi potenciális nyugdíjért. Ugyan megértem, ha valaki nagyon alacsony számot mond, mert nem bízik a magyar nyugdíjrendszerben (vagy abban, hogy egyáltalán lesz nyugdíj, mire ő odaér), de szerintem ez hiba. Ugyan várható a korhatár megemelése, de közel sem olyan extrém mértékben, mint azt sokan hiszik. Ennek ellenére likviditási, kockázati és bizalmi okok miatt jogos lehet a 100% alatti értékelés.

Kovácséknál ez azt jelenti, hogy ~1,29 millió forinttal csökkentjük az adót.

Fogyasztáshoz köthető adók

A bevásárlások jelentős része 27%-os áfával történik, de többek között a sertéshús, tej, baromfi és kenyér nem. Becslésem szerint ez teheti ki a teljes költés 6%-át. Ezenkívül a banki szolgáltatások és a lakhatás áfamentes, ami esetükben havi ~91 ezer forint kiadást jelent (bérleti díj vagy a lakáshitel kamata). Egyéb adók miatt még évi 21ezer forintot fizetnek (hipa, gépjárműadó, baleseti adó).

Vagyis összesen nagyjából 3,3 millió forint adót fizetnek az évben megkeresett jövedelmükből, egy jelentős részt eltolt adóként, nyugdíjasként. Ez a teljes munkavállalói költségük 41%-a, a nettójuknak (kiegészítve az eltolt szolgáltatások – nyugdíj – értékével) ~46%-a. Ez az arány gyerek nélkül 46% és 55% lenne.

Érdekes, a példában szereplő család adójának ~61%-a a munkavállalókat terhelő adók eredménye (a nyugdíj „tőkésítése” és az adókedvezmények után is).

Más-e a helyzet más családoknál?

Röviden? Nagycsalád nélkül nem igazán. Az igénybe vett szolgáltatások áfatartalmában nagy varázslat nincs. Ott van jelentős különbség, ahol alacsony kereset mellett minimum három 18 év alatti gyermek van, vagy a nők igénybe tudják venni a négy gyermek utáni adókedvezményt. Ekkor akár 20% közelébe is csökkenhet a jövedelemarányos adó.

Érdekes módon a nettó jövedelem elköltéséhez fizetendő adó akkor sem változik jelentősen, ha az saját vállalkozásból van kivonva. A ~23% adó ugyan jelentősen alacsonyabb, mint a munkavállaló adója (~44%), de nem érvényesíthető rá adókedvezmény, és a nyugdíjalapba sem számít bele.

A befektetéseknél megváltoztathatja az adó arányát, ha a bevételed a magyar tőzsdéről, TBSZ-en érkezik, ez jelentősen csökkentheti az adókat. Mivel ez csak magyar osztalékfizető cégekre vonatkozik, semmiképp nem neveznénk egészségesnek a portfóliót. Valamennyit javít, ha növekedési részvényekből 0% adókulcs mellett szerzel jövedelmet.

Összefoglalás

Talán senkinek nem meglepő, hogy a jelenlegi magyar adórendszerben két lehetőség van az adó csökkentésére: a gyermekek nevelése, és a vállalkozásból származó jövedelem szerzése. Ez utóbbi azonban nem számít bele a nyugdíjalapba, ezért érdemes mellette egy szisztematikus befektetési stratégiát találni.

Érdemes megfontolni tehát, hogy a kézhez kapott jövedelmed akár 60%-át adóként befizeted, és soha nem kapod vissza. Ha évi 5 milliót kapsz kézhez, akkor az államnak fizetsz közel 2,5 millió forintot. Remélem, elégedett vagy annak a felhasználásával.

Készítettem egy számolótáblát (lásd lent vagy kattints a teljes képernyős nézethez), amelynek segítségével játszhatsz az adó arányaival. Nyilván sok egyszerűsítést alkalmaztam, nincs benne például a nők 4 gyermek utáni SZJA kedvezménye, a gépjármű-, kommunális- vagy ingatlanadó és néhány kisebb kedvezmény és adófajta sem.

• Facebook
• YouTube