A napokban Redditen egy apuka segítséget kért, hogy mennyi zsebpénzt adjon az egyetemista gyermekének. Nem olyan régen csináltam arról videót, hogy a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban meglepően jó tanácsokat adtak a felhasználók. Ebben a témában szerintem nem sikerült, illetve úgy tűnt, mintha a közvélemény szerint az egyetemi évek alatt más pénzén kéne kibuliznia magát az ember fiának/-lányának. Még emlékszem erre az időszakra, ezért keresetlen tippjeimet én is megosztom.
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod.
(Mivel nincs gyermekem, ezért igyekszem minimalizálni a gyermekek pénzügyi tudatosságával kapcsolatos témákat. Ha egyszer lesz, akkor teli lesz a blog ezzel, nem kell aggódni: már készen van az „Így neveld pénzügyi tudatosságra a csecsemődet” c. bejegyzésem.)

Természetesen, ha valaki megengedheti magának, hogy sok pénzzel támogassa a gyermekét, az nagyszerű; első körben nyilván a szülő felelőssége a pénzügyi tudatosságra nevelés. Ráadásul minden gyermeknek másra van igénye. Én nagyon rosszul éreztem volna magam a támogatástól, pláne, hogy dolgoztam egyetem alatt, ösztöndíjakkal és a jövedelmemmel rendszeres volt, hogy többet kaptam, mint a tanítónő édesanyám (ez még az első bérrendezések előtt). De van olyan tesóm (más egyetemi terhelés mellett), akinek komolyabb támogatásra volt szüksége, ez is teljesen rendben volt az ő helyzetében.
Mire is kell a pénz?
Mivel nagy különbségek lehetnek abban, hogy mit kell finanszírozni, ezért először is azt kell megbeszélnünk, hogy mire kell zsebpénzt adni. Mielőtt azonban ebbe mélyebben belemegyünk, két fontos dolgot kell kiemelni. Egy egyetemista alacsony költségvetésen szinte semmiből nem marad ki. Sőt azt javaslom, hogy ne legyen az egyetem korlátja, hogy valakinek kevés pénze van, ahogy az sem jó ötlet, hogy a gyerek magasabb életszínvonalon él, mint a szülők otthon. De ha ez lenne az egyetem korlátja, akkor némi tudatossággal és megfelelő szakválasztással még a szabad felhasználású diákhitel is megfontolandó. Persze ésszel, hiszen azt kamatostól vissza kell fizetni, annál jobb egy kicsit az egyetem melletti munka. A másik, hogy a gyerek, akinek még zsebpénzt kell adni, a háztartásba tartozik, azaz nem független gazdálkodó, ennek előnyeivel és hátrányaival.
4 (3) fal
A szülő fő felelőssége ezen évek alatt a 4 fal biztosítása, amennyiben tudja ezt vállalni. Már a lakhatás is nagy teher lehet, ha valaki nem kap megfelelő kollégiumi helyet. Sőt, akinek számít ennek a költsége, az már a felvételi előtt érdeklődjön a szobák áráról és elérhetőségéről, mert nagy különbségek vannak egyetemek közt. Például az én koliszobám jelenleg is ugyanazon az áron, 11.650 forintért érhető el. De tudom, hogy nem minden egyetemen ilyen olcsó, de ez a díj már 10-15 éve is nagyon kedvező volt.
Volt idő, amikor a bicajom miatt bérletet sem vettem, mára ez Budapesten (és ahol a megyebérlet használható), felesleges filléreskedés.
A ruházat és az eszközök azonban egy érdekesebb kérdés. Egyfelől nem baj, ha egy egyetemista már magának szerzi be a pótolni kívánt darabokat. Azonban a „háztartás” mérete még nem akkora, hogy erre érdemes legyen rendszeres céltartalékokat képezni. Ha például tönkremegy az egyetemista számítógépe, akkor neki azonnal kell egy másik, mert szinte minden azon keresztül történik. Ezért könnyen lehet, hogy ezt a zsebpénzen felül, egyedi elbírálás alapján/ajándékként jobb kezelni, mint zsebpénzként. Hasonló a helyzet a ruházkodással is, bár itt az igények jelentősen eltérhetnek. A mobiltelefon és hálózat költsége a folyamatos WIFI lefedettség helyén pedig alig látható. Változatos lehet az egyetemi jegyzetek, segédanyagok költsége, de sok helyen ez gyakorlatilag nem létezik.
Étkezés
A legnagyobb kiadás így a bevásárlás marad, aminek döntő többsége az étel. Mivel sokan nagyon mérgesek lesznek, amikor leírom a saját számainkat, ezért maradjunk annyiban, hogy általában sokkal kevesebből meg lehet élni, mint gondoljuk. Még akkor is, ha az ember figyel a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Természetesen egyetemistaként nagy probléma lehet a megfelelően ellátott konyha és a méretgazdaságosság hiánya. Igazán finomat persze az esetleges hazamenetel során fog az ember enni, de kis kereten fontos (és épp időszerű) megtanulni főzni.
Első munkahelyemen (még egyetem mellett) néha megmosolyogtak a munkatársaim, hogy minden héten ugyanaz a menü. Maradjunk annyiban, hogy a tápérték benne volt (az egyik étel leíró neve cipőtalp volt), de már a vacsora mellett elkészült. Ha valaki hét közben is finomra vágyik, akkor 1-2 napnyi ételt tud otthonról vinni, ennél nagyobb mennyiség tapasztalatom szerint nem praktikus. Azt el kell ismernem, hogy heti 5-10 ezer forintba egyetemi büfé, gyorsétterem vagy menza szinte soha, komolyabb buli pedig soha nem fér bele. Ez utóbbi viszont szerencsére nem is kötelező.
Ezeket figyelembe véve a hétvégi támogatástól függően 40-50 ezer forint plusz szállásköltség akár elég is lehet.
Plusz bevételek
Erősen egyetemtől függ, hogy milyenek a lehetőségek, de szinte mindegyiknél elérhetőek különböző ösztöndíjak. Első évben általában tanulmányi ösztöndíj nincs (vagy csak a második félévben), de valamiféle szociális ösztöndíj elérhető. Léteznek olyan egyetemek, ahol a tanulás melletti munka nem reális, de ezek inkább a kivételek. A legtöbb szakon általában többet ér, ha valaki szakmai tapasztalatot szerez az egyetem alatt, ezért nem éri meg a tanulmányi ösztöndíjért erőlködni. Azokon a szakokon viszont, ahol nincs esély dolgozni, ott érdemes némi plusz energiát beletenni szakmai versenyekbe, tanulmányi ösztöndíj elérésébe. Akinek viszont szüksége van a pénzre, az nyár alatt (akár alkalmi munkával is) fel tud tankolni.
Ha viszont semmi nem jön össze, akkor a diákhitel még mindig jó opció azoknak, akik piacosítható tudást szereznek meg. (Ne feledjük, 3 év alatt még óvatos diákhitelező is 1 millió forintot vesz fel mai értéken. Ez nem extrém sok pénz, de egy versenyképes szakkal is beleöli az első munkával töltött évének megtakarítását.)
A bejegyzésnek talán ez is a legfontosabb üzenete. Csak azért, mert az internet akár havi többszázezres költéssel számol egyetem alatt, szorgalmas embernek nem érdemes feladnia a versenyképes szaktudás megszerzését. Szerencsére mind a bevétel növelésére, mind a kiadások csökkentésére van mód. Természetesen nem lehet megspórolni az előzetes felkészülést, de aki egyetemen sikeres szeretne lenni, annak ez nem szabad, hogy problémát jelentsen.



Kedves Cikkíró, Szerinted a cikk válaszol a címben feltett kérdésre? Ugye, nem?! 😉
A válasz, hogy havi 99450-et. Ha ez nem sikerül, akár többet, akár kevesebbet költesz, rossz ember vagy! 😀
Sajnos az „ennyi a minimum, amiből ki lehet hozni az egyetemet” és alternatívái nem annyira fértek ki. De ha van jó ötleted, szívesen javítom a címet. 😉
kb a 80000 a minimum (ebből 10 körül a koli). Ez épphogy elég de ebből az egyetemista ha nem kap bulipénzt kb soha nem jut el buliba, soha nem iszik egy koktélt a buliban stb