Sok ember számára az önálló befektetési portfólió létrehozása agysebészetnek tűnik. Emiatt pedig örökre bennragadnak a „független” „pénzügyi” „tanácsadók” drága világában. Pedig a termék (és a szolgáltatás), amit kapnak, majdhogynem ugyanolyan egyszerűen elérhető sokkal olcsóbban, de a legtöbb UL-nél még a lakossági állampapír is sokkal jobb.
Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés videós verzióját itt találod.
Gondolom mondanom sem kell, hogy a befektetések mindig kockázatosak; mindenképpen komoly kutatómunka szükséges a kezdéshez. A bejegyzés hosszú távú befektetésekről szól, ennek figyelembevételével érdemes elolvasni.
De akkor hogyan induljak el?
A legegyszerűbb elindulás egy fintech cégnél párezer forintból törtrészvény vásárlása. Nem gondolom különösebben szofisztikált megoldásnak, de kétségtelenül egyszerű.
Rendes elindulás
25 éves kor felett azért ennél több utánajárással indul neki az ember. Pár millió forintig minden valószínűség szerint lakossági állampapírban tartja a pénzét az ember, hogy likvid maradjon, de ez arra is jó, hogy hozzászokjon kicsit a szemmel is látható hozamokhoz.
Amikor már van értelme komoly portfóliót kialakítani, akkor merül fel a kérdés, hogy mennyi erőforrást érdemes beletenni a megfelelő tudásszint eléréséhez.
Egy egyszerű portfólió kialakításához nem szükséges nagyon sok tudás, de az alapokat érdemes rendesen elmélyíteni. Megfelelő könyvekkel, forrásokkal véleményem szerint ez 20-50 óra alatt elérhető, de ha valaki meg akarja gyorsítani, akkor a befektetési oktatásomon 5-6 óra alatt megszerzi az ehhez szükséges tudást.
Természetesen a brókert is ki kell választani, aminek véleményem szerint Magyarországon mindenképpen TBSZ szolgáltatónak is lennie kell. Ez eléggé leszűkíti a lehetőségeket, ezért javaslom, hogy nézd meg az összehasonlításukat.
Az adminisztrációt sem szabad elfelejteni. A TBSZ-en elég csak a beutalt-kivett pénzt számon tartani. Ettől függetlenül érdemes lehet a vagyonunk nyilvántartását egy külön applikációban vagy táblázatban vezetni. Évekkel ez előtt csináltam erre egy táblázatot, amibe most egy ügyes kis adózási segédletet is betettem, így azoknak, akik nem használnak TBSZ-t, némileg automatizált segítséget ad az adó meghatározásához.
Mennyi plusz munka éri meg?
Bonyolultabb stratégiákhoz azonban hosszabb felkészülésre is szükség lehet. Természetesen ilyenkor felmerül a kérdés, hogy van-e értelme beletenni azt a munkát, ami szükséges egy ilyen stratégiához. Az osztalékportfólió (vagy a fundamentális elemzés) vonzónak tűnhet, amíg rá nem jön az ember, hogy mennyi munka azt rendesen csinálni. (Kevesen látják be, hogy 1-2 KPI alapján cégeket kiválasztani jobb esetben szerencsejáték, rosszabb esetben a tuti bukó.)
Éppen ezért sem szeretem, amikor irgalmatlan magas áron adnak el fundamentális elemzési (vagy más, esetleg nem működő módszertani) kurzusokat. Még ha az információ bármiben is jobb lenne az interneten teljesen ingyen elérhetőtől, akkor is közel garantált, hogy a vevőknek nincs annyi pénzük és idejük, ami miatt megérné ezzel foglalkozni.
Mert minél bonyolultabb stratégiát alkalmazunk, annál több időt kell beletenni, annál nagyobb stresszel jár. Ez a legtöbb embernek nem hiányzik.
azzal egyetertek hogy 1-2 KPI alapjan reszvenyeket venni az szerencsejatek. En megis az egyedi reszveny vasarlas mellett dontottem, es sajat 40 reszvenybol allo portfoliot epitettem.
Blu chip-ekre fokuszaltam, szektorok szerint diverzifikalva, minden szektor kb a 2 legnagyobb/legerosebb (vagy szamomra minosegi) ceget kivalasztva. Mivel blue chipek, ezert kevesebb riziko es alacsonyabb varhato hozam, de ez pont megfelel az elethelyzetemnek. Arra alapozok hogy amelyik ceg evtizedekig jelen volt a piacon az nagy valoszinuseggel hosszabb tavon is marad, esetleg felvasarolja a kishalakat.
Heti szinten vasarolok egy fix osszegert, mindig kedden dontom el hogy szerdan mit vegyek. Ugye a negyven ceg adott, ranezek a listara hogy melyik mekkora aranyban van, onmagahoz kepest milyen ertekeltsegen, es az alapjan dontok hogy mit fogok venni. Mivel az ertekeltseget sajat magahoz a ceghez hasonlitom historikusan ezert ez egy sokkal egzaktabb eredmeny mintha ket ceget hasonlitanek ossze. Szerintem ilyen esetben nagyon is mukodik az 1-2 KPI alapjan hasonlitgatni, ha historikusan onmagahoz hasonlitunk. Mivel blue chipek ezert a kockazat nagy resze is kizarva.
Mernokkent 15+ eve erdekel a gazdasag es a szemelyes penzugyek, reszvenyeket 2016 ota tartok, a fenti strategia alapjan. Eddig bejott.
Elotte ket evig ETF-eket vasaroltam de zavart hogy ott honapokig sokszor alig mozdult az arfolyam, nem volt olyan erzesem hogy “na most ezt kell venni, most olcso”. Tudom, ugyis kiatlagolodik meg minden, de megis zavart. Bonuszkent igy nincs ETF dij sem.
Ezzel stratégiával egyébként jobban jársz mint egy S&P500 ETF-fel? Szoktad a porfóliód bármihez mérni?
osszesen 4 broker szamlank van, ebbol ketto az Interactive Brokers-nel. Az IB-nel van ilyen comparison tool, ott latom hogy az elmult ket evben picit az S&P500 felett vagyok. Ezenkivul a yahoo finance-en van beirva az osszes vasarlas, aszerint 29.64% az elmult 12 havi hozamom, S&P500 23.24%. Az elmult 5 eves hozamom a yahoo alapjan az index alatt van, 54% vs 91%. Abban mondjuk nem vagyok biztos hogy a yahoo jol szamol, peldaul problemas a kulonbozo devizaban vett reszvenyek vezetese itt, van olyan nezet ahol dollarban ir olyat amit fontban vettem. Ilyen szempontbol nem tul megbizhato, csak arra van hogy lassak egy korulbeluli vegosszeget, illetve ott nezem melyik gyengelkedik, mit vegyek.