Mi az ETF?
Exchange Trade Fund, tehát tőzsdén jegyzett alap. Egy olyan befektetési alap, aminek a jegyzését a tőzsdére vitték, így az árfolyama (elvileg) a kereslet-kínálattól függ, ahogy minden egyéb papír esetében is. Persze a tartalmuk aránylag szabályozott, ezért az ár komolyan és tartósan nem szakadhat el az általa vásárolt papírok összegétől.
Elindítottam a facebook csoportunkat, ahol gyakrabban és más formában is tudjuk tartani a kapcsolatot. Lépj be te is!
A bejegyzés hallgatható verzióját itt találod!
ETF alatt általában egy (részvény-) indexkövető ETF-et értünk, ami valóban az egyik leggyakoribb fajta, de elméletben bármilyen ETF előfordulhatna. Gyakoriak még a kötvény ETF-ek is. Ebben a bejegyzésben a részvényindex-követő EFT-ekre fogok fókuszálni.
Mielőtt belekezdünk, érdemes pár dologról beszélni. Először is: a lentiek a személyes véleményemet tükrözik, semmilyen formában nem befektetési tanács, különösen nem feltétlenül igaz a te helyzetedre. Másodszor: az index ETF-ek általában jó likviditással rendelkező, ám közepesen magas kockázatú és magas várható hozamú befektetések. Szeretném különösen a magas kockázatra felhívni a figyelmet.
Ha nincs meg a vésztartalékod, ha nincs pár milliód állampapírban, akkor az ilyesmi csak elveszi a kedved a befektetésektől. Különösen, ha nem érted, hogy mi miért történik. Az elért hozamért csak te tartozol felelősséggel, ez igaz bármilyen befektetés esetén (akkor is, ha odaadod azt egy „profinak”).
Tehát mire jó az ETF?
A részvényindexeket azért találták ki, hogy egyetlen mérőszámba összegyúrja, mi történt a piacon. Ha lefelé ment a szám, akkor medvepiac van éppen, ha zöld a szám, akkor bika. Nyilván ez nagyon keveset mondott az egyedi részvények helyzetéről, de egy piaci átlagnak nagyon jól megfelelt.
Mivel azonban a befektetők nagy része nem éri el a piaci átlagot, az alapkezelők rájöttek, hogy így egy jól teljesítő portfóliót tudnak eladni.
További előnye, hogy így az alap gyakorlatilag törtrészvényeket tud árusítani. Ez segíti a diverzifikációt, hiszen az alap árát akárhova be lehet lőni (majdnem mindegy, hogy 500 forintért adom 100 részvény 500-ad részét vagy 5000 forintért 100 részvény 50-ed részét).
Mivel az indexet általában nem az alapkezelő készíti el, neki elég csak adott időközönként lekövetnie az esetleges változásokat. Vagyis nincs szükség egy teljes alapkezelői csapat fenntartására. Ez az internet után a második legfontosabb lépés annak érdekében, hogy az átlag kisbefektető számára is elérhető legyen a piac. Lehetővé tette az olcsó hozzáférést megfelelően diverz portfóliókhoz.
Nagyon nehéz túlhangsúlyozni ezt az előnyt. Korábban, ha az átlagpolgár rendes portfóliót szeretett volna építeni, akkor egy tradicionális befektetési alapba kellett tennie a pénzét. Ezek 2/20-as költségstratégiával dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a pénzed 2%-át állományi díjként, a hozam „benchmark” feletti részének 20%-át pedig sikerdíjként fizeted ki. Vannak szép grafikonok arra, hogy hány év után számláz ki neked több díjat az alapkezelő, mint amennyi pénzed van éppen, elég sokkoló. Arról nem is beszélve, hogy sokszor ezek az alapok is túlszabályozottak és kevés tudja megverni közülük a piacot.
Ehhez képest egy jó indexalap ~0,2% (nem elírás) éves költségért dolgozik, és szinte definíciószerűen hozza a piaci átlagot (mínusz a költség).
ETF hátrányai
Fontos tudni, hogy az ETF-ek az utóbbi 20-30 évben nagyon trendik lettek, ezért most minden tanácsadó ezeket ajánlja. Amit azonban megtanulhatunk a befektetésekből, hogy a kisbefektető nagyon jó érzékkel szalad a trendek után. Ez azt eredményezheti, hogy az ETF befektetés jövőbeni hozama már korántsem lesz olyan mesés.
Sokak legnagyobb ellenérve az ETF-ekkel szemben, hogy „buta pénz”. Ez azt jelenti, hogy a piaci helyzettől függetlenül ugyanazon szabályrendszer alapján veszi a papírokat. A legnagyobb ipari részvényeket tömörítő EFT akkor is ezeket fogja venni, ha a „vak számára is nyilvánvaló, hogy nem az ipar a jövő”. Vajon egyszer eljön az idő, amikor újra az aktív alapoknak áll a zászló? Jelenleg nehéz elképzelni, de pont ez a lényege a jövőnek: nem látjuk. (Na jó, annyira nem nehéz elképzelni, egy stagflációs helyzetben is lesznek jól és rosszul teljesítő részvények, mialatt az átlag nem növekszik. A kérdés, hogy hány alapkezelő találja ezeket meg!)
A két legnagyobb alapkezelő a Blackrock (iShares ETF-ek) és a Vanguard. Ennek a kettőnek a kezében van jelenleg a világon elérhető vagyon nagy része. Van, aki szerint ez baj, én inkább abban nem vagyok biztos, hogy ez lehetne-e másképp. Mindenesetre ez kockázatot jelent.
A másik oldalról kisebb kapitalizációjú (és forgalmú) ETF-eknél előfordulhat, hogy a vételi és eladási árfolyam közti rés (spread) túl nagy, esetleg az alap anyagi problémái miatt csak csökkentett árfolyamon lehet túladni az ETF-en.
Diverzifikáció
Szerintem sokan nem veszik figyelembe, de többféle tipikusan vásárolt ETF nagyon hasonló részvényportfólióval rendelkezik, így többféle ETF akár csökkentheti is a diverzifikációt. Például sokszor hallom, hogy valaki S&P500 ETF mellé FAANG-ot vesz.
Ahogy a lenti képen is látszik, hogy az S&P500 10 legnagyobb részvénykitettségében a FAANG 4 tagja szerepel, de a Netflix is benne van a top20-ban. Ezzel nem azt mondom, hogy nincs értelme a portfóliónak: ha valaki nagyobb súllyal szeretné ezeket tartani, természetesen lehet jó döntés is, a kérdés sokkal inkább, hogy tudatos-e.
Soroljuk be az indexkövető ETF-eket.
Tehát ahogy korábban említettem, az indexkövető ETF-ek mérsékelten magas kockázattal, mérsékelten magas hozammal kecsegtetnek. Emellett inkább passzív befektetésnek minősülnek, hiszen nincs szükség napi figyelemre. Mivel előfordulnak éven belüli 30%-os változások (nemcsak felfelé, lefelé is!), általában hosszabb távra (5 éven túl) érdemes ETF-et vásárolni (TBSZ számlára).
Azt gondolom, hogy ezek nagyon jó lehetőséget jelentenek az átlagos kisbefektetőnek. Én nem tartom magam egy Warren Buffetnek, a pénzügyek befektetési nem nyerte el a tetszésemet. Nagyon szívesen írom be minden egyes kiadásom a költségkövető excelembe, de a befektetéseim hozamára csak azért hoztam létre egy táblázatot, mert ki akartam próbálni a googlefinance függvényt.
Tehát számomra az ETF-ek egy egyszerű, gyors és olcsó hozzáférést jelentenek a világ nagyvállalataihoz. Választottam egyfajta ETF-et, azt vásárolom, amikor összejön a szükséges összeg. A portfólióm másik része a három magyar államkötvény keveréke.
Ha érdekel, hogy technikailag hogyan vásárolj ETF-et, lépj be a facebook csoportomba, ahol a hétfő délutáni poszt ezt fogja leírni.
Remélem tetszett a bejegyzés, kommentelj bátran, nézz körbe.
Neked van ETF-ed? Miért? Vagy miért nem?
Van némi világ részvényei, meg kevés arany etf, egyszerűbb és kisebb a költsége, mint fizikai aranyat/világ összes részvényét tartani:-)
Viszont kérdésem: mi/ki határozza meg egy részvényindex etf aktuális árát? Kereslet/kínálat a konkrét etf-re? Vagy az etf-ben lévő részvények értéke? Gyanítom az előbbi, akkor viszont elméletben elválhat az utóbbitól, ami meg fura.
Ha jól értem, akkor alapesetben (amíg fel nem borul az egyensúly, azaz az ára ugyanaz marad, mint a mögöttes termékek), addig a kereslet-kínálat, ha pedig felborulna a dolog, akkor belép az árjegyző és kibocsát (vagy visszavon) további ETF-eket (ami gyakorlatilag egy befektetési jegy, pénzt adsz azért, hogy a mögöttes termékeket megvegyék, vagy kapsz, hogy eladják). Tehát elméletben elválhatna, gyakorlatban az árjegyző megoldja, hogy ne tegye, mert akkor ugye lehetne arbitrázs belőle…
Köszi szépen ez egy hasznos írás ! De engem néha el gondolkodtat a mostani indexek nagyon túl árazottak(mint ahogy lassan minden ) . Az elmúlt jó néhány évek tapasztalatai azt mutatják , hogy gyakorlatilag bármilyen nagy cégbe rakta az ember a pénzét az brutális hozamokat hozott . De azért azt sejteni lehet , hogy ez egészen egyszerűen nem tarthat örökké . Az is érdekes hogy az SP500 pl 1999-2012 közötti hozama infláció alatt volt a 99 év végi záró árat 2013 ban tudta újra hozni az SP 500. Viszont 2012 óta két évet le számítva 9+% hozama volt . Csak nem árt észben tartani azt sem hogy bármikor jöhet hasonló időszak a tőzsdén amikor 10 évig kb nincs hozama az indexnek. Aztán persze akinek van hozza lelki ereje , hogy abban a tíz évben is égeti a pénzét amikor szinte -5 es +3% között teljesít es tolja bele hogy úgyis lesz majd jobb is .Nos ő a végén valószínűleg nyerni fog hiszem hosszú távon mindig a piac nyer ..:)
Köszi!
Igen, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a részvénybefektetés magas kockázattal jár. Abban benne van az is, hogy néha pukkad egy lufi. Meg ugye vannak strukturális veszélyek is, a 21. század lehet, hogy a feltörekvő piacoké lesz, az USA nem lesz annyira fontos (vagy fordítva). Talán a legjobb, ami történhet, hogy gyorsan lemegy ez a túlzott optimizmus, aztán élhető lesz a piac. De fájni valakinek mindenképp fog!
Az „okos” pénz-„buta” pénz témához szeretnék hozzászólni.
Ezt a mesterséges felosztást az intézményi befektetők, brókerek, alapkezelők és a többi siserahad találták ki. Akiknek egyébként a túlnyomó többsége konzisztensen képtelen akár csak a kiszemelt indexnél (általában S&P500) jobb reálhozamokra már 2-3 éves távon sem, hosszabb időtávon pedig végképp nem – szóval nem csak a kisbefektetőkre jellemző ez. Persze, vannak olyan alapkezelők, akik képesek (voltak) konzisztensen felülteljesíteni a piacot, pl. Lynch, Templeton, Bogle, de ők a kivételek, ilyen zsenikből van kb. egy, talán pár tucat az elmúlt 50-100 évben – és a legtöbbjük már visszavonult, vagy meghalt -, befektetési alapokból meg csak ma van alsó hangon több tízezer.
Jöjjön akkor a valódi jelentés: valójában ez az egész felosztás csak annyit jelent, hogy „okos” az a pénz, amire a „profik” rátették a mancsukat, és aminek a kezeléséből maguknak siker és egyéb díjakat, prémiumokat, és még számtalan más módon bevételt préselhetnek ki. „Buta” az a pénz, amit az egyéni befektetők nem bíznak rájuk, azaz nincs belőle bevételük, profitjuk. Ennyit jelent. Se többet, se kevesebbet. Semmi köze nincs az észhez, vagy a hozamhoz, csak egy trükk, hogy elbizonytalanítsák, és magukhoz vonzzák az egyéni befektetőket (hasonló elv mentén, mint ahogy az ökológiai lábnyomot anno a BP, a deklaráltan a világ egyik legszennyezőbb olajipari cége találta ki, hogy szégyelld te magadat napi két nejlonzacskóért, ők meg hadd tolják keresztül a csövön a több millió liter kőolajat – szintén naponta).
Ha jól emlékszem, Warren Buffett mondott valami olyasmit, hogy a „buta” pénz abban a pillanatban szűnik meg butának lenni, amint a befektető tisztában lesz a befektetésének a limitációival és elfogadja azokat (gyakorlatilag felismeri a lehetőségeket, a kockázatokat, és azokat elfogadja számára megfelelőnek). Azaz pl.: ha te felismered, hogy neked elég a biztos nyugdíjhoz egy átlagosan éves 8-10% hozamú, diverzifikált, – a részvénybefektetéshez képest – alacsony kockázatú, indexkövető ETF, és nem akarod mindenféle aktívan kezelt alapban, származtatott ügyletekkel operáló brókernél, stb. kockára tenni – amelyek persze hozhatnak akár 100-1000%-ot is, de jókora eséllyel el is bukhatod az összes pénzed (netán éppen a rejtett díjak miatt esélyed sincs normális nettó nyereségre), ebben az esetben az indexkövető ETF-be befektetett pénz lehet sok minden, de buta biztosan nem lesz.
Be lehet menni a bankotokba, oda lehet menni az ügyintézőhöz, és meg lehet kérdezni, hogy az általuk forgalmazott nem egyszer Unit Linked, 20-30 év alatt maximum(!) éves 2-3%-os hozamot hozó nyugdíjbiztosítás „okos” pénz-e, és mindegyik az anyja életére fog esküdni, hogy igen, az éves 2-3%-os hozam az „okos” pénz – és ha az én általam leírt definíciót nézzük, akkor valóban az is, egyébként viszont még a legalja MÁP+ fél éves tartása is jobb befektetési döntés (de próbáltak már rám tukmálni olyan „kihagyhatatlan” lehetőségeket is, aminél még a párnaciha is jobb).
Igyekeztem jól körbeírni, hogy a „buta pénz” csak azt jelenti, hogy a nincs felülvizsgálata az irányának. Ettől függetlenül az esetek nagy részében ez a jó döntés.
Arról pedig nincs vita köztünk, hogy a befalapok nagy része (és különösen a banki, biztosítói befalapok) jelenleg egy túlárazott termék, amit csak az állami támogatás, az értékesítők és az autoritásba vetett (túlzó) bizalom tart életben.
Egy indexkövető ETF-nél nagyon fontos, hogy milyen indexet követ, ez fogja meghatározni valójában a hozamot. Saját magam az MSCI indexekbe szoktam fektetni. Az indexeknél van bekerülési feltétel minden részvénynek és átlátható módon határozzák meg a súlyukat, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak. Ennél izgalmasabb a faktormodell, ahol különböző faktorokra bontják egy-egy index teljesítményét és ha a befektető úgy gondolja, hogy adott faktor sikeresebb lesz a jövőben, akkor megteheti, hogy adott faktor alapján szelektált részvényeket veszi csak meg az indexből (feltételezve, hogy van ilyen ETF, mert az alapkezelő nem képez le minden indexet). Például Msci World index a világ fejlett piacainak a részvényeibe fektet. Ennek a Momentum variánsa felülsúlyozza azokat a részvényeket, amelyek növekedési pályán vannak. Ha piaci összeomlást várunk akkor pont nem ilyenbe kell fektetni, hanem például minimum volatilitybe, amelyek fundamentális alapon is értékes részvényeket részesít előnyben. Az MSCI oldalán minden fontosabb indexhez található egy két oldalas leírás, ami esetenként 20 évre visszatekintő hozamokat is tartalmaz, érdemes egy párat elolvasni, azt követően megnézni, hogy Ishares-nél vagy máshol ténylegesen mi érhető el, és aztán lehet belőle választani. Így a kisbefeketető ugyanúgy érvényre tudja juttatni a preferenciáit (fejlett vagy fejlődő piac, világ melyik része, ESG screened vagy sem, small cap/value/momentum/minimum volatitility faktor) és jövővel kapcsolatos várakozásait.
Nagyon hasznos, átgondolt, jól összefoglalt hozzászólás!
KÖSZÖNÖM!
minimum volatilitynél rosszul írtam, természetesen kis áringadozású részvényeket részesíti előnyben, amelyek jellemzően az összeomlást is jobban bírják, a fundamentálisan is értékes cégek a value alatt találhatóak.
Az indexkövető ETF-eknél az osztalékot hogyan építik bele az árába?Remélem nem kérdeztem hülyeséget.
nem, az egész tőzsde elég bonyolult, szóval ha valami nem világos, a legfontosabb, hogy kérdezz, hogy meg tudd érteni.
A „distributing” esetén a díjak és adók levonása után megjelenik a számládon, az „accumulating” ETF esetén releváns a kérdésed.
Ekkor az ETF ára „megy fel”, azaz az osztalékból további részvényeket vesznek, magyarul feldúsul az ETF.
Hogy szemléltessem: az ETF 100 darab részvényből áll, ára mindnek 100 forint és mindből 10 darab van az ETF mögött. Azaz az ETF kezdő árfolyama 100 ezer forint. Egy év után minden részvény fizet 10 forint osztalékot, az alapkezelő hozzávesz minden részvényből plusz egyet, így az árfolyam 110 ezer forint lesz. (Természetesen a valóságban sok tizedes tört játszik a történetben, de a lényeg ugyanez.)
Köszönöm szépen.Konkrétan ex1.dax ETF-ben gondolkodom,persze várok mert szerintem eléggé túl van húzva.
Aztán persze lehet,hogy mégsem.
Természetesen exs1.
Nem biztos, hogy Németországra korlátoznám a befektetéseket, jelenleg még Európa is erősen kérdőjeles, mostanában kisebbek a hozamok, mint Ázsiában vagy USA-ban.
Kevesebb mint 1 év ETF tapasztalattal inkább tanácsot kellene kérned… szerintem…
Köszi az értékes hozzászólást, volt értelme leírni, sokkal okosabbak lettünk tőle. Kifejezetten amiatt, hogy a cikkben szerepel a következő: „a lentiek a személyes véleményemet tükrözik, semmilyen formában nem befektetési tanács”.
Bár arra is kíváncsi lennék, hogy honnan vetted az infót… 😀