Mennyit érdemes nyaralásra költeni?

A nyári szezon az én életemben is meglátszik, a fürdőzés helyett nagyon nehezen ülök le bejegyzést írni, ezért felmerült bennem a releváns kérdés: mennyit érdemes nyaralásra költeni?

Néha szoktam említeni, hogy a más osztályon dolgozó munkatársak azt hiszik, hogy a költségkontrollereknek van egy mágikus Excel táblázatuk, ami megmondja, hogy mire mennyit szabad költeni. Az első rész igaz a mágikus Excelekről, azt pedig soha nem fogom bevallani, hogy a keresett szám nem létezik.

Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.

De akkor hogyan lehet eldönteni, hogy mennyit érdemes a nyaralásra költeni?

A probléma komplexitását az adja, hogy mindenkinek fontos a kikapcsolódás, de az anyagi helyzet erősen befolyásolja a lehetőségeket.

Gyerekként nálunk nagyon sokáig a nagyszülők voltak a nyaralás – nem csupán a gyerekeknek, de a szülőknek is. Mostanra már úgy érzem, hogy én is, a családom is megengedhet kisebb-nagyobb nyaralásokat, bár ez utóbbiban nem vagyok biztos.

Ha mondanom kéne egy számot, akkor azt mondanám, hogy a céltól függően az összes rekreációs kiadás ne legyen több mint a (hosszú távú) megtakarításra fordított összeg 50%-a. Tehát ha befektetsz egy évben 1 millió forintot, akkor maximum 500 ezret költs pihenésre. A rekreációs kiadások közé számolnám az összes hobbijellegű, nyaralási, testedzéssel kapcsolatos kiadást.

Természetesen a szabály egyáltalán nem merev, ha te az 50 helyett 10 vagy 80%-ot szeretnél költeni, akkor hajrá. Azt is el tudom fogadni, hogy valakinek nincs befektetési célja (nem azért, mert nyugdíjas, hanem mert nem hisz benne), de ő nem biztos, hogy jó oldalt olvas. 

Tehát nem a számérték a legfontosabb, hanem hogy arányos legyen más költésekkel. Én szeretem a befektetésre kiadott összeggel, vagyonnal összehasonlítani az ilyen költségeket. 

Hasonlóan nem rossz az autó értékérők a hathavi bevétel szabály, de sokkal szerencsésebbnek tartom, ha az autó elvesztése nincs komoly hatással a vagyoni helyzetre. Vagyis a vagyonod maximum 1-5%-a álljon autóban.

Ha egy évben jelentős összeget (mondjuk a bevételeid 10%-át) be tudod fektetni, akkor valószínűleg megengedhetsz magadnak némi luxust. Ha valaki pedig már a vagyonából él, az talán könnyebben dönthet a célok közül, hiszen neki a befektetés már nem elsődleges.

De mi van akkor, ha nincs elég pénz megtakarítani?

Sajnos nagyon sokan vannak az országban, akik semmilyen számítás szerint nem engedhetik meg maguknak a nyaralást. Együtt érzek a helyzetükkel, de így sem tudom azt javasolni, hogy a hosszú távú megtakarításnál többet költsenek ilyen célra.  Egyáltalán nem a kikapcsolódás ellen vagyok, de ilyen esetben érdemes a helyi, kis költségvetéssel elérhető opciókat előnyben részesíteni. Egy piknik, túra a környéken szinte mindenkinek elérhető, biciklivel már aránylag messzi helyeket is fel lehet fedezni. Budapestről is elérhetővé válnak dunai strandok, túrázási opciók.

Jobb esetben egy-egy étterem vagy moziélmény is belefér, hiszen az igazán nagy költségvetésbeli ugrást az ottalvás jelenti. Már a sátrazáshoz is rendelkezni kell sátorral (bár talán kölcsön is lehet kérni ilyesmit). Ha pedig valaki nem kalandozni szeretne, az mindenképp komoly pénzekbe kerül.

Ilyen igények esetén azon érdemes elgondolkodni, hogy az alacsony kereset miatt nem tud befektetni valaki, vagy inkább a beosztás a probléma, és ennek megfelelően javítani a helyzeten.

Édesanyámnak említettem a bejegyzés alapötletét (hogy a befektetésekhez képest határozzuk meg a nyaralás keretet). Az első kérdése az volt, hogy tényleg léteznek-e olyan emberek, akik fizetésből is be tudnak fektetni. Nos, saját magam és a befektetési oktatás ügyfelei nevében azt tudom mondani, hogy igen, de kíváncsi vagyok, hogy az olvasóim helyzete hogyan alakult.

• Facebook
• YouTube