Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell válaszolnom, hogy ilyen nem létezik. Ráadásul rámutat a kérdező rossz elvárásaira, ami a pénzügyi tanácsot illeti. Természetesen igyekszem bemutatni, hogy a kérdés miért nem szerencsés, de tudom, hogy UL értékesítők százai nagy bizonyossággal válaszolnak hülyeséget rá.
A bejegyzés videós verzióját itt találod.
A te életed
A kellemetlen valóság, hogy akárki akármit mond, a saját befektetési eredményeidért csak te lehetsz felelős. Még ha rossz tanácsot is adtak, senki nem fog jótállni érte, a saját pénzeddel játszottál. Éppen ezért neked kell ismerned a saját körülményeidet, céljaidat, amik lehetővé tesznek bizonyos stratégiákat. Ha cél nélkül vágsz bele a befektetésekbe, szinte garantáltan olyan helyre érkezel, ahol nem szeretnél lenni.
Arról a blamázsról nem is beszélve, ha a legjobb befektetés hajkurászása közben több kockázatot (vagy munkát, mint az osztalékportfóliónál) vállal valaki, mint amennyit elbír, könnyen lehet, hogy gyorsan abbahagyja. Tehát amelyik stratégia, eszköz, módszertan valakinek a megfelelő (sajnos még így sem feltétlenül a legjobb), az másnak nem biztos, hogy beválik.
Beszélgetések elején nagyon sok ügyfél úgy érkezik, hogy nem tud semmi kockázatot vállalni. Egyre inkább az az érzésem, hogy emögött nem hozzáállási, hanem inkább ismereti probléma áll. Ugyanis nem tudják felmérni a valós kockázatvállalási képességüket, belegondolni, hogy az napi szinten mivel jár. Nem gondolom, hogy helyes lenne a részemről rábeszélni valakit kockázatosabb befektetésre, mint amilyenhez most hozzá mer nyúlni, de némi felkészüléssel sokan több kockázatot is be tudnak vállalni, mint hiszik.
Ismered-e?
A probléma, hogy nagyon sokan nem is ismerik a megvásárolt termék tulajdonságát. Sokszor történik meg, hogy valaki „nem akar kockázatot”, majd kiderül, hogy elég magas kockázatú alapban van a nyugdíjpénztári befektetése. Tehát nem elég kiválasztani egy befektetési stratégiát, de annak tulajdonságait is érdemes megismerni minél mélyebben. Nyilván egy passzív stratégiát egy pár órás oktatás alatt is megismerhetsz, de bizonyos esetekben ennél többre van szükség.
Találkozok nagyon sok első ingatlanbefektetővel is. Hiába fordítok mindig extra figyelmet az azzal járó munka részletezésére, tudom, hogy ez akkor nem hatja meg az ügyfelet. A kellemetlenségekkel szembesülés után következik az ismert jelenség, hogy áron alul, kelletlenül történik a lakáskiadás. (Jelenleg nem panaszkodom miatta, a piaci ár nagyjából 70%-áért bérelek egy lakást, mert a tulaj nem akar Kanadából sokat foglalkozni vele.)
Hiába szeretném, hogy minél több embernek legyen megfelelő tőkepiaci kitettsége, sajnos megfelelő felkészülés vagy időtáv híján néha ez sem elérhető. Akinek 5 éven belül például ingatlancélja van, nehezen találja meg a számítását kockázatos befektetési formákban. A helyzeted ugyan sokat változhat, de a befektetések tulajdonságai nem nagyon szoktak.
Az ismeretnek ráadásul ki kell térnie a megfelelő partnerekre is. Legyen az ingatlanos ügyvéd, amelyik nem akar lerántani a letétkezelési díjjal, vagy a megfelelő bróker, akinél egyáltalán elérhető a keresett eszköz. Természetesen a költségek is nagyon fontosak, ezért érdemes megnézni a bróker összehasonlító táblázatokat. (Meglepően sok embernek nem a Google az első gondolata, amikor egy problémával találkozik.)
Összegezve
Sajnos amikor befektetési döntést hozunk, akkor minden esetben figyelembe kell venni a lehetőségeinket, és még így is garantálhatóan lett volna jobb döntés. A legjobb befektetés után szaladva pedig biztosan kimaradunk azokból.
Ennek ellenére előzetesen sokszor egy sima állampapír teljesen rendben van, ha az időtáv, a kockázatvállalási hajlandóság ezt teszi lehetővé. A „legjobb befektetés” általános keresése egy felesleges időtöltés. Ha pedig azt hiszed, hogy a befektetések hozamán olyan sok múlik rövid távon, akkor szinte biztos, hogy átvere(te)d magad.
Ettol nem lettem okosabb.
Csak remélni tudom, mert már tudtad, hogy ez a helyes válasz erre a kérdésre.