A mai bejegyzésben megnézzük, hogy brókerek költségének hatását, ha a TBSZ brókereket hasonlítjuk össze egy teoretikus esetben. Az olvasók már megszokhatták, hogy a pénzügyekben a kamatos kamat hatás miatt hosszú távon hatalmas különbségekről beszélünk. A mai bejegyzés – némileg számomra is meglepő módon – nem teljesen ezt mutatja.
A bejegyzésből el lehet jutni az IBKR és a Lightyear szponzorált linkjeihez. A leírt információkat ennek megfelelően érdemes kezelni. Gondolom mondanom sem kell, hogy a tőzsdei befektetés kockázatos, nem feltétlen való mindenkinek, a stratégiát érdemes a befektetés előtt megbeszélni egy szakértővel.
Facebook csoportunkban gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot.
A bejegyzés videós verzióját itt találod. Két hete készítettem egy várható nyugdíj számító táblázatot, ami szerintem sokaknak érdekes lehet.
A TBSZ bróker költségeket számító táblázatában 3 szcenáriót játszottam le. Mi történik, ha 100/300/600 ezer forintot fektetsz be havonta (reálértéken) 3% fix reálhozamal (a befektetés TKM-jén felül). Természetesen ez feltételezi, hogy a számolótáblának megfelelően fektetünk be. Azt feltételeztem, hogy a brókerek is növelik a költségeiket az inflációval (de nem többel), valamint reálértéken is emelkednek a maximum díjak. (Maximum díj a 3 nagy brókernél van – más-más formában.) Ez a drágább brókerek költségét picit jobban felülbecsüli. A rövid távú árfolyamingadozások hatását nem vettem figyelembe. A hosszú távú költségrátákat a lenti táblázat mutatja meg (költség alapján rendezve a brókereket). A 0%-os költséget jelentheti a Lightyear, ha hiszel abban, hogy a jelenlegi költségrátát fenn tudják tartani. Ha nem, akkor ez egy teoretikus eset.
Eredmények
Mivel az olcsóbb brókerekhez rendelkezem szponzorált linkekkel (a Lightyear leírását itt találod, az IBKR-ét pedig ide kattintva éred el), logikus lenne azt mondanom, hogy hatalmas a különbség, mindenképp ezeknél nyiss, ha nyitni akarsz. De a számok nem ezt mutatják, sőt engem is meglepett, hogy milyen kicsi a különbség (nyilván tizenmilliós különbség akkor kicsi csak, ha többszázmilliós vagyonnal rendelkezünk). Nyilván nem nulla, de ha úgy döntesz, hogy a drágábbat választod, óriási hibát nem követsz el. Persze a pénzügyi összehasonlítás nem minden, egyéb témákról később írok majd.
40 év alatt a legmagasabb összegnél (600k/hó) az IBKR a tőke 0,71%-ába , a KBC (újabban K&H Értékpapír) és az Erste 3,37% valamint 4,4%-ába került ügyfeleknek. 300 ezer forintos havi befektetésnél ez 2,35%/4,85%/5,74% volt, míg 100 ezer forintnál 4,4%/7,28%/8,78%. Az összes brókernél a nagyobb befektetés alacsonyabb arányos költségelvonást jelentett. Tudom, hogy a százalék a legtöbbeknek semmit nem mond, de a rendszeres befektetés 40 év alatt meglepően nagy összeggé válik (reálértéken is). A költségek levonása előtt 555/278/93 millió forintról beszélünk. Magyarul akár 24 millió forintot is veszíthetünk a költségek miatt (az összeget csak részben kapja a bróker, a másik része az elmaradt kamatok). Az elért hozam egyébként minimálisan változtat az arányokon.
Rövidebb időszakok alatt a költség által okozott veszteség alacsonyabb lesz, 20 évnél 4,15% a legdrágább bróker által okozott veszteség.
Hozzá kell tenni, hogy bizonyos összeg felett remeg az ember térde minden pénzét egy brókernél tartani. 40 év alatt mindhárom, példában említett megtakarítási összeg ide jut. Így sok választásunk nincs, érdemes diverzifikálnunk a brókerek közt.
Miért ilyen kicsik az eltérés – hogyan lenne nagyobb?
Amikor a kamatos kamat hatását mutatják be, akkor rendszeresen 1 dollár növekedését kísérjük végig 1 millióig (általában csupán 170 évet kell várnod erre a csodára, tehát nem lehetetlen). A rendszeres befektetés viszont „átlagolja” a növekedést. Lesz olyan forint, ami csak 40 évig tudja termelni a kamatokat, de olyan rész is, ami csak 1 évig. Tehát ha nem számolunk extrém kamatos kamattal, akkor a reálértéken tartott megtakarításnak sokáig van hozzáadott értéke. Ha ugyanezt a költségrátát nem folyamatos, hanem egyszeri befektetésre számoljuk (itt a példa teljesen teoretikussá válik, mert a brókerek költsége nem így működik), akkor a legalacsonyabb összegnél 40 év alatt a legdrágább bróker 14% kárt okoz.
Ahogy említettem, elsőre soknak tűnhet a két-három-ötszörös költség, de a korai nyugdíjadat sokkal inkább az befolyásolja, hogy mennyi pénzt teszel félre rendszeresen.
A koltsegeknel vajh belevetted a fix 2e/ hobol lejovo dijakat? Hogy a valtas 1% vagy epp 0,05% kozt mozoghat a 4 szereplo kozt? Aztan az ott tartas dija? Ami evente kotott, osszesen 6 tbsszel szamol? Aztan a vetel/eladas koltseg? Ezek mind brutalisan elternek a 4 szolgaltatonal. S nagyon elterithetik az eredmenyt! Jo lenne megismerni jobban a szolgaltatoi koltsegszamolasod, a teoretikus befektetessel torteno kalkulaciod.
A váltási költséget nem tettem bele, hiszen az brókertől függetlenül is meg lehet oldani, a számlavezetési és egyéb járulékos díjakat igen, ahogy ez a számolótábla linkelt leírásában is szerepel. A nem annyira reális része a számításnak, hogy a reálköltségemelkedést feltételeztem, de különben nagyon nehéz lett volna lemodellezni minden esetet, valamint ahogy írtam, sajnos diverzifikálni kell majd a brókerek közt.
Jól működik a számolótábla? Szerintem nem veszi figyelembe, hogy a vagyonarányos százalékos díjnak van maximuma is, ahogy azt a táblázatban is írtad.
Erste: 50 millióig 0,015%/hó, azaz 90,000 Ft/év, plusz 350 Ft/hó/számla fix díj.
KH: 0,0125% max. 4 900 HUF/hó, azaz 58,800 Ft/év, plusz a 349 vagy 199 Ft/hó/számla díjak
A havi 600 ezer Ft-os kalkulációnál ez már jelentős különbséget jelent.
Szerinted mekkora befektetés esetén érdemes azon gondolkodni, hogy más szolgáltatónál is nyissunk értékpapírszámlát?
A BEVA-korlát logikus szintet adna meg, de a külföldi szolgáltatóknál és a KBC-nél ez sokszor 20k euró, ez nagyon alacsony lenne. Szóval én valahol 50 és 100 millió körül keresném jelenleg az összeget.
Számol a tábla a maximumokkal, de ne feledd, hogy éves szinten ~25 ezer forint a számlavezetés és tizen párezer a kereskedés költsége is (az ersténél, a KBC-nél alacsonyabb kicsit).